A hétfőn elfogadott módosítók között szerepel, hogy elfogadhatatlan a menedékkérelem, ha a menedékkérő tartózkodott biztonságos harmadik országban – például Szerbiában –, ahol lehetősége lett volna „megfelelő hatékony védelem” igénylésére. Ám „amennyiben a biztonságos származási ország vagy a biztonságos harmadik ország a kérelmezőt nem veszi át, vagy nem veszi vissza, a menekültügyi hatóság döntését visszavonja és az eljárást folytatja”. A menedékkérelmek gyorsítását több olyan módosítás is elősegíti, amelynek során a korábban nem meghatározható határidőket meghatározták a törvényszövegben, azaz konkrét, betartandó határidőkkel dolgoznak a továbbiakban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) dolgozói.
Korábban minden menedékkérőt meg kellett hallgatni, kivéve ha nem volt ehhez megfelelő állapotban. Augusztus 1-jétől már abban az esetben is el lehet utasítani a személyes meghallgatást, ha a menedékkérő ismételt kérelmet nyújt be, olyat, amelyben érdemi változtatást nem eszközölt a korábban elutasított kérelméhez képest. Magyarán, ha valaki ismét – például időhúzás gyanánt – benyújt egy szinte ugyanolyan menedékkérelmet, mint amilyet korábban elutasítottak, már meg sem fogják hallgatni, így nem is maradhat tovább Magyarországon.
A jelenleg kétfokozatú – előzetes és részletes – vizsgálati szakra bontott eljárás a két szakasz összevonásával egyszerűsödik, ezzel az eljárási idő lerövidül. A menekültügyi eljárás a kérelemről hozott döntés végrehajthatóvá válásáig tart, így a kérelmező a bírósági eljárás végéig menekültügyi őrizetben maradhat. A hatóság megszünteti az eljárást, ha a kérelmező a neki kijelölt szálláshelyet vagy tartózkodási helyet 48 óránál hosszabb időre engedély nélkül elhagyja. A menekültkénti elismerést kizáró okok kiegészülnek a terrorcselekménnyel, a terrorizmus finanszírozásával, illetve az ezekre való felbujtással, és nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit sem, akinek magyarországi tartózkodása a nemzetbiztonságot sérti vagy veszélyezteti.
