Világszerte harmincháromezer „pajtásával” 200 magyar (108 magyarországi) cserkész indul útra napokon belül a felkelő nap országába, hogy részt vegyen a jövő kedden kezdődő cserkész-világtalálkozón. A négyévente megrendezett, dzsembori elnevezésű eseményre 147 országból érkeznek fiatalok, így ez a világ legnagyobb és legszínesebb ifjúsági találkozója.
A magyar kontingens – összesen hat országból indulva – pénteken kezdi meg 40 órás útját, és összesen három hetet töltenek majd Japánban, a dzsembori után kisebb csoportokban a fővárost, Tokiót próbálják majd felfedezni, majd bejárják a Kumano-Kodo buddhista zarándokutat és a tervek szerint a 3776 méter magas Fudzsit is megmásszák. A programelemek között szerepel egy hirosimai látogatás is – az atombomba felrobbantására emlékezve, annak 70. évfordulója alkalmából.
Az MNO 20 olyan cserkészről is tud, akik hazafelé sem kisebb dologra vállalkoznak, mint hogy a Transzszibériai Expresszel jöjjenek el Vlagyivosztoktól Moszkváig, ez két hét vonatút.
A cserkészeket megelőzve már „kiutazott” Japánba a magyar csapat óriás méretű, világító Rubik-kockája, amely a „Magyar Csárdának” ad majd helyet a 23. világtalálkozón, amelynek helyszíne a legnagyobb japán sziget, Honsu lesz, annak is a nyugati csücske, a Kirara-hama mesterséges félsziget.
A kétszáz magyar fiatal közül „mindössze” 108-an lesznek a szó klasszikus értelmében résztvevők, őket 17 vezető kíséri majd, és jelentős, 75 fős a magyar önkéntesek csoportja, akik a találkozó szervezési feladataiban segítettek és tevékenykednek a helyszínen is – tudta meg az MNO a Magyar Cserkészszövetségtől.
No de mi fán terem a dzsembori? Az első ilyet 1920-ban tartották Angliában, a cserkészet bölcsőjében, ahol a mozgalmat Lord Baden-Powell of Gilwell (közismert nemzetközi „becenevén”: Bi-Pi) megalapította. Hazánk sem maradt le sokkal, 1933-ban már Gödöllő volt a találkozó helyszíne, ahová a világ minden részéről érkeztek ifjak, nemzetiségre, kultúrára való tekintet nélkül.
Egy idős néni személyes visszaemlékezése 1933-ra:
A találkozók közös programjai leginkább arra irányulnak, hogy a résztvevők megismerjék egymást és megosszák élményeiket más nemzetekből érkező társaikkal. A dzsemborisok az ott töltött idő során önkéntes napon is részt vesznek, Japánhoz méltó módon pedig lesz egy Tudomány Városa program is, amelyen a modern technika alkalmazása ejtheti ámulatba a cserkészeket, akik aztán a nemzetek konyhája és vallásai világában is elmerülnek.
A találkozó idei mottója az egyszerű kandzsi „WA” szimbólum, aminek jelentése: „életerő, megújulás, összhang” – ehhez illeszkedik a nemzetközi jelmondat: „A Spirit of Unity” (a hivatalos magyar fordításban: „Érezzük az egységet!”).
– A magyar dzsemboricsapat részvételének két legfőbb célja: képviselni az összmagyarságot, a magyar cserkészetet, egyben megismerni a világ szinte összes nemzetének hitét, kultúráját és életfelfogását – tudatta az MNO-val Lakatos Gergely, a csapat önkéntes kommunikációs vezetője. – Ez a háromhetes kihívás hatalmas személyiségfejlődéssel jár fiataljaink számára, hiszen itt és most egyben láthatjuk az egész világot. A dzsembori nagy segítség nekünk, fiataloknak abban, hogy kialakuljon egy élő és aktuális képünk önmagunkról és a világról. Egyszóval, ahogy a WA szimbólum is jelenti, életerőre kapjunk.
A résztvevők talán még maguk sem tudják, mekkora élményekkel gazdagodnak majd. A 17 éves Ungvári Ildikó reméli, lehetősége lesz sok új embert megismerni, betekintést nyer a külföldi fiatalok gondolkodásába és akár új barátai is lesznek. A vele egykorú Turú Márton Levente a tapasztalatszerzés vágyából utazik, hogy egyedül helytálljon a világ túloldalán. Az általános iskolából még alig kibújt Albert Sándor Péter életre szóló emlékeket vár, amelyeket később akár unokáinak, dédunokáinak is elmesélhet.
A cserkészek utazását a Magyar Cserkészszövetség honlapjának tematikus aloldalán, illetve a Facebookon ITT is lehet követni.
