Csak a Dunán évente 70-80 vízi baleset fordul elő, az M1 információi szerint pedig a tavalyi év során összesen 113 ember fulladt vízbe hazánkban. A rendőrség honlapján megjelent adatok alapján a tragédiák 25-30 százaléka fürdés közben következik be, melynek mintegy 60 százaléka tiltott helyen történik. Azonban egy kis odafigyeléssel a balesetek jelentős része megelőzhető lenne.
Tar Mihály, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata Egyesület szóvivője lapunknak elmondta: a nyári időszakban csak náluk 300-350 ember látja el a mentési feladatokat, egy időben pedig nagyjából 150-en teljesítenek szolgálatot. A forgalmas tavak – mint a Balaton, a Tisza-tó vagy a Velencei-tó – különösen érintettek, ám veszélyességi szempontból a bányatavak, valamint más olyan folyók és tavak is kiemeltek, amelyekben egyébként tilos a fürdőzés.
„Tapasztalataink szerint a baleseteket majdnem száz százalékban az emberi felelőtlenség okozza” – hangsúlyozta a szóvivő. A fürdőzők gyakran nem veszik figyelembe, hogy hol tilos bemenni a vízbe, vagy számukra ismeretlen helyen, ismeretlen mederviszonyú vízben úsznak. Felhevült testtel, alkoholfogyasztás után és tele gyomorral soha nem szabad fürdőzni – emelte ki.
Mint mondta, a gyerekek fokozottabb veszélyben vannak, hiszen kevésbé tudnak vigyázni magukra, a veszélyérzetük jóval kisebb, mint egy felnőtté – éppen ezért a szülőknek kiemelten ügyelniük kell a strandolás közben gyermekük biztonságára.
Komoly gondot okoz az is, hogy sokan a másodfokú viharjelzés ellenére, az erős szélben és hullámzásban is bérbe adják a vízibicikliket a Balaton déli partján.
Csobay Balázs alezredes, a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője az MNO-nak elmondta: a Dunán a képesített hajósok is szoktak ütközni, de ez a ritkább: tapasztalatai szerint a leggyakrabban azokkal a kis vízi járművekkel történnek balesetek, melyeket képesítés nélkül, nem a szabályoknak megfelelően vezetnek.
Hangsúlyozta, hogy a jelenleg érvényben lévő szabályok alapján a 7,2 méternél nagyobb és a 7,5 kilowattot (10 LE) meghaladó meghajtású, illetve a 10 négyzetméternél nagyobb vitorlafelületű járművek lajstromba vétele kötelező, a használatukhoz pedig képesítés kell. Ugyanakkor – és ezt hajlamosak az emberek figyelmen kívül hagyni – a kisebb hajókra, csónakokra, kenukra is vonatkoznak előírások: ezeket ugyanis csak 14 évnél idősebb, evezésben jártas személyek vehetik igénybe, továbbá elengedhetetlen feltétel a hajózási szabályzat alapvető rendelkezéseinek ismerete. Emellett fontos, hogy a jármű irányítója tudjon úszni, és tisztában legyen azon terület sajátosságaival, ahol közlekedik.