Felemás képet mutat a hazai élelmiszer-fogyasztás és a háztartások tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságának változása arról, hogy miként alakult a legszegényebb és a leggazdagabb családok életszínvonala. 2014-ben a lakosság egy főre jutó havi élelmiszer-kiadása 16 851 forint volt, ez alig 300 forinttal több, mint egy évvel korábban. Az élelmiszerre és alkoholmentes italokra fordított kiadások részaránya (24,6 százalék) ugyanakkor az összes kiadáson belül kis mértékben csökkent, vagyis az élelem megvásárlása után több pénz maradt másra, mint korábban.
Az elemzők szerint az élelmiszer-kiadások rendkívül árérzékenyek, a lakosság a drágább termékeket gyakran igyekszik olcsóbbakkal helyettesíteni. Az utolsó adatok szerint ugyanakkor 2013-ban az egy főre jutó éves húsfogyasztás (0,8 kilogrammal) annak ellenére nagyobb volt, mint egy évvel korábban, hogy a hús ára 4,6 százalékkal drágult. Ez a háztartások helyzetének javulását jelzi. Az egy főre jutó tojásfogyasztás (8,9 százalékos árcsökkenés mellett) 128-ról 135 darabra nőtt.
Markáns különbségek vannak ugyanakkor a leggazdagabbak és a legszegényebbek fogyasztási szokásai között. 2014-ben a legfelső jövedelmi ötödbe tartozó háztartások kétszer annyit költöttek élelmiszerekre, mint a legalsó jövedelmi ötödben élő családok. Ezen belül élelmiszertípusonként is nagyok a különbségek: a legszegényebbek lemaradása különösen a sajtok, a zöldségek és a gyümölcsök esetében jelentős. Sajtból és gyümölcsből is közel háromszor annyit fogyasztanak a leggazdagabb ötödhöz tartozók, mint a társadalom legszegényebb húsz százaléka.
Mást mutat ugyanakkor a legszegényebb háztartások életszínvonaláról a tartós javakkal való ellátottságuk alakulása: egyre több, a legszegényebb 10 százalékhoz tartozó családban van például mosogatógép, LCD tévé vagy okostelefon. Színes televízió pedig több szegény család házában van, mint a leggazdagabb tizedben. Míg a legszegényebb háztartások 97,6 százalékának van ilyen készüléke, a leggazdagabbaknál ez az arány 96,8 százalék.