A megváltozott munkaképességű emberek ellátórendszerének átalakításával az egészségkárosodáson alapuló ellátások egységes, átlátható rendszere jött létre, amelyben a foglalkoztathatósági szempontok markánsabban érvényesülnek, és hangsúlyos szerepet kap a foglalkozási rehabilitáció – így értékelte Rétvári Bence a rokkantsági rendszer átalakítását. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára, Korózs Lajos (MSZP) képviselő kérdésére ismertette az átalakítás eddigi eredményeit, az azt jellemző adatokat. Korózs többek között arra volt kíváncsi, hogy a felülvizsgálatra kötelezett mintegy 200 ezer korábbi rokkantnyugdíjasból hány személynek szüntették meg az ellátását.
Rétvári szerint a felülvizsgálatban érintettek közül 9789-en a felhívás ellenére sem nyilatkoztak arról, hogy részt vesznek-e a vizsgálaton, 466-an pedig nem kérték a komplex minősítést, így a hiányzó vagy lemondó nyilatkozatok alapján összesen 10 255 fő rokkantsági ellátása szűnt meg. Az államtitkár közölte azt is: az új ellátórendszer bevezetése óta mintegy 64 ezer rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra irányuló kérelmet utasítottak el, amelyek csaknem 22 százaléka a szükséges biztosításban töltött idő hiányára vezethető vissza.
Rétvári azt nem árulta el, hogy összesen hány esetben szüntették meg korábban a megállapított ellátást, csupán annyit közölt, hogy a tavaly elvégzett felülvizsgálatok során az esetek hat százalékában állapítottak meg olyan mértékű állapotjavulást, amely kizárta a további ellátásra való jogosultságot. Rétvári szerint az ellátás folyósításának megszüntetésére alapvetően két okból kerül sor, egyrészt az ügyfél állapotjavulása miatt, másrészt azért, mert az illető a nyugdíjkorhatár betöltésével öregségi nyugdíjra vált jogosulttá.
Rétvári Bence azt is elismerte, hogy a mai napig nem fejezték be az ellátásban részesülő személyek felülvizsgálatát. Mint írta, a kormány eltökélt célja a vizsgálati hátralékok mielőbbi felszámolása, ezért az utóbbi időben hozott intézkedéseknek köszönhetően a felülvizsgálatra várók száma folyamatosan csökken, az elmúlt hónapokban több mint húsz százalékkal nőtt az elvégzett vizsgálatok száma.
Mivel több embernek megszűnt az ellátása, ezért folyamatosan csökken az erre fordított összeg: míg 2013-ban még 349 milliárd forintot költött az állam a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira, addig a tavalyi előirányzat már csak 345 milliárd forint volt, míg idén csupán 336 milliárd forintot különítettek el erre a célra. Az ellátás átlagos összege is csökkent az utóbbi években: az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatai szerint 2011 decemberében a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjak átlagos összege teljes ellátás esetén 72 888, az egészségkárosodott személyek szociális járadékai esetén 30 299 forint volt. Az idei januári adatok szerint rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban mintegy 405 ezren részesültek, közülük 44 436-an töltötték be a nyugdíjkorhatárt. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásának átlagos összege 2013 januárjában 66 035, 2014 januárjában 66 364, az idei év elején pedig 67 759 forint volt.
Azzal kapcsolatban, hogy miért telik el hosszú idő az ellátás igénylése és az első összeg folyósítása között, Rétvári hangsúlyozta, a megváltozott munkaképességűek ellátásával kapcsolatos ügyintézési határidő a komplex minősítés esetén hatvan nap, de mivel az ügyintézési időbe bizonyos időtartamok nem számítanak bele, ezért eddig a folyamat ennél hosszabb időt is igénybe vehetett. Az államtitkár ugyanakkor leszögezte: az április 1-jével megvalósult kormányhivatali integráció gyorsabbá tette a kérelmek elbírálását, és az ügyfeleknek jellemzően elég egy alkalommal megjelenniük az ügyintézés során.
A rehabilitációs hatóságokkal kötelezően vagy önkéntesen jelenleg több mint 52 ezer megváltozott munkaképességű ember működik együtt a munkaerőpiacra való részleges vagy teljes visszatérés érdekében. A korábbi évek adatait figyelembe véve több mint 30 ezer főre tehető azon személyek száma, akik rehabilitációs célú munkaközvetítés eredményképpen helyezkedtek el – közölte Rétvári.
A kormányzat többirányú, célzott támogatáspolitikával segíti az érintettek foglalkoztatását. A 2012-től bevezetett rehabilitációs kártya egészségkárosodott személy foglalkoztatása esetén teljes munkáltatói járulékmentességet nyújt legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százalékáig. A munkáltatók pályázat alapján további bér- és járulék-, valamint többletköltség-támogatásban részesülhetnek megváltozott munkaképességű álláskereső alkalmazása esetén, és több uniós projekt is ösztönzi az érintettek foglalkoztatását.
