Északon több gyerek születik

Az íreknél, a svédeknél és az angoloknál ugrásszerűen nőtt a születésszám, hazánkban visszaesett, bár két éve szolidan nő.

Az Európai Unió északi tagállamaiban, valamint Franciaországban az anyák később vállalnak gyermeket, több a házasságon kívül született gyermek, mint Európa többi részén, ám ezekben az államokban mégis magasabb a termékenységi arányszám. A dél-európai országokban is az átlagosnál később szülnek a nők, itt azonban többnyire alacsony a termékenység. A kelet-közép-európai országokban alacsonyabb a nők átlagos életkora gyermekvállaláskor, mint Európa nyugati felében, ennek ellenére a termékenység szintje is alacsonyabb – ezek a legfontosabb megállapításai a Központi Statisztikai Hivatal friss kiadványának, amely az Európai Unió 28 tagállamának termékenységét veti össze a 2000 és 2013 közötti időszak adatai alapján.

Az elemzés szerint az ezredfordulót követő évek kedvező termékenysége a 2008-ban kitört gazdasági válság hatására megtorpant: az újszülöttek száma visszaesett, és azóta is folyamatosan csökken a születések száma. Az Európai Unió 28 tagállamában megközelítőleg 5,1 millió újszülött jött világra 2013-ban, 91 ezerrel, 1,8 százalékkal kevesebb, mint 2000-ben, és közel háromszázezerrel kevesebb, mint 2008-ban. Az időszak elején és végén is Franciaországban született a legtöbb gyermek, 775, illetve 780 ezer. A legnépesebb európai állam, Németország 2000-ben a még második volt a születések számát tekintve, ám mivel a vizsgált időszakban ez 12 százalékkal csökkent, így 2013-ra a harmadik helyre szorult vissza az Egyesült Királyság mögé, a szigetországban ugyanis százezerrel több baba született, mint az ezredforduló évében.

A kiadvány rámutat: a termékenységet tekintve nagy az eltérés a tagállamok között, az országok felében ugyanis emelkedett, a másik felében pedig csökkent a születésszám. A növekedés dinamikája Írországban és Svédországban volt a legnagyobb, ahol a vizsgált időszakban közel 26 százalékkal több gyermek jött világra. Ezzel szemben a negatív rekorder Portugália, ahol 31 százalékkal esett vissza az újszülöttek száma. Magyarországon 2000 és 2013 között összességében 8,3 százalékos csökkenés történt, igaz, az utóbbi két évben már folyamatosan – szerényen – javult a mutató. Nem lesz könnyű dolguk párkereséskor a mai kicsiknek, ugyanis kivétel nélkül minden tagállamban több fiú születik, mint lány, az unióban 2013-ban száz lányra 105,4 fiúgyermek jutott.

A legnagyobb arányú fiútöbblet Máltán és Horvátországban van, ahol 109,7, illetve 107,9 fiú jutott száz lány újszülöttre, a legkisebb pedig Cipruson volt (102,8). Magyarországon 2013-ban 5,7 százalékkal több fiú született, mint lány. Míg 2000-ben 10,6 élve szülött jutott ezer lakosra az unióban, 2013-ban már csak 10. Kilenc tagállamban nőtt, 19-ben pedig csökkent a mutató értéke. 2000-ben Írországban (14,4), Franciaországban (13,1), valamint Luxemburgban (13,1) volt a legmagasabb az ezer lakosra jutó újszülöttek száma. A rangsor első két helye 2013-ra sem változott, sőt Írország mutatója tovább javult, ott már 15 újszülött jut tízezer lakosra. A képzeletbeli dobogó alsó fokára az Egyesült Királyság jött fel. A legnagyobb arányú emelkedés Lettországban és Svédországban ment végbe (19, illetve 16 százalék), a legjelentősebb, 32 százalékos visszaesés pedig Portugáliában következett be.

Az időszak végére Németország, Magyarország és Románia mellett a dél-európai országokat jellemezte a legalacsonyabb arányszám. A tagállamok rangsorában így Portugália 21 hellyel esett vissza, de 11 pozícióval csúszott hátrébb Dánia is. Az átrendeződés nyertese Csehország és Lettország, amelyek 17–18 pozícióval kerültek előkelőbb helyre. Magyarországon 9,6-ről 9 ezrelékre csökkent az arányszám, amivel a 20.-ról a 25. helyre esett vissza az ország az uniós rangsorban, ezzel csupán Olaszország, Portugália és Németország van mögöttünk a tagállamok közül. A termékenység szintjének változása leginkább a teljes termékenységi arányszám alakulásával jellemezhető, ami azt mutatja meg, hogy egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet.

Az arányszám 2001 és 2008 között 1,46-ról 1,61-ra emelkedett az Európai Unióban, majd 2013-ra 1,55-ra mérséklődött. Az országok rangsorában a legnagyobb visszaeső Ciprus, Portugália és Málta volt, a legnagyobb előrelépés pedig Szlovéniában, Csehországban és Lettországban tapasztalható. Magyarország helyzete ellentmondásosan alakult: a vizsgált időszak végén magasabb termékenységi mutató jellemezte, mint az időszak kezdetén, mégis öt hellyel esett vissza, és ezzel a középmezőnyből a rangsor utolsó negyedébe került (22. hely).

A házasságon kívüli születések aránya 2000 és 2012 között 27-ről 40 százalékra emelkedett az EU 28 országában, ami mindenekelőtt az élettársi kapcsolatban élők arányának emelkedésével hozható összefüggésbe. A növekedés Svédországon kívül valamennyi országban megfigyelhető, az emelkedés ott volt dinamikusabb, ahol korábban ritkán fordult elő házasságon kívüli születés. 2000-ben 10 százalék alatt volt a házasságon kívül világra jött gyermekek aránya Cipruson, Görögországban, Horvátországban és Olaszországban, 13 évvel később azonban már csak Görögországban volt ilyen alacsony a mutató.

Az elemzők vizsgálták a szülő nők átlagos életkorát is, ami az adott időszakban 29-ről 30,3 évre emelkedett, ezen belül első gyermeküket átlagosan 28,7 éves korban vállalták a nők. Az Egyesült Királyság kivételével valamennyi országban emelkedett a nők életkora az első gyermekük születésekor, a legnagyobb mértékben azokban a tagállamokban, ahol korábban a legfiatalabb korra esett a gyermekvállalás. Míg az ezredfordulón 7 országban volt 25 évesnél fiatalabb az anya az első gyermek szülésekor, addig 2013-ban már mindenhol meghaladta ezt az életkort mutató.Az időszak elején és végén is Bulgáriában, Romániában és a balti államokban voltak a legfiatalabbak az anyák, míg a legkésőbb az olasz és a spanyol nők vállaltak gyermeket.

Magyarországon 25,1-ről 27,7 évre emelkedett az anyák életkora az első gyermekvállaláskor, ezzel hazánk megtartotta pozícióját a rangsor első harmadában, 2013-ban 7 országban volt alacsonyabb a mutató értéke, mint nálunk. Az országok többségében immár a 30–34 éves korcsoport gyermekvállalási hajlandósága a legnagyobb. A vizsgált országok között meglehetősen nagy eltérés mutatkozik e tekintetben is: míg Bulgáriában, Romániában 40 százalék alatt volt a 30 év felett szülő anyák aránya, addig Spanyolországban 72, Írországban 69, Olaszországban 67 százalék. Magyarországra az uniós átlag közeli érték jellemző (54 százalék).