Csak a Dunán évente 70-80 vízi baleset fordul elő, az M1 információi szerint pedig a tavalyi év során összesen 113 ember fulladt vízbe hazánkban. A rendőrség honlapján megjelent adatok alapján a tragédiák 25-30 százaléka fürdés közben következik be, melynek mintegy 60 százaléka tiltott helyen történik. Azonban egy kis odafigyeléssel a balesetek jelentős része megelőzhető lenne.
Tar Mihály, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata Egyesület szóvivője lapunknak elmondta: a nyári időszakban csak náluk 300-350 ember látja el a mentési feladatokat, egy időben pedig nagyjából 150-en teljesítenek szolgálatot. A forgalmas tavak – mint a Balaton, a Tisza-tó vagy a Velencei-tó – különösen érintettek, ám veszélyességi szempontból a bányatavak, valamint más olyan folyók és tavak is kiemeltek, amelyekben egyébként tilos a fürdőzés.
„Tapasztalataink szerint a baleseteket majdnem száz százalékban az emberi felelőtlenség okozza” – hangsúlyozta a szóvivő. A fürdőzők gyakran nem veszik figyelembe, hogy hol tilos bemenni a vízbe, vagy számukra ismeretlen helyen, ismeretlen mederviszonyú vízben úsznak. Felhevült testtel, alkoholfogyasztás után és tele gyomorral soha nem szabad fürdőzni – emelte ki.
Mint mondta, a gyerekek fokozottabb veszélyben vannak, hiszen kevésbé tudnak vigyázni magukra, a veszélyérzetük jóval kisebb, mint egy felnőtté – éppen ezért a szülőknek kiemelten ügyelniük kell a strandolás közben gyermekük biztonságára.
Komoly gondot okoz az is, hogy sokan a másodfokú viharjelzés ellenére, az erős szélben és hullámzásban is bérbe adják a vízibicikliket a Balaton déli partján.
Csobay Balázs alezredes, a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője az MNO-nak elmondta: a Dunán a képesített hajósok is szoktak ütközni, de ez a ritkább: tapasztalatai szerint a leggyakrabban azokkal a kis vízi járművekkel történnek balesetek, melyeket képesítés nélkül, nem a szabályoknak megfelelően vezetnek.
Hangsúlyozta, hogy a jelenleg érvényben lévő szabályok alapján a 7,2 méternél nagyobb és a 7,5 kilowattot (10 LE) meghaladó meghajtású, illetve a 10 négyzetméternél nagyobb vitorlafelületű járművek lajstromba vétele kötelező, a használatukhoz pedig képesítés kell. Ugyanakkor – és ezt hajlamosak az emberek figyelmen kívül hagyni – a kisebb hajókra, csónakokra, kenukra is vonatkoznak előírások: ezeket ugyanis csak 14 évnél idősebb, evezésben jártas személyek vehetik igénybe, továbbá elengedhetetlen feltétel a hajózási szabályzat alapvető rendelkezéseinek ismerete. Emellett fontos, hogy a jármű irányítója tudjon úszni, és tisztában legyen azon terület sajátosságaival, ahol közlekedik.
Az alezredes szavai szerint a baleseteket nagyon gyakran a túlterhelés váltja ki: olyan vízi túrázók és kenusok, akik nem ismerik kellő alapossággal a járművüket, sokszor útra kelnek úgy, hogy például hárman ülnek egy háromszemélyes kenuban, de bezsúfolják a sátrakat, a felszerelést és az élelmiszereket is, ez pedig könnyen süllyedést vagy borulást idézhet elő. Sokszor okoz problémát az alkoholos befolyásoltság és a mentőmellény viselésének elmulasztása is – ez utóbbi 14 évnél fiatalabb és úszni nem tudó személyek számára minden esetben kötelező.
Ebből a szempontból fontos figyelembe venni, hogy városi területeken csak a kijelölt helyeken szabad bemenni a vízbe. Emellett hajózóútban, kikötőhelyeken, vízi sportpályák közelében és vízi munkák 300 méteres körzetében is tilos a fürdőzés – magyarázta lapunknak Csobay Balázs. Mint mondta, nagyon sok gondot okoz az is, hogy az emberek felmennek az úszóművekre, és becsúsznak a vízbe, illetve hogy éjszaka, rossz látási viszonyok között úsznak a szabad vizekben.
A tiltott fürdőzés szempontjából különösen kritikus területnek számít az Újpesti-öböl, a Római-part, a Margitsziget déli része, illetve a Lágymányosi-öböl – tette hozzá.
Az alezredes kiemelte: a nyári szezonban jóval többet járőröznek, és napi 24 órás szolgálatot teljesítenek.
Boross György orvos és médiaszakember egy korábbi, az MNO-n megjelent cikkében hangsúlyozta: a vízparton az egyik legveszélyesebb mutatvány a fejesugrás. Sekély vízben, nagy erővel a tó vagy medence fenekére csapódva a nyaki gerinc megtörik, miközben akár a gerincvelő is károsodhat. Az elszenvedett csigolyatörés sokszor bénulással jár, rosszabb esetben pedig halálos is lehet.
Mint írta, a vízi járművek is komoly veszélyeket rejthetnek. „Óvatosan bánjunk az evezőkkel, mindig figyeljünk a körülöttünk lévőkre is. Ne ugráljunk, ne boruljunk szándékosan, mert felhevült testtel a hűvös, hideg vízbe esni életveszélyes, szívmegállás lehet a vége. Motorcsónakkal, jetskivel se száguldozzunk, mert nagyot bukhatunk, súlyos belső sérüléseket és csonttöréseket szerezhetünk” – magyarázta a szakember.
– Népszerű nyári szórakozási lehetőség a rafinált vonalvezetésű óriáscsúszda is – emelte ki Boross György. Ezt is csak az előírásoknak, szabályoknak megfelelően használjuk, és minden esetben várjuk meg, amíg az előttünk lévő eléri a medencét, tavat vagy tengert. Ne próbáljunk meg extrém koreográfia szerint, netán csoportos alakzatban vagy fejjel lefelé csúszni, mert abból is baj lehet.
