Ismert, a közelmúltban Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke a szervezet nevében kormányzati lépéseket sürgetett annak érdekében, hogy a földeket a magyar gazdák ne csak bérlőként, hanem tulajdonosként is művelhessék. A Magosz azt is szeretné, hogy a földvásárláshoz megfelelő finanszírozási, hitelezési lehetőségek álljanak rendelkezésre. A Magyar Nemzet számolt be róla, hogy a földvásárláshoz egy kedvezményes hitelprogramon keresztül vezethet az út, amelynek nyomán a magyar gazdák majdhogynem ingyen lehetnének birtokosok.
Jakab István az MNO-nak nyilatkozva elmondta: előttük csupán egyetlen cél lebegett, hogy a csalókat és spekulánsokat kizárják a földvásárlásból, éppen ezért csak magyar magánszemélyek vásárolhatnának földeket, gazdasági társaságok nem. A Magosz azzal indokolta javaslatát, hogy a gazdák a földbérlettel nem tudnak elég hosszú távra tervezni. Ezzel kapcsolatban azon kérdésünkre, hogy a húsz évre szóló bérlés miért nem elegendő, azt mondta: az csak egy ideig garancia, de nem elég hosszú távra.
A Magyar Nemzet információi szerint a Magosz javaslata nyomán már készül egy program – Lázár János ugyanakkor a csütörtöki kormányinfón azt mondta, kormányszinten még nem foglalkoztak vele. Jakab István nem cáfolta, hogy a minisztériumban készülne ilyen program, ők azonban csak javaslatot tettek, a kidolgozásban nem segédkeznek. A fő cél az lenne Jakab szerint, hogy a három hektárnál kisebb területű, beékelődött állami földeket – amelyek 50-60 ezer hektárt tesznek ki – vásárolhassák meg a gazdák.
Felmerült, hogy a Magosz tervének végrehajtásához sarkalatos törvényt kellene módosítani, ehhez pedig kétharmados többségre lenne szükség. Ám a parlament fideszes alelnökeként is tevékenykedő Jakab szerint a jelenleg hatályos földtörvény lehetővé teszi azt, amit javasoltak, a háromszáz hektárnál kisebb földeket nem gazdasági társaságoknak már most is el lehet adni. Jakab István cáfolta, hogy a természetvédelmi területek és erdők veszélyben lennének, „eszük ágában sincs” ezeket eladni, csak szántókról és legelőkről van szó – mondta.
„A Magosz mostani követelése időzített előkészítő, kommunikációs részvétel abban a feudális, hűbéri birtokadományozó kormányzati akcióban, mely során az államra bízott maradék nemzeti vagyonunk legértékesebb, stratégiai fontosságú részét, a termőföldet is kormányközeli, spekuláns földbérlők szerezhetik meg” – közölte Ángyán József az MNO-val. A terv tényleges célját a volt államtitkár abban látja, hogy „a Fidesz és szövetségese, a Magosz mögött álló, az állami földek legnagyobb részét ma bérlő nagybirtokos érdekkörök még az európai földárak kiegyenlítődése előtt, nyomott áron, egy megfelelő banki konstrukció révén szinte ingyen juthassanak hozzá a területekhez”.
Szerinte a módszer és az időzítés megegyezik azzal, mint ahogyan az első Orbán-kormány idején, az úgynevezett „piszkos tizenkettő” állami gazdaság 2001. nyári, „figyelemlankasztó kánikulai” privatizálásakor, százmilliárdos közös vagyon és ötvenéves állami földbérleti jog szűk érdekkörökhöz juttatásakor történt. Úgy véli, hogy a támogatásokból törleszthető alacsony árat kormányzati kommunikációs szempontból egyebek mellett azzal is meg lehet majd magyarázni, hogy a földek egy része jelenleg is „bérlettel terhelt”, tehát természetes, hogy akár fél áron, vagy még olcsóbban is hozzájuk lehet jutni. Szerinte az akcióban a tényleges magyar gazdák csak hivatkozási alapot jelentenek, és csak kisebb, értéktelenebb földekhez juthatnak majd, amint az az általa korábban is botrányosnak minősített állami földbérleti pályázatok esetében is történt.
