Világszerte harmincháromezer „pajtásával” 200 magyar (108 magyarországi) cserkész indul útra napokon belül a felkelő nap országába, hogy részt vegyen a jövő kedden kezdődő cserkész-világtalálkozón. A négyévente megrendezett, dzsembori elnevezésű eseményre 147 országból érkeznek fiatalok, így ez a világ legnagyobb és legszínesebb ifjúsági találkozója.
A magyar kontingens – összesen hat országból indulva – pénteken kezdi meg 40 órás útját, és összesen három hetet töltenek majd Japánban, a dzsembori után kisebb csoportokban a fővárost, Tokiót próbálják majd felfedezni, majd bejárják a Kumano-Kodo buddhista zarándokutat és a tervek szerint a 3776 méter magas Fudzsit is megmásszák. A programelemek között szerepel egy hirosimai látogatás is – az atombomba felrobbantására emlékezve, annak 70. évfordulója alkalmából.
Az MNO 20 olyan cserkészről is tud, akik hazafelé sem kisebb dologra vállalkoznak, mint hogy a Transzszibériai Expresszel jöjjenek el Vlagyivosztoktól Moszkváig, ez két hét vonatút.
A cserkészeket megelőzve már „kiutazott” Japánba a magyar csapat óriás méretű, világító Rubik-kockája, amely a „Magyar Csárdának” ad majd helyet a 23. világtalálkozón, amelynek helyszíne a legnagyobb japán sziget, Honsu lesz, annak is a nyugati csücske, a Kirara-hama mesterséges félsziget.
A kétszáz magyar fiatal közül „mindössze” 108-an lesznek a szó klasszikus értelmében résztvevők, őket 17 vezető kíséri majd, és jelentős, 75 fős a magyar önkéntesek csoportja, akik a találkozó szervezési feladataiban segítettek és tevékenykednek a helyszínen is – tudta meg az MNO a Magyar Cserkészszövetségtől.
No de mi fán terem a dzsembori? Az első ilyet 1920-ban tartották Angliában, a cserkészet bölcsőjében, ahol a mozgalmat Lord Baden-Powell of Gilwell (közismert nemzetközi „becenevén”: Bi-Pi) megalapította. Hazánk sem maradt le sokkal, 1933-ban már Gödöllő volt a találkozó helyszíne, ahová a világ minden részéről érkeztek ifjak, nemzetiségre, kultúrára való tekintet nélkül.
Egy idős néni személyes visszaemlékezése 1933-ra: