Romlott a kétgyermekesek helyzete

Az egygyermekes családok körében is több a szegény, mint egy évvel korábban, csak a nagycsaládosok helyzete javult érdemben.

A fix összegű, alanyi jogon járó juttatások összege azonban 2014-ben nem változott, ami szintén a legszegényebb, munka nélküli családok gyermekeit sújtja. A gyermekgondozási segély és a 3 vagy annál több kiskorú gyermek nevelése után járó gyermeknevelési támogatás a legkisebb öregségi nyugdíjhoz kötődik, ennek 28 500 forintos összege pedig 2008 óta nem emelkedett, így ezeknek az ellátásoknak az összege sem nőtt. A családi pótlék összegét pedig már 10 éve nem emelték, és várhatóan jövőre sem fogják.

Az adatok ráadásul azt mutatják, hogy a kedvező családpolitikai intézkedések ellenére nem csökken a gyermektelen családok aránya, a gyermekeseken belül pedig határozottan nő az egygyermekesek és csökken a kétgyermekesek aránya, miközben enyhén emelkedik a nagycsaládoké. A demográfiai adatok szerint ugyanakkor, ha lassan is, de két éve folyamatosan nő a születések száma: 2014-ben 2819 fővel született több gyermek, mint egy évvel korábban, ez 3,2 százalékos emelkedés, az idei év első negyedéve pedig a tavalyi azonos időszakot is felülmúlta: idén március végéig 703-mal jött világra több gyerek, mint 2014 azonos időszakában, a növekedés mértéke 3,3 százalékos.

2013-ban a gyermekes háztartásokban az egy főre jutó nettó jövedelem 793 ezer forint volt, ez 1,1 százalékkal több, mint az előző évben. A gyermeket nevelő háztartások közül azonban a két gyermeket nevelők jövedelme nominálértéken is csökkent, ráadásul jelentősen, 3,5 százalékkal. Az egyszülős háztartások jövedelme 4,8, a nagycsaládosoké 2,8, az egy gyermeket nevelőké 2,3 százalékkal emelkedett. Figyelembe véve az 1,7 százalékos inflációt, reálértéken a kétgyermekesek jövedelmi helyzete jelentősen romlott. Ezzel szemben a gyermektelen háztartások jövedelme 2,9 százalékkal emelkedett, és az országos átlagnál 25 százalékkal magasabb volt. A gyermeket nevelő családok nettó jövedelme az országos átlag alig 78, a gyermektelen családok egy főre jutó jövedelmének alig 62 százalékát tette ki.

Az Európai Unióban elfogadott konvenció szerint az adott országra vonatkozó mediánjövedelem 60 százalékának megfelelő, vagy annál alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők számítanak szegénynek. Ezzel a számítással Magyarországon 2013-ban a teljes népesség 14,6 százaléka bizonyult szegénynek, azaz 1,4 millió ember élt a relatív szegénységi küszöb alatt. A jövedelmi szegénység kockázatát Magyarországon leginkább két tényező befolyásolja: az egyik a munkaerő-piaci aktivitás, a másik pedig a gyermekvállalás. A KSH szerint a munkanélküliek között 8,5-szer nagyobb a szegények aránya 2013-ban, mint a foglalkoztatottak között, de sajnos az igaz, hogy minél több gyermek él egy háztartásban, annál nagyobb valószínűséggel lesz a család szegény.

Összességében 2013-ban is nőtt a szegénységben élő gyermekes családok aránya: míg 2012-ben e csoport 19,1 százaléka számított szegénynek, addig 2013-ban már a 20,7 százalékuk. A legveszélyeztetettebbek az egyszülős és a három vagy több gyermeket nevelő családok, de a családtámogatási rendszer sokat segít rajtuk, ugyanis a támogatások esetükben a KSH szerint a kétharmadára csökkentik a szegénységi kockázatot. A nagycsaládosok körében csökkent a szegények aránya, 2013-ban az ilyen családok 31,5 százaléka számított szegénynek, szemben a 2012-es 33,4 százalékos mutatóval. Az egy- és a kétgyermekesek körében azonban fordított a helyzet: előbbiek esetében 12-ről 13,2 százalékra, utóbbiaknál 12,3-ról 14,2 százalékra nőtt a szegény családok aránya. A kétgyermekesek helyzetén valamit javíthat, hogy jövőre gyermekenként 2500 forinttal nő a kedvezmény, és a kormányzati ígéretek szerint 2019-ig megduplázzák annak összegét. A szegénység kockázata a korral csökken: míg a gyerekek 24,6, százaléka szegény, addig az aktív korúak 14,5, a 65 év felettieknek pedig mindössze 4,2 százaléka az.