Hosszú évek óta jelentett óriási segítséget a legszegényebb háztartásoknak a lakásfenntartási támogatás, amelyet a rezsi kifizetéséhez igényelhettek a legalacsonyabb jövedelmű családok, a kisnyugdíjasok, illetve az egyedül élő alacsony jövedelmű emberek. A szociális rendszer idén március elsejei átalakításával azonban mind a lakásfenntartási támogatás, mind az eladósodott háztartásoknak segítséget jelentő adósságcsökkentő támogatás megszűnt mint önálló támogatási forma. Az adatok szerint azonban vannak olyanok, akik még néhány hónapig kapnak segítséget. Ha ugyanis a lakásfenntartási támogatás iránti jogosultságot 2014. december 31-ig megállapították, akkor az ügyfél a korábbi szabályoknak megfelelően egy évre jogosult a támogatásra. Ha azonban a hatóság 2015. január 1-jét követően döntött a jogosultságról, akkor a támogatást csak február 28-ig lehetett biztosítani.
A Magyar Államkincstár adatai szerint idén márciusban még közel 305 ezer ember kapott lakásfenntartási támogatást. Ekkor járt utoljára mindenkinek a támogatás, hiszen a februári ellátást utólag, májusban folyósítják. Egy hónappal később már 75 ezerrel kevesebb, 229 ezer család kapott pénzt, májusban már csak 204 ezer, júniusban pedig mindössze 183 ezer, vagyis három hónap alatt több mint 120 ezerrel csökkent a támogatásra jogosultak száma. A támogatottak száma az év második felében is folyamatosan csökken, vagyis a következő fél évben még további 180 ezer háztartás esik el a pénztől.
A részletes kimutatásból az is kiderül, hogy a legtöbben Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kapnak pénzt, ugyanakkor március óta ebben a két megyében csökkent a legnagyobb mértékben a jogosultak száma is. Míg Borsodban márciusban még 39 ezren, Szabolcsban pedig 44 ezren részesültek támogatásban, addig júniusban előbbi megyében már mindössze 23, utóbbiban 25 ezren jutottak pénzhez. A lakásfenntartási támogatás átlagos összege 46,4 ezer forint volt évente, a legtöbb pénzt a rászoruló alföldi és észak-magyarországi családok kapták, átlagosan évi 49,3 ezer forintot, a legkevesebbet pedig a közép-magyarországiak, évi 39 ezret. Lakáscélú adósságcsökkentési támogatásban – ez az eladósodott, például súlyos rezsitartozást felhalmozó családoknak segített az adósság kifizetésében – ennél nagyságrendekkel kevesebben részesültek: márciusban is mindössze 3218-an kaptak ilyen címen pénzt, a jogosultak száma júniusra 30 százalékponttal, 2223 főre csökkent. Jelenleg a legtöbben Budapesten részesülnek ilyen támogatásban (541 fő), a legkevesebben pedig Somogyban, mindössze hárman.
Az adatokat Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hozta nyilvánosságra Bangóné Borbély Ildikó szocialista képviselő kérdéseire válaszolva. Az államtitkár megjegyezte: az önkormányzatok 2015. március 1-jétől a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást, de az igaz, hogy maguk döntik el, hogy a keretből milyen célra, mekkora támogatást biztosítanak.
A lakhatási szegénységgel foglalkozó Habitat For Humanity Magyarország felmérése szerint azonban az önkormányzatok elsöprő többsége szinte egyáltalán nem pótolja a megszűnő lakásfenntartási támogatást, amelyik pedig ad némi pénzt, az is jóval kevesebbet, mint amennyi korábban járt. A szervezet 31 önkormányzat szociális rendeletét vizsgáló tanulmánya szerint a központi lakásfenntartási támogatás megszűnését nem tudják pótolni az önkormányzatok. Mint írják, a támogatást eddig – a háztartás nagyságtól függően – a 40–70 ezer forint/fő alatti jövedelmű háztartások vehették igénybe. A támogatás csekély összegű volt ugyan (átlagosan 3870 forint/hó), de a nagyon alacsony jövedelmű, soktagú háztartásoknak még így is jelentős és rendszeres segítséget jelentett. Egy hattagú, 80 ezer forint összjövedelmű család esetében ez az összeg akár havi 10 ezer forintot is kitett.
A tanulmány szerint a vizsgált települések mintegy 20 százalékában az önkormányzat egyáltalán nem fizet márciustól lakhatási támogatást. Rajtuk kívül a települések többsége ugyan helyettesíti a megszűnő lakásfenntartási támogatást valamilyen saját lakhatási támogatással, azonban azok jellemzően kevesebb pénzt jelentenek, mint a korábbi összeg. A tanulmány szerint az átalakítás a leginkább a többgyermekes családokat sújtja: a többtagú, 30 ezer forint/fő alatti havi jövedelmű családok kevesebb támogatásban részesülnek, mint korábban, míg az egy- és kétszemélyes 40–60 ezer forint/fő havi jövedelmű háztartások számos településen több pénzt kapnak, mint ami eredetileg járt.
A tanulmány szerint az eladósodott családokon segítő adósságkezelési szolgáltatás biztosítása március előtt is csak a 40 ezernél nagyobb népességszámú városok számára volt kötelező. A vizsgált települések közül két ilyen város, Hódmezővásárhely és Miskolc ezt teljes egészében megszüntette. Azok az önkormányzatok, amelyek a támogatást megtartották, jellemzően csökkentették a támogatást összegét, és a korábbi jövedelemhatárnál magasabb jövedelműek számára is elérhetővé tették azt, ami a Habitat szerint nehéz helyzetbe hozhatja a legrászorultabbakat.
