Migránsok: kisokossal szerelték fel a rendőröket

A rendőrök ennek segítségével fokozottan ellenőrzik a menedékkérőket a Hvg.hu információi szerint.

A Hvg.hu rendőrségi forrásokra és dokumentumokra hivatkozva azt állítja, hogy nem véletlenek a szaporodó fővárosi razziák a menedékkérőkkel szemben. A portál birtokába jutott információk szerint a rendőrök utasítást kaptak a menekültek fokozott ellenőrzésére, és ha találnak valami gyanúsat, feljelentést kell tenniük. Ahhoz, hogy könnyebb legyen eldönteni, mi alapján kell feljelentést tenni, útmutatót is összeállított az Országos Rendőr-főkapitányság a lap szerint.

A portál birtokába jutott dokumentum szerint a rendőrnek meg kell állapítania, hogy adott esetben menedékkérőről van-e szó. Ha az adott személy nem nyújtott be menedékkérelmet, és a személyazonosságát sem tudja igazolni, az ügy idegenrendészeti eljárás keretében folytatódik. A rendőrnek csupán csak egy további esetben nem kell büntetnie: ha „a harmadik országból származó illetőt a magyar menekültügy már regisztrálta, menedékkérelmét előterjesztette, és az erről szóló igazolással a kezében épp a kijelölt tartózkodási helyére tart”. Ha viszont nincs érvényes tartózkodási engedélye, vagy olyan tömegközlekedési jegyet találnak nála, amely nem a menekülttáborig húzódó viszonylatra szól, jöhet a szabálysértési feljelentés.

Az ORFK sajtóügyelete megkeresésünkre közölte: a Hvg.hu által bemutatott kisokos „a cikkben közölt tartalommal nem létezik, ennélfogva rosszindulatú és téves” a portál minden következtetése. Szerintük valótlanul állítja a cikk szerzője, hogy célzottan keresik a menekülteket a rendőrök. Az ORFK ugyanakkor elismerte a Police.hun közzétett közleményben, hogy létezik kisokos, „azonban egy, a rendőri intézkedéseket segítő belső szakmai módszertani útmutatót, annak tartalmát szándékosan torzítva az olvasók megtévesztésére alkalmas módon közölni nem más, mint a rendőrség törvényes működésébe vetett közbizalom gyengítését célzó hangulatkeltés”. Közölték: a rendőrség a hatályos jogszabályoknak megfelelően végzi törvényben rögzített feladatait.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának magyarországi kommunikációs munkatársa, Simon Ernő a lapnak azt mondta, nem tud sem a kisokosról, sem ilyen rendőri utasításról, de „amiatt, hogy nincsenek érvényes papírjaik, semmiképp sem érhetné őket retorzió, és ez nem befolyásolhatja menedékkérelmük elbírálását”. Hozzátette: minden állam védheti a biztonságát a területén különböző eszközökkel, de ezeknek jogszerűeknek kell lenniük, és nem sérthetik az emberi méltóságot.

A hétfőn elfogadott módosítók között szerepel, hogy elfogadhatatlan a menedékkérelem, ha a menedékkérő tartózkodott biztonságos harmadik országban – például Szerbiában –, ahol lehetősége lett volna „megfelelő hatékony védelem” igénylésére. Ám „amennyiben a biztonságos származási ország vagy a biztonságos harmadik ország a kérelmezőt nem veszi át, vagy nem veszi vissza, a menekültügyi hatóság döntését visszavonja és az eljárást folytatja”. A menedékkérelmek gyorsítását több olyan módosítás is elősegíti, amelynek során a korábban nem meghatározható határidőket meghatározták a törvényszövegben, azaz konkrét, betartandó határidőkkel dolgoznak a továbbiakban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) dolgozói.

Korábban minden menedékkérőt meg kellett hallgatni, kivéve ha nem volt ehhez megfelelő állapotban. Augusztus 1-jétől már abban az esetben is el lehet utasítani a személyes meghallgatást, ha a menedékkérő ismételt kérelmet nyújt be, olyat, amelyben érdemi változtatást nem eszközölt a korábban elutasított kérelméhez képest. Magyarán, ha valaki ismét – például időhúzás gyanánt – benyújt egy szinte ugyanolyan menedékkérelmet, mint amilyet korábban elutasítottak, már meg sem fogják hallgatni, így nem is maradhat tovább Magyarországon.

A jelenleg kétfokozatú – előzetes és részletes – vizsgálati szakra bontott eljárás a két szakasz összevonásával egyszerűsödik, ezzel az eljárási idő lerövidül. A menekültügyi eljárás a kérelemről hozott döntés végrehajthatóvá válásáig tart, így a kérelmező a bírósági eljárás végéig menekültügyi őrizetben maradhat. A hatóság megszünteti az eljárást, ha a kérelmező a neki kijelölt szálláshelyet vagy tartózkodási helyet 48 óránál hosszabb időre engedély nélkül elhagyja. A menekültkénti elismerést kizáró okok kiegészülnek a terrorcselekménnyel, a terrorizmus finanszírozásával, illetve az ezekre való felbujtással, és nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit sem, akinek magyarországi tartózkodása a nemzetbiztonságot sérti vagy veszélyezteti.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló jogszabály egyebek között azzal egészül ki, hogy az idegenrendészeti hatóság lefoglalhatja az érintettek által szándékosan okozott kár ellenértékét, illetve bizonyos esetekben a tartásukra, ellátásukra fordított összeget. A törvénycsomag lehetőséget teremt arra is, hogy az elismerését kérő, valamint kijelölt tartózkodási helyen élő harmadik országbeli állampolgár közfoglalkoztatási jogviszonyban munkát végezzen.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a törvénymódosításokkal kapcsolatban elismerte: valóban gyorsítják az eljárásokat. A hétfőn elfogadott módosítások egyike azt is lehetővé teszi, hogy a menedékkérőket jogi képviselő nélkül hallgassák meg. Ezzel kapcsolatban a BÁH az MNO-nak írt válaszában közölte: „A menedékkérők meghallgatásáról minden esetben értesíti a menekültügyi hatóság az eljárásban részt vevő jogi képviselőket. A javaslat azt a célt szolgálja, hogy a meghallgatást akkor is meg lehessen tartani, ha a jogi képviselőnek nem megfelelő a kitűzött meghallgatási időpont, és nem tud maga helyett, helyettesítésére jogosult munkatársat se küldeni. Erre tekintettel nem kell elhalasztani a meghallgatást, ami az eljárás gyorsabb befejezését eredményezheti”.