A komoly egyetemeken nincs nagy baj

Nyelvvizsga hiányában a Műegyetemen a diplomák öt, a Kecskeméti Főiskolán ötven százalékát kell visszatartani.

Egy másik magánintézményben, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán a nyelvoktatás a képzési program része: a hallgatók tizenkét idegen nyelv közül választhatnak, több százan vehetnek részt külföldi ösztöndíjprogramokban, és mindenkinek kötelező legalább egy angol szakmai kurzus elvégzése is. Mindezek eredményeként a diplomaszerzés idejére a diákok bő háromnegyede közép- vagy felsőfokon beszél angolul, és csak minden ötödik hallgató késik a nyelvvizsga megszerzésével.

A Nyíregyházi Főiskola rektorhelyettese, Kovács Zoltán arról tájékoztatott, náluk a sikeresen záróvizsgát tett hallgatók 65 százaléka kap diplomát a nyári diplomaosztón, vagyis durván egyharmad a benntartott oklevelek aránya.

Az egyházi fenntartású intézmények közül egyedül a Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskolától kaptunk választ, ott elég jó az arány: a főtitkár tájékoztatása szerint a 2014–2015-ös tanév végzős hallgatóinak negyede volt gondban a nyelvi bizonyítvány megszerzésével.

A vezető egyetemeken, tudományegyetemeken kivétel nélkül kedvező a helyzet, a diákok többsége jól beszéli az idegen nyelveket. A Pécsi Tudományegyetem azt közölte, minden évben 23-25 százalék alatti a beragadó diplomák aránya. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 80 százalék idejében kap oklevelet, és csak minden ötödik végzős csúszik a nyelvvizsga hiánya miatt. Hangsúlyozták: a kedvező adatokhoz nagyban hozzájárul, hogy a közszolgálati egyetem szakjainak egy részén már eleve bemeneti követelmény a megfelelő szintű nyelvtudás. Például a katonai alapképzési szakokra (katonai logisztika, katonai üzemeltetés, katonai vezetői) csak azok jelentkezhetnek, akiknek már van angol nyelvű, államilag elismert B2 szintű komplex nyelvvizsga-bizonyítványuk. Ugyanez a helyzet a biztonság- és védelempolitikai alap- és mesterszak esetén is.

A Debreceni Egyetemen folyamatos a javulás: 2012 júniusában 942 ki nem adott oklevelet regisztráltak, most viszont csak 673-at, ami azt jelenti, hogy húszról 17 és fél százalékra mérséklődött a visszatartott diplomák aránya. Az intézmény szintén kiemelte: gólyáik zöme már meglévő nyelvvizsga és nyelvismeret birtokában felvételizik, ráadásul az egyetem maga is számos nyelvi képzést kínál.

Az ELTE-n jellemző magas felvételi pontszámok miatt tulajdonképpen már a bekerülés feltétele a nyelvvizsga. Ennek tulajdoníthatóan 2014-ben mindösszesen nyolc százalék volt a nem „azonnal” kiadott diplomák száma, ez kevesebb mint ötszáz oklevél.

A legjobb eredményt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem érte el, ahová a fiatalok döntő többsége ugyancsak nyelvvizsgával kerül be. Veszprémi Károly oktatási rektorhelyettes tájékoztatása szerint a visszatartott diplomák aránya a 2010–2011-es tanév végén kilenc százalék volt, 2011–2012-ben már 7,9 százalékra csökkent. A 2012–2013-as tanévben mindössze 6,9 százalékot mértek, tavaly pedig 5,8-et, erre az évre így további javulást várnak.

A mostani középiskolás korosztálynak mindenképpen rá kell erősítenie az idegen nyelvekre, 2020-tól ugyanis semmilyen szakra nem lehet majd bekerülni középfokú nyelvtudás nélkül. Sok ezer fiatalnak nyújthat segítséget a kormány által tavaly elindított diplomamentő program is, amely hárommilliárd forintos keretből kínál ingyenes kurzusokat azoknak, akiknek már csak a nyelvvizsga hiányzik a végbizonyítvány megszerzéséhez. A képzések középfokú, B2 szintű vizsgára készítenek fel, sőt a regisztrált álláskeresőknek még a vizsgadíjat is az állam állja. Mivel a program még javában tart, egyelőre nem tudni, hány végzőst sikerül majd hozzásegíteni a diplomaszerzéshez. Az eddigi eredmények azonban biztatók. Pákozdi Szabolcs, a programot szervező Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója azt mondta lapunknak: mintegy 810 képzést indítottak, ezek keretében csaknem 8800 fővel kötöttek támogatási szerződést. – A képzések folyamatosan haladnak, így a félévig csak 408 fejeződött be, 4518 fő részvételével. Nekik december 31-ig kell államilag elismert, sikeres B2 szintű komplex nyelvvizsgát tenniük – közölte Pákozdi. Hozzátette: a résztvevők közül eddig 1300-an kísérelték meg a nyelvvizsga letételét, és 90 százalékuk sikerrel is járt. Ez szerinte kiemelkedően jó arány, ami bizonyítja mind a képzők, mind a képzettek kiváló munkáját.

Ezrével lehetnek az országban olyan rendőrök, köztisztviselők és „civil” munkavállalók, akik valódi nyelvtudás nélkül, vagy legalábbis a nyelvtudásukat igazoló hamis okirat birtokában töltik be állásukat. Februárban tucatnyi fiatalt és két rendőrt marasztalt el a Fővárosi Törvényszék, mivel kiderült: 300 ezer forint körüli összegért vették a nyelvvizsgájukat. Az eljárás V. Zsolt Imre és társai ellen hivatali vesztegetés bűntette miatt zajlott (képünkön); a fővádlottak a Budapesti Corvinus Egyetem ÉTK Nyelvi Központban pénzért adtak ki nyelvvizsga-bizonyítványt olyanoknak, akik nem feleltek meg a vizsgakövetelményeknek. Az elmúlt évtized legnagyobb horderejű botrányában viszont még nem született jogerős döntés. Mint arról beszámoltunk, az ügyészség az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központjának egykori munkatársait, valamint a budapesti NovoSchool, a vecsési Studium 98 nyelviskola és a TIT Teleki László Ismeretterjesztő Egyesület váci szervezetének egyes alkalmazottait azért állította bíróság elé, mert különböző összegekért eladták a nyelvvizsgatesztek megoldókulcsait, illetve a szóbeli számonkérésen előre megbeszélt kérdéseket tettek fel, a vizsgázókat „felülpontozták”, s így kuncsaftjaik valós tudás nélkül kaphattak bizonyítványt. Az ügyben számos rendőr, az adó- és vámhivatal több munkatársa, katasztrófavédelmiek, de sajtóértesülések szerint politikusok is érintettek. A szervezők a 2000-es évek eleje óta lebukásukig szinte zavartalanul működhettek. A nyomozás során csaknem ezer ember került képbe, az esetek egy részében elhalasztották a vádemelést, míg számos csalás már elévült, mire a hatóság tudomására jutott. Így is több mint száz vádlottal indult meg az eljárás, elítélésük esetén pedig az Oktatási Hivatal közigazgatási úton intézkedhet minden jogtalanul szerzett nyelvvizsga-bizonyítvány érvénytelenítése érdekében. Az érintettek munkaadói polgári úton visszaperelhetik a nyelvvizsga miatt kifizetett pótlékot. (Nagy Áron)