Az alezredes szavai szerint a baleseteket nagyon gyakran a túlterhelés váltja ki: olyan vízi túrázók és kenusok, akik nem ismerik kellő alapossággal a járművüket, sokszor útra kelnek úgy, hogy például hárman ülnek egy háromszemélyes kenuban, de bezsúfolják a sátrakat, a felszerelést és az élelmiszereket is, ez pedig könnyen süllyedést vagy borulást idézhet elő. Sokszor okoz problémát az alkoholos befolyásoltság és a mentőmellény viselésének elmulasztása is – ez utóbbi 14 évnél fiatalabb és úszni nem tudó személyek számára minden esetben kötelező.
Ebből a szempontból fontos figyelembe venni, hogy városi területeken csak a kijelölt helyeken szabad bemenni a vízbe. Emellett hajózóútban, kikötőhelyeken, vízi sportpályák közelében és vízi munkák 300 méteres körzetében is tilos a fürdőzés – magyarázta lapunknak Csobay Balázs. Mint mondta, nagyon sok gondot okoz az is, hogy az emberek felmennek az úszóművekre, és becsúsznak a vízbe, illetve hogy éjszaka, rossz látási viszonyok között úsznak a szabad vizekben.
A tiltott fürdőzés szempontjából különösen kritikus területnek számít az Újpesti-öböl, a Római-part, a Margitsziget déli része, illetve a Lágymányosi-öböl – tette hozzá.
Az alezredes kiemelte: a nyári szezonban jóval többet járőröznek, és napi 24 órás szolgálatot teljesítenek.
Boross György orvos és médiaszakember egy korábbi, az MNO-n megjelent cikkében hangsúlyozta: a vízparton az egyik legveszélyesebb mutatvány a fejesugrás. Sekély vízben, nagy erővel a tó vagy medence fenekére csapódva a nyaki gerinc megtörik, miközben akár a gerincvelő is károsodhat. Az elszenvedett csigolyatörés sokszor bénulással jár, rosszabb esetben pedig halálos is lehet.
