Amennyiben Budapest 2024-ben megrendezhetné az olimpiai játékokat, úgy 17 ezer sportoló és 26 ezer tudósító elszállásáról is gondoskodni kellene, amit a jelenlegi tervek szerint öt, a fővárosban felépítendő faluban oldanának meg – írta a Világgazdaság a PricewaterhouseCoopers közel 1400 oldalas megvalósíthatósági tanulmányára hivatkozva, melyet a Népszabadság szerzett meg, s kezdett sorozatban ismertetni. Az elemzés szerint az olimpiai falu felépítése óriási megbízásokat hozna a lakásépítő vállalkozásoknak, de a játékok végével egyszerre ömlesztene 5-6 ezer lakást a főváros ingatlanpiacára, így a felfújt lufi ki is pukkadna – jósolja az elemzés.
A zöld újság arról is beszámol, hogy a jelenlegi tervek szerint sportlétesítmények építésére 442 milliárd forintot fordítanának, a tervezett harmincnyolc versenyhelyszínből csak tíz lenne ideiglenes, négyet pedig visszabonthatóra terveznének, ilyen lenne például a Csepel-szigetre álmodott 60 ezres atlétikai főstadion, amit a játékok után 15 ezresre bontanának le.
Több egyéb szempont mellett a Világgazdaság cikke arra a kockázatra is felhívja a figyelmet, hogy a várható költségeket rendre alultervezik, ahogy történt Athénban, Pekingben és Londonban is. Ezzel kapcsolatban idézik a HVG-ben ismertetett, az Oxfordi Egyetemen készült tanulmányt, amely tizenhét téli és nyári olimpia költségvetését vizsgálva arra jutott: átlagosan 179 százalékkal lépték túl a költségek az eredetileg tervezett mértéket.