Északon több gyerek születik

Az íreknél, a svédeknél és az angoloknál ugrásszerűen nőtt a születésszám, hazánkban visszaesett, bár két éve szolidan nő.

A legnagyobb arányú fiútöbblet Máltán és Horvátországban van, ahol 109,7, illetve 107,9 fiú jutott száz lány újszülöttre, a legkisebb pedig Cipruson volt (102,8). Magyarországon 2013-ban 5,7 százalékkal több fiú született, mint lány. Míg 2000-ben 10,6 élve szülött jutott ezer lakosra az unióban, 2013-ban már csak 10. Kilenc tagállamban nőtt, 19-ben pedig csökkent a mutató értéke. 2000-ben Írországban (14,4), Franciaországban (13,1), valamint Luxemburgban (13,1) volt a legmagasabb az ezer lakosra jutó újszülöttek száma. A rangsor első két helye 2013-ra sem változott, sőt Írország mutatója tovább javult, ott már 15 újszülött jut tízezer lakosra. A képzeletbeli dobogó alsó fokára az Egyesült Királyság jött fel. A legnagyobb arányú emelkedés Lettországban és Svédországban ment végbe (19, illetve 16 százalék), a legjelentősebb, 32 százalékos visszaesés pedig Portugáliában következett be.

Az időszak végére Németország, Magyarország és Románia mellett a dél-európai országokat jellemezte a legalacsonyabb arányszám. A tagállamok rangsorában így Portugália 21 hellyel esett vissza, de 11 pozícióval csúszott hátrébb Dánia is. Az átrendeződés nyertese Csehország és Lettország, amelyek 17–18 pozícióval kerültek előkelőbb helyre. Magyarországon 9,6-ről 9 ezrelékre csökkent az arányszám, amivel a 20.-ról a 25. helyre esett vissza az ország az uniós rangsorban, ezzel csupán Olaszország, Portugália és Németország van mögöttünk a tagállamok közül. A termékenység szintjének változása leginkább a teljes termékenységi arányszám alakulásával jellemezhető, ami azt mutatja meg, hogy egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet.

Az arányszám 2001 és 2008 között 1,46-ról 1,61-ra emelkedett az Európai Unióban, majd 2013-ra 1,55-ra mérséklődött. Az országok rangsorában a legnagyobb visszaeső Ciprus, Portugália és Málta volt, a legnagyobb előrelépés pedig Szlovéniában, Csehországban és Lettországban tapasztalható. Magyarország helyzete ellentmondásosan alakult: a vizsgált időszak végén magasabb termékenységi mutató jellemezte, mint az időszak kezdetén, mégis öt hellyel esett vissza, és ezzel a középmezőnyből a rangsor utolsó negyedébe került (22. hely).

A házasságon kívüli születések aránya 2000 és 2012 között 27-ről 40 százalékra emelkedett az EU 28 országában, ami mindenekelőtt az élettársi kapcsolatban élők arányának emelkedésével hozható összefüggésbe. A növekedés Svédországon kívül valamennyi országban megfigyelhető, az emelkedés ott volt dinamikusabb, ahol korábban ritkán fordult elő házasságon kívüli születés. 2000-ben 10 százalék alatt volt a házasságon kívül világra jött gyermekek aránya Cipruson, Görögországban, Horvátországban és Olaszországban, 13 évvel később azonban már csak Görögországban volt ilyen alacsony a mutató.

Az elemzők vizsgálták a szülő nők átlagos életkorát is, ami az adott időszakban 29-ről 30,3 évre emelkedett, ezen belül első gyermeküket átlagosan 28,7 éves korban vállalták a nők. Az Egyesült Királyság kivételével valamennyi országban emelkedett a nők életkora az első gyermekük születésekor, a legnagyobb mértékben azokban a tagállamokban, ahol korábban a legfiatalabb korra esett a gyermekvállalás. Míg az ezredfordulón 7 országban volt 25 évesnél fiatalabb az anya az első gyermek szülésekor, addig 2013-ban már mindenhol meghaladta ezt az életkort mutató.Az időszak elején és végén is Bulgáriában, Romániában és a balti államokban voltak a legfiatalabbak az anyák, míg a legkésőbb az olasz és a spanyol nők vállaltak gyermeket.

Magyarországon 25,1-ről 27,7 évre emelkedett az anyák életkora az első gyermekvállaláskor, ezzel hazánk megtartotta pozícióját a rangsor első harmadában, 2013-ban 7 országban volt alacsonyabb a mutató értéke, mint nálunk. Az országok többségében immár a 30–34 éves korcsoport gyermekvállalási hajlandósága a legnagyobb. A vizsgált országok között meglehetősen nagy eltérés mutatkozik e tekintetben is: míg Bulgáriában, Romániában 40 százalék alatt volt a 30 év felett szülő anyák aránya, addig Spanyolországban 72, Írországban 69, Olaszországban 67 százalék. Magyarországra az uniós átlag közeli érték jellemző (54 százalék).