A Fővárosi Főügyészség szerdán az MTI-vel azt közölte: a vezető beosztású vádlottak hivatali feladataik ellátása során észlelték, hogy az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatási rendszerben sok olyan földterület van, amelyre a jogosultak nem nyújtanak be támogatási kérelmet. A két vádlott 2012-ben elhatározta, hogy a mezőgazdasági támogatások igénylésének eljárásrendje ismeretében az ezekre a földterületekre járó támogatást további elkövetőtársak bevonásával, valamint hivatali helyzetükkel visszaélve jogellenesen megszerzik.
A széles körű kapcsolatokkal rendelkező elsőrendű vádlott a területalapú támogatás jogosulatlan megszerzésére egy bűnszervezetet épített ki, amelybe elsősorban a vele bizalmi kapcsolatban álló régi ismerőseit szervezte be. Ezeknek a bűntársaknak a feladatuk az volt, hogy további névleges igénylőt szerezzenek, akik közreműködésével a valótlan tartalmú támogatási kérelmeket benyújtották. A szervezők és névleges igénylők közreműködésükért az uniós támogatásból kaptak részesedést.
A vádlottak 2012-ben – öt jogosulatlanul igénylő cég közreműködésével – összesen csaknem 120 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek. A bűnszervezet 2013-ban már 46 cég, valamint 37 jogosulatlan igénylő magánszemély beszervezésével csaknem másfél milliárd forint támogatást igényelt jogosulatlanul. Ezt az összeget azonban már nem fizették ki nekik, mert időközben elindult a büntetőeljárás.
A más bűncselekmények mellett a vád tárgyává tett, bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének törvény szerinti büntetési tétele öt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés – olvasható az ügyészség közleményében.
Üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt a Győri Járási Ügyészség vádat emelt 24 ember ellen, akik összesen 56 millió 700 ezer forint vagyoni kárt okoztak az állami költségvetésnek – tájékoztatta a megyei főügyész szerdán az MTI-t. Takács Péter közölte: az elkövetők 2010-ben a Mikrohitel programon keresztül jogtalanul igényeltek és használtak fel 3,5 és 7 millió forint közötti összegeket. A vádlottak a hitel megszerzésére gazdasági társaságokat alapítottak és vállalkozói engedélyeket váltottak ki, emellett hamis tartalmú értékbecslői nyilatkozatokat és hamis számlákat állítottak ki a fedezetként szolgáló ingatlanokról és a hitel felhasználásáról. A számlákat több esetben ugyanaz a vádlott állította ki. Az Európai Unió Phare programja és a magyar állam által közösen finanszírozott Mikrohitel program a kis- és középvállalkozások, valamint az egyéni vállalkozások által benyújtott célok megvalósulását segítette utófinanszírozás formájában. A legfeljebb 7 millió forintos hitel folyósításának feltétele az volt, hogy a beszerzések megtörténtét igazoló szerződéseket és számlákat bemutassák a Mikrohitel Alap kezelését végző, a megyeszékhelyeken található alapítványoknál.
