Mint ismert, a Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, támogatja, hogy Budapest pályázzon a 2024-es nyári olimpia és paralimpia rendezési jogára. Tarlós István úgy fogalmazott: „megvan azért az esélye Magyarországnak. Nem nulla ez az esély, mint korábban” – utalt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Agenda 2020 reformprogramjára, amely az olcsóbb és kisebb olimpiák megrendezését támogatja. Elmondta azt is, hogy a NOB „óriási összegeket ad” az olimpiarendezésre, a maradékot az országnak és a fővárosnak kell majd előteremtenie.
A Figyelő birtokába jutott az a térkép, amely a 2024-es budapesti olimpia tervezett helyszíneit ábrázolja. Az olimpiai lángot a Kvassay-zsilip és környezetében őriznék, ez lenne az Olimpiai Központ is egyben. A Groupama Arénában és a Puskás Ferenc Stadionban rendeznék meg a labdarúgást, a Margitsziget adna otthont az öttusának és a vízilabdaversenyeknek. A szertornát, a ritmikus sportgimnasztikát a Papp László Sportarénába helyeznék. A Dagályban zajlana a vízi sportok olimpiája (úszás, műugrás, vízilabdadöntők), a Hungexpo kapná az ökölvívókat, az Óbudai-szigetet a strandröplabdások vennék birtokba, a Normafán szerveznék meg a terepkerékpár versenyeket.
Az elemzés nemcsak Budapestnek, hanem nagyon sok vidéki városnak is lehetőséget ad. Ennek oka az, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Agenda 2020 reformprogramja a korábbinál jóval nagyobb mozgásteret enged a rendezőnek. A korábbi elemzések csak Balatonfüreddel (hosszútávúszó és a vitorlásversenyek), illetve Szegeddel (evezés, kajak-kenu) számoltak. A jelenlegi tervezetben Győr, Székesfehérvár, Veszprém, Miskolc és Debrecen is szerepel. A vidéki városokban elsősorban labdajátékok selejtezőit rendeznék, de az összes olimpiai jegy negyede így is Budapesten kívüli helyszínre szólhatna.
