Láng István, aki egyben az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) vezetője is, szombati budapesti sajtótájékoztatóján arra figyelmeztetett, hogy a klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebb időjárással kell számolni.
A vízügyi szakember utalt arra, hogy Áder János köztársasági elnök is többször figyelmeztetett a klímaváltozás hatásaira. Az államfő azonnali összefogásra és cselekvésre szólított fel, és mindenkit arra kért, csatlakozzon a www.elobolygonk.hu honlapon elindított kampányához.
Mint mondta, a klímaváltozás nem azt jelenti, hogy nagyobb szárazság várható, hanem azt, hogy több nedvesebb és több szárazabb periódus alakul ki, változékonyabb lesz az időjárás, így nagyobb árvizekre és nagyobb aszályokra kell számítani a jövőben.
Felidézve az elmúlt évek rendkívüli árvizeit, belvizeit, aszályait, a szakember azt mondta: értékelése szerint sikeres védekezést folytattak. A szélsőséges veszélyhelyzetek kezelése komoly kiadásokat jelent a mindenkori költségvetésnek. A megelőző programokra fordított pénzt hatékonyabban lehet felhasználni, mint a kárelhárításra költött forrásokat, ezért a jövőben az előbbiekre többet költenének – jegyezte meg.
Arról is beszélt, hogy az elmúlt években elemezték, milyen árvízi vagy belvízi veszélyek várhatók, és meghatározták azokat az új, árvizek esetén várható vízszinteket is, amelyekkel a későbbi védekezésnél számolnak. Jelezte, hogy a magyarországi 2600 kilométeres folyószakaszok vizsgálatánál mindössze két kis szakaszt találtak, ahol nem volt emelkedés az árvízi vízszintben a korábbi adatokhoz képest.
A 2000-es évek óta egyre gyakoribbá váló árvizek okai között a klímaváltozás hatásain túl a rossz területhasználatot említette, vagyis azt, hogy sok helyen az ártereket beépítették vagy erdősítették.
A főigazgató-helyettes az M1 műsorában szombaton azt is elmondta, hogy az árvízszintek a klímaváltozás és az árterek beépítése mellett a külföldi vízgyűjtő területeken történő, Magyarország számára kedvezőtlen beavatkozások miatt is emelkednek.
E beavatkozások kompenzálásáért egyrészt megerősítették uniós kapcsolataikat, másrészt a határvízi bizottságokon keresztül Magyarország közvetlen szomszédaival új szerződéseket kötöttek. Romániával már megkötötték, Szlovákiával, Szerbiával most kötik meg – tette hozzá. A szerződésekkel azt próbálják elérni, hogy ne történjenek külföldön olyan beavatkozások, amelyek Magyarországot károsan érintik.
A sajtótájékoztatón kitért arra, a teljes magyarországi folyószakaszt feltérképezték egy kétdimenziós modellel, és ennek alapján azt is megállapították, hogy a folyók medrében is „rendet kell tenni”, mert ez is oka annak, hogy az árvizeknél várható vízszintek megemelkedtek.
Az elmúlt években több milliárd forintos értékű tervezési munkát végeztek el a vízgazdálkodási ágazatban, és most értek oda, hogy ennek alapján meghatározzák a következő évtizedek stratégiáját. Már megkezdődött a Kvassay Jenő-tervnek, a nemzeti vízgazdálkodási stratégiának a társadalmi egyeztetése.
Kérdésre válaszolva közölte azt is, hogy 2014 és 2020 között több mint 200 milliárd forintot fordítanak vízgazdálkodásra, így például töltések magasítására, tározók építésére. Szeretnének még két tiszai tározót építeni.
