Jogalap nélkül hozott nyilvánosságra bizonyos személyes adatokat Gömöri Zsolt, a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) volt elnöke, amikor májusban közzétette azoknak a sportolóknak, sportvezetőknek a személyes elektronikus levelezését, akiket az ellene irányuló lejárató kampánnyal megvádolt. Ezt állapította meg a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság nemrég elkészült vizsgálata – tudta meg lapunk. A Péterfalvi Attila vezette testület egyebek mellett leszögezte, a levelezés nyilvánosságra hozatala „aránytalanul korlátozta a levelezésben szereplő érintettek személyes adatok védelméhez fűződő jogát”.
Mint arról korábban beszámoltunk, Gömöri Zsolt öt személy levelezését tette közzé az interneten, az MPB holnapján. Az öt érintett feljelentést tett a rendőrségen, ám ezzel párhuzamosan megkezdődött az adatvédelmi hatóság vizsgálata is.
A nemrég elkészült jelentés ugyan elismeri, hogy a levelezésben és az erről kiadott sajtóközleményben közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok is találhatók, „azonban a levelezés vagy a sajtóközlemények egésze nem tekinthető egységesen közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak”. A hatóság kiemelte, hogy a negatív véleményeket megfogalmazó személyek cselekményeire nem lehet válasz jogilag megkérdőjelezhető cselekmény, nevezetesen a személyes adatok nyilvánosságra hozatala, „még abban az esetben sem, ha e személyek a véleménynyilvánítással bűncselekményt követnének el, vagy megsértenék mások személyiségi jogait. [ ] A jogsérelem orvoslására kizárólag a hatályos jogszabályok által nyújtott jogi lehetőségek keretén belül kerülhet sor”. Érdekesség, hogy a hatóság megállapította azt is: Gömöri Zsolt a levelezésben több adatot is kitakart, például felismerhetetlenné tette egy Támop-pályázat címét és nyilvántartási számát, illetve az MPB-vel szerződést kötő személyek, cégek nevét. A hatóság szerint viszont ezek éppenhogy közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok, így a volt elnök ezen adatok kitakarásával csökkentette az információszabadság érvényesülését.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál lapunkat arról tájékoztatták, hogy nem hatósági, hanem vizsgálati eljárás indult, így szankcióként például a pénzbírság nem jöhetett volna szóba. Ám az, hogy az érintettnek nem levélben jelezte a hatóság a megállapításait és észrevételeit, hanem jelentést készített, az átlagosnál magasabb szintű jogsértést, „fokozott jogsérelmet” jelez. A jogellenes adatkezelés egyébként akkor minősülhet bűncselekménynek, illetve akkor lehet büntetőjogi szankciója, ha az ügyben folytatott nyomozás jelentős érdeksérelmet tár fel, és ezt a bíróság is megállapítja majd.
Az adatvédelmi hatóság egy hete véglegesített jelentése Deutsch Tamást, az MPB akkori ideiglenes vezetőjét kérte fel arra, hogy törölje az érintett személyek neveit, e-mail címeit, a levelezésben szereplő megszólításokat, aláírásokat, illetve a sajtóközleményben szereplő személyek nevét és rövid bemutatásukat. Ezt azonban az időközben elnöknek megválasztott Szabó Lászlónak kell majd végrehajtania.
A levelezés közzététele miatt indult rendőrségi nyomozás még tart. Az öt érintett egyike, Zachár Attila korábban a Magyar Nemzetnek azt mondta: személyes adattal való visszaélés miatt tettek külön-külön büntetőfeljelentést, emellett pedig kártérítési pert is indítanak Gömöri Zsolttal szemben.
Ismert, az MPB elnöke korábban hárommillió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a bizottságtól hitele végtörlesztésére. Az ügyészség június elején rendelt el nyomozást, a rendőrség pedig hűtlen kezelés és csalás gyanúja miatt vizsgálódik, és június végén gyanúsítottként hallgatták ki Gömörit. Az MPB-nek egyébként azóta új elnöke van; a hétfői rendkívüli közgyűlés Szabó Lászlót, Deutsch egykori helyettes államtitkárát választotta meg a testület vezetőjének.
