Nemzetközi lett a magyar drogüzlet

Kokainnal a nigériaiak, cannabisszal az albánok és a vietnamiak kereskednek.

Ehhez képest új jelenség, hogy a cannabist Albániában és Koszovó területén termesztik tömegesen, és onnan terjesztik tovább Európába. Erről a területről származott a 2012-ben lefoglalt kenderszármazékok majdnem fele. A szerb–magyar határszakaszon a 2013-as és 2014-es években ugyancsak jelentős mennyiségű marihuánát foglalt le a rendőrség a szerb társszervekkel együttműködésben.

Az ORFK felhívta a figyelmünket arra is, hogy egy korábbi slágertermék, az ecstasy 2009-ben szinte teljesen eltűnt a piacról, ezt a szakértők az akkori silány minőségnek tulajdonítják. A visszatérését, mint mondták, a későbbiekben a dizájnerdrogok megjelenése hátráltatta, de 2012-ben azért sikerült újra utat találnia magának a magyar fogyasztókhoz. A ketamin hatóanyagot tartalmazó porok feketepiaci jelenléte ezzel szemben tartós, de továbbra is alacsonynak tekinthető. Ez a humán és az állatorvosi gyógyászatban egyaránt használatos készítmény Magyarországon 1997 óta minősül büntetőjogilag kábítószernek. Azóta főként Szlovákiából hozzák be, ott ugyanis csak 2013 óta minősül ellenőrzött anyagnak.

A cannabison kívül itthon egyetlen klasszikus kábítószernek sincs komolyabb tábora, a marihuánával csak a dizájnerdrogok képesek felvenni a versenyt – tudtuk meg a rendőrségtől. Ezek az új szintetikus szerek 2010-től egyre dinamikusabban terjedtek szerte Európában, és így hazánkban is. Tavaly körülbelül 40 új hatóanyag azonosítása történt meg csak Magyarországon. A lefoglalások száma alapján jellemzően a „herbál”, „biofű”, „zsálya” elnevezésekkel forgalomban lévő, szintetikus cannabinoidokkal átitatott növényi törmelékek terjedtek el.

Egy másik szám talán még jobban érzékelteti, négy év alatt mekkora szeletet szakíthattak ki maguknak a dizájnerek: a lefoglalt kábítószergyanús anyagok között tavaly már 60 százalék körüli volt az új vegyületeket tartalmazók aránya. Magyarországon egyébként 2009 óta 160 új pszichoaktív szert azonosítottak, és mintegy 500 új anyag jelent meg az Európai Unióban 2005 óta.

A dizájnerdrogok népszerűségét az alacsony ár és a könnyű hozzáférés adja. Emlékezetes, hogy a kormány 2013-ban erre válaszul hozta létre az úgynevezett C listát, amelyre viszonylag gyorsan felvehetnek egy-egy új, kábító hatású készítményt. Ennek ellenére mind a bűncselekmények, mind az elkövetők számában továbbra is észlelhető az átstrukturálódási folyamat, amely a „klasszikus” kábítószerektől az új pszichoaktív anyagok irányába mutat – derült ki az ORFK közléséből.

A hatóság adatai alapján a dizájnerdrogok hatóanyagai zömmel Kínában készülnek, míg a tablettázás és forgalmazás Európa valamelyik országában történik. Hazánkban például a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai 2013. augusztus 1-jén elfogtak egy kábítószer-gyártással és -terjesztéssel foglalkozó csoportot. Az érdi családi házban üzemeltetett „droglaborjukban” a házkutatás során két – egyenként napi 20 ezer tabletta gyártására alkalmas – nagy teljesítményű tablettázógépet, 1,4 millió forint készpénzt, csaknem 70 ezer csillag alakú tablettát, valamint 20 kilogramm por állagú pentadront találtak. A lefoglalt anyagok eladásával az utcán körülbelül 150 millió forintot szedhettek volna össze a dílerek.

Végezetül érdemes megemlíteni, hogy az ORFK évente 20-30 drogokkal összefüggésbe hozható halálesetet regisztrál. A tavalyi adatokat még nem összesítették a hatóságok, de becsléseik szerint a múlt évben is legalább tízen vesztették életüket új pszichoaktív anyag miatt, a kórházi kezelést igénylő rosszullétek száma pedig százas nagyságrendű.