Ángyán szerint valószínű, hogy a nagybirtokos cégek részvényesei, cégvezetői vagy rokonaik „földművesként”, a jelenleg is törvényes 300 hektáros léptékben veszik majd meg a területeket úgy, hogy adott esetben a hozzájuk közel álló cég jelenleg is bérli őket az államtól, vagyis – mivel hivatalosan terheltnek számítanak – jóval olcsóbban juthatnak hozzá. „Egy kiterjedtebb családban vagy érdekkörben így akár több tízezer hektárt is össze lehet szedni” – véli Ángyán.
A volt államtitkár szerint ez három szempontból is megéri a befektetőknek. Egyrészt aki több ezer vagy akár több tízezer hektárra véglegesen ráteszi a kezét, az hatalmas extraprofitot ígérő monopolhelyzetbe kerülhet az élelmiszer-ellátásban. „Már jó ideje tudható, hogy biztosan és tartósan emelkedik az élelmiszerek világpiaci ára, és akinek az előállításukhoz szükséges alaperőforrás, vagyis a föld a kezében van, az annyit kér az élelmiszerért, amennyit akar” – mondta a volt államtitkár.
Mint rámutatott, a földspekulációt az uniós támogatások is erősítik: a földhasználók – legyenek tulajdonosok vagy bérlők – 70 ezer forintot kapnak minden hektárért, amiért tulajdonképpen semmit nem kell tenniük. Ha ráadásul tulajdonosai is a földnek, akkor még a bérleti díj sem csökkenti ezt az összeget. „A Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bonafarm-csoport például 28 ezer hektár – zömében az államtól bérelt – földet művelve évente közel 6 milliárd forintot vesz fel földalapú és fejlesztési agrártámogatásként. A tanyafejlesztési programra, vagyis 300 ezer ember támogatására közben összesen jut egymilliárd forint a közös agrárkasszából” – hozta fel példaként Ángyán. Az exállamtitkár szerint a harmadik ok a spekulációra a földárbeli különbség: ha valaki most – az európai szinthez képest tizedáron – meg tudja szerezni a földet, ráadásul kedvezményekkel, és európai uniós, valamint állami pénzekből tudja törleszteni a vételárat, akkor belátható időn belül, a magyarországi és a nyugat-európai földárak várható kiegyenlítődésével a föld eladásakor óriási nyereségre tehet szert. „Ma semmilyen befektetés nem ígér akkora hasznot, megtérülést, mint a földek nyomott árú megszerzése, majd később jóval drágábban való továbbadásuk” – jelentette ki Ángyán József.
„Hihetetlen nagy átverés és a közvélemény szemérmetlen félrevezetése az is, hogy azért kell az állami földeket sürgősen eladni, mert így nem tudják őket a külföldiek megszerezni, hiszen ha az államé a föld, dönthet úgy, hogy nem adja el, akarata ellenére az értékesítésre nem tudják semmilyen módon rákényszeríteni” – jelentette ki Ángyán.
A volt államtitkár szerint ha a Magosz ötlete megvalósul, vagyis maguk és szövetségeseik között szétosztják közös stratégiai földvagyonunkat, akkor a végképp tragikus „dél-amerikai pályára” állítják mezőgazdaságunkat és vidékünket, és végső soron az egész magyar társadalmat. Ezen az úton az állam eszköztelen marad egy ténylegesen a közjót szolgáló agrár- és vidékstratégia megvalósításában, és a településeknek sem marad földjük. Márpedig ha nincs föld, nincs munka. „A nagybirtokok területegységre vetítve ma is csupán negyedannyi embernek adnak munkát és megélhetést, mint az európai családi léptékű kicsik és közepesek. Éppen azért csinálnak nagybirtokot, hogy ne kelljen annyi dolgozót foglalkoztatni, mert fajlagosan így kisebb az élőmunka költsége” – magyarázza Ángyán. Szerinte az ötlet megvalósulása ily módon még katasztrofálisabb munkanélküliséget okozhat vidéken.
„A közös földvagyonunk spekuláns magánkezekbe juttatása a közösség ellen elkövetett tragikus merénylet, súlyos bűn, amiért egykor felelniük kell az elkövetőknek” – szögezte le a politikus.
