Négy éve tartanak a felülvizsgálatok

Több mint 60 ezer ember kérelmét utasították el. Tavaly az esetek hat százalékában szüntették meg az ellátás folyósítását.

Mivel több embernek megszűnt az ellátása, ezért folyamatosan csökken az erre fordított összeg: míg 2013-ban még 349 milliárd forintot költött az állam a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira, addig a tavalyi előirányzat már csak 345 milliárd forint volt, míg idén csupán 336 milliárd forintot különítettek el erre a célra. Az ellátás átlagos összege is csökkent az utóbbi években: az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatai szerint 2011 decemberében a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjak átlagos összege teljes ellátás esetén 72 888, az egészségkárosodott személyek szociális járadékai esetén 30 299 forint volt. Az idei januári adatok szerint rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban mintegy 405 ezren részesültek, közülük 44 436-an töltötték be a nyugdíjkorhatárt. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásának átlagos összege 2013 januárjában 66 035, 2014 januárjában 66 364, az idei év elején pedig 67 759 forint volt.

Azzal kapcsolatban, hogy miért telik el hosszú idő az ellátás igénylése és az első összeg folyósítása között, Rétvári hangsúlyozta, a megváltozott munkaképességűek ellátásával kapcsolatos ügyintézési határidő a komplex minősítés esetén hatvan nap, de mivel az ügyintézési időbe bizonyos időtartamok nem számítanak bele, ezért eddig a folyamat ennél hosszabb időt is igénybe vehetett. Az államtitkár ugyanakkor leszögezte: az április 1-jével megvalósult kormányhivatali integráció gyorsabbá tette a kérelmek elbírálását, és az ügyfeleknek jellemzően elég egy alkalommal megjelenniük az ügyintézés során.

A rehabilitációs hatóságokkal kötelezően vagy önkéntesen jelenleg több mint 52 ezer megváltozott munkaképességű ember működik együtt a munkaerőpiacra való részleges vagy teljes visszatérés érdekében. A korábbi évek adatait figyelembe véve több mint 30 ezer főre tehető azon személyek száma, akik rehabilitációs célú munkaközvetítés eredményképpen helyezkedtek el – közölte Rétvári.

A kormányzat többirányú, célzott támogatáspolitikával segíti az érintettek foglalkoztatását. A 2012-től bevezetett rehabilitációs kártya egészségkárosodott személy foglalkoztatása esetén teljes munkáltatói járulékmentességet nyújt legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százalékáig. A  munkáltatók pályázat alapján további bér- és járulék-, valamint többletköltség-támogatásban részesülhetnek megváltozott munkaképességű álláskereső alkalmazása esetén, és több uniós projekt is ösztönzi az érintettek foglalkoztatását.