Az Országgyűlés még 2013 végén fogadta el a gyermekvédelmi törvény módosítását, amelynek értelmében a gyermekotthonokban élő gyermekeket fokozatosan nevelőszülőhöz kell adni, mert a kicsik megfelelő lelki, érzelmi fejlődéséhez elengedhetetlen a családban nevelkedés. Ennek értelmében a szakellátásba újonnan bekerülő 12 éven aluli gyermekeket már nem gyermekotthonban, hanem befogadó szülőnél kell elhelyezni. Az eddig otthonban nevelkedő kicsik ütemezetten, három lépcsőben hagyják el a gyermekotthonokat: a harmadik életévüket be nem töltötteket tavaly december 31-ig, a három és hat év közöttieket idén év végig, a 6 és 12 év közöttieket pedig 2016. december 31-ig kell családban elhelyezni.
A törvény értelmében csak különösen indokolt esetben, így bizonyos betegségek, súlyos viselkedészavarok okán maradhatnak otthonokban a gyerekek. Ehhez a korábbinál több nevelőszülőre van szükség, ezért a kormány jelentősen megemelte az érintettek bérét, és foglalkoztatási jogviszonnyá alakította a nevelőszülőséget.
Először úgy tűnt, az intézkedések sikert hoznak, hiszen növekedni kezdett a nevelőszülők száma, mára azonban megfordult a tendencia: 2014 végére mintegy 8 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi adatokhoz képest.
Székely László alapjogi biztos is hasonló következtetésekre jutott, amikor a Debreceni Reménysugár Gyermekotthonban vizsgálódott. Az ombudsman lapunk által megismert jelentése szerint az intézmény különleges otthonában – ahol 6 évesnél fiatalabb gyermekeket, több tagból álló testvérsorokat, valamint várandós fiatalkorúakat és utógondozottakat látnak el – több olyan kicsit is nevelnek, akiket a jogszabály alapján nevelőszülőnél kellett volna elhelyezni. A beutaló határozatok alapján a 14, az otthonba testvérek nélkül beutalt gyermek közül legalább öt kicsinek sem az egészségi állapota, sem fogyatékossága nem indokolja a különleges ellátást, további három esetben pedig a határozatok nem rögzítenek arra vonatkozó adatot, hogy a gyermekeknek olyan fogyatékossága lenne, ami kizárná, vagy megnehezítené nevelőszülői
kihelyezésüket. Az otthonban elhelyezett testvérek között ráadásul vannak olyanok, akiknek idősebb testvéreit nevelőszülők gondozzák, és épp a legkisebbeket helyezték intézménybe. Az ombudsman leszögezi: nem vetődött fel olyan adat, amely szerint az intézmény egyáltalán megkísérelte volna a gyermekek nevelőszülői elhelyezését.
Az intézményvezető elmondása alapján a gyermekek legtöbb esetben azért nem kerülnek nevelőszülőhöz, mert a nevelőszülői hálózat kapacitása korlátozott, és a hálózatban nincs a súlyos fogyatékossággal élő vagy tartósan beteg gyermekek megfelelő ellátását biztosítani tudó nevelőszülő. További indok, hogy törekednek a testvérek együttes elhelyezésére. A szakember az ombudsmannak megjegyezte azt is, hogy az örökbefogadások folyamatosan zajlanak, de a fogyatékos, beteg gyermekeket általában nem vállalják az örökbefogadó szülők.
Székely rámutatott arra is, míg a 40 férőhelyes különleges gyermekotthon létszáma – a nevelőszülői elhelyezésre való törekvésnek megfelelően – 2013 júniusára 16 főre csökkent, addig 2014-be újra feltöltötték a házat, sőt, ma már a megengedettnél többen, 42-en laknak az intézményben.
