A másik ügyben, amivel kapcsolatban szintén most döntött kártérítés kifizetéséről az állam, még 2013-ban fogalmazott meg ajánlást az ENSZ. A szervezethez hat magyar értelmi fogyatékos fordult, azt kifogásolva, hogy nem szavazhattak a 2010-es országgyűlési és önkormányzati választáson, az akkor hatályos magyar alkotmány szerint ugyanis automatikusan elvesztette szavazójogát minden olyan személy, aki gondnokság alatt állt. Ez időközben megváltozott: ma már minden esetben egyedi döntést kell hoznia egy bírónak arról, hogy az érintett személy szavazhat-e, vagy sem. Az ENSZ bizottsága azt állapította meg, hogy 2010-es magyar szabályok diszkriminatívak voltak, és az állam csak minden eset külön mérlegelése után veheti el bárkitől a szavazati jogot. A helyzetet tehát azóta hazánk orvosolta.
Lapunknak az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) megerősítette, hogy a választójogot érintő ügyben a hat panaszosnak fejenként 300 ezer forintot, valamint a jogi költségekre egymillió forintot fizetnek ki. A bankautomaták ügyében fellépő két látássérült fejenként 900-900 ezer forintot, valamint jogi képviselőjük költségtérítésként 700 ezer forint kap, s a kifizetést az Emmi már el is indította. A tárca utóbbival kapcsolatban nyomatékosította, jelenleg előkészítés alatt áll az Országos fogyatékosságügyi program 2015–2018. közötti időszakra vonatkozó intézkedési terve, és a dokumentumban szerepel a banki szolgáltatások egyenlő esélyű és biztonságos hozzáférhetőségét lehetővé tevő jogszabályi keretrendszer kidolgozása.
