Noha idén minden korábbinál több pénzt különített el közfoglalkoztatásra az állam, a legfrissebb adatok szerint áprilisban mégis 38 700 fővel kevesebb embert alkalmaztak közfoglalkoztatottként, mint az előző év azonos időszakában – derül ki a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkárságának részletes elemzéséből. A létszám annak ellenére csökkent tavalyhoz képest, hogy idén 40 milliárd forinttal többet, 270 milliárd forintot különítettek el erre a célra, mint tavaly. Közfoglalkoztatottként átlagosan és havonta 192 498 főnek adtak munkát áprilisban, ami ugyan 32,5 százalékos növekedést jelent az előző havi adatokhoz képest, de a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva ez 16,8 százalékos csökkenésnek számít. A férfiak vannak többségben: jelenleg a közfoglalkoztatottak 53,8 százaléka férfi, csupán 46,2 százalék nő.
Életkor szerint is jelentős változások tapasztalhatók a közfoglalkoztatotti állományban. Az érintettek 59,2 százaléka 26–50 év közötti, a 25 évesek vagy annál fiatalabbak aránya 14,6 százalék, az 50 év felettieké pedig 26,2 százalék volt áprilisban. Ez igen magas szám, ebben a korcsoportban nőtt a legnagyobb arányban a közfoglalkoztatotti létszám az előző évihez képest, és itt mérhető a legkisebb létszámcsökkenés a tavalyi adatokhoz viszonyítva. Az álláskeresők között egyébként egy év alatt 9,3 százalékkal nőtt az 50 év felettiek száma, ami a szociális segélyezési rendszer idén márciusi, az idősebbek szempontjából hátrányos átalakításának következménye: korábban az 55 év feletti álláskeresők rendszeres szociális segélyre voltak jogosultak, most már azonban csak foglalkoztatást helyettesítő támogatást (fht) kaphatnak, amelynek összege sokkal alacsonyabb a nekik járó korábbi ellátásnál. Az fht-t ráadásul csak annak folyósítják, aki egy év alatt legalább harminc nap munkaviszonyt tud igazolni, ha ez nincs meg, az álláskereső semmilyen ellátásban nem részesül.
A közfoglalkoztatásban részt vevőket legmagasabb iskolai végzettségük szerint vizsgálva kijelenthetjük, hogy az érintettek legnagyobb hányada csak általános iskolát végzett (44,8 százalék). A kevesebb mint nyolc osztályt végzett közfoglalkoztatottak aránya 7,7 százalék, vagyis a közmunkások több mint fele legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. Magas még a szakmunkások, illetve a szakiskolai végzettséggel rendelkezők aránya (28 százalék). Az érettségit adó középiskolai végzettségűeké 17,1, míg a diplomásoké 2,4 százalék volt a tárgyhónapban. Figyelemre méltó, hogy egy hónap alatt kiemelkedő mértékben emelkedett a diplomások száma a közfoglalkoztatásban (58,6 százalékkal), ami az induló programok sajátosságainak köszönhető. A közfoglalkoztatottak legnagyobb arányban (46,2 százalék) egyszerű szolgáltatási és szállítási tevékenységet végeztek, illetve egyszerű mezőgazdasági foglalkozásúak (6,3 százalék) voltak. Kiemelhető még az általános irodai adminisztrátor (4,2) és a mezőgazdasági segédmunkás (3,9) munkakör.
A legtöbb közfoglalkoztatott Borsod-Abaúj-Zemplén (32 400 fő) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (28 100 fő) megyében dolgozott a vizsgált időszakban, további négy megye (Hajdú-Bihar, Baranya, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok) esetében és Budapesten az érintettek száma szintén meghaladta a tízezer főt. Az előző év azonos időszakához képest Baranya, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kivételével azonban mindenhol kevesebben dolgoztak közfoglalkoztatottként, a legnagyobb mértékű csökkenés Komárom-Esztergom (49,7 százalékkal), Pest (48,6), Veszprém (47,2) és Heves (43,8) megyében tapasztalható.
A legnagyobb közfoglalkoztatók listáját a korábbiakhoz hasonlóan a Nemzeti Művelődési Intézet vezeti, amely 5872 főt alkalmazott ilyen jogviszonnyal a vizsgált hónapban. Jelentős közfoglalkoztatók még a Magyar Közút Nonprofit Zrt. (2667 fő) és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (2336 fő), továbbá a különböző területi vízügyi igazgatóságok.