Az ombudsman felkérte Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét, szerezzen érvényt a három év alatti gyermekek befogadó szülőnél való elhelyezésére vonatkozó jogszabályi előírásoknak, és tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a kicsik pusztán életkoruk okán ne kerülhessenek intézményi gondozásba. Székely azt is kérte, hogy a jövőben a gyámhivatal határozatában köteles legyen feltüntetni, ha egy kisgyermek azért él otthonban, mert nem tudják nevelőszülőnél elhelyezni. A biztos azt is kérte Balogtól, hogy – hosszú távon – biztosítsa a tizenkét év alatti gyermekek intézményi elhelyezésének teljes felszámolását. Az ombudsman azzal sem ért egyet, hogy a tartósan beteg vagy fogyatékkal élő gyerekeket ma automatikusan intézményben helyezik el, ezért arra kérte az Emmi miniszterét, hogy az ő esetükben is a befogadó szülőnél való elhelyezés képezze a fő szabályt.
Lapunk természetesen megkereste az ombudsman jelentése ügyében az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), arról érdeklődve, országosan is probléma-e az otthonban élő gyermekek elhelyezése nevelőszülőnél, illetve milyen mértékű a nevelőszülő-hiány, valamint az ombudsman kérésének megfelelően kezdeményeznek-e jogszabály-módosítást a fogyatékkal élő gyerekek nevelőszülőnél elhelyezése érdekében. A szaktárca Czibere Károly vezette szociális államtitkársága azonban – az utóbbi hetekben megszokottakhoz hasonlóan – most sem válaszolt kérdéseinkre.
Az adatokból azonban sok minden kiderül. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF), valamint a szolgáltatók elektronikus nyilvántartása szerint tavaly év végén a 22 524 gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyerekből 14 ezren éltek nevelőszülőnél, 8168-an pedig gyermekotthonban. 2013-ban még csak 7770 gyerek lakott otthonban, vagyis éppen abban az évben, amikor valamennyi 3 évesnél fiatalabb gyermeket nevelőszülőhöz kellett volna adni, és ennek köszönhetően jelentősen csökkennie kellett volna a létszámnak, a valóságban azonban 400 fővel nőtt a gyermekotthonokban gondozottak száma. A probléma oka a nevelőszülő-hiány lehet, hiszen míg 2013-ban 5753 fő nevelőszülőt tartottak nyilván, tavaly év végén már ennél több mint háromszázzal kevesebbet, csupán 5417 főt.
Az Emmi egy korábbi válaszában ugyanakkor azzal indokolta a létszámcsökkenést, hogy a 2014. január 1-jével bevezetett nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyba – a korábbi jogviszonnyal ellentétben – nem kerültek bele az engedélyezett működésű, de ellátottakat aktuálisan nem gondozó nevelőszülők, továbbá azon családokban, ahol korábban mindkét szülő nevelőszülőként tevékenykedett, néhány szakmailag indokolt kivételtől eltekintve csak a szülők egyikével létesítettek foglalkoztatási jogviszonyt. Tavaly egyébként 6721 gyermek került be gyermekvédelmi szakellátásba, melyből csupán 2894-en kerültek azonnal nevelőszülőhöz.
Az SZGYF adatai szerint tavaly év végén a 3 év alatti korosztályból összesen 298-an éltek gyermekotthonban, míg körülbelül 1900-an nevelőszülőnél voltak, vagyis a törvényi kötelezettség ellenére a szakellátásban nevelkedő 3 évesnél fiatalabb gyerekek 13 százaléka még mindig nem élt családban. A szaktárca álláspontja, hogy esetükben a gyermekotthoni elhelyezést indokolttá teheti a testvérekkel történő együtt nevelkedés, vagy például az, ha a gyermek hazagondozása megkezdődött, esetleg rövidesen esély lesz erre. Az Emmi leszögezte azt is, az áthelyezést a nevelőszülőhöz elsősorban az érintett gyermekek fokozott ápolási, gondozási igénnyel járó fogyatékossága, tartós betegsége akadályozza, így a gyermekotthonokban élők arányának nagyobb csökkenése nem várható.
