Illúziók a szerencsejáték körül

Demetrovics Zsolt, az ELTE professzora szerint a függőséget nem lehet jogszabályokkal gyógyítani.

– A szerencsejáték-problémának vannak jogi, pszichológiai vagy épp egzisztenciális vetületei is – magyarázta a szakember. Oda kell figyelni arra, hogy megfelelő ellátóhálózat legyen azok számára, akik nem jutnak hozzá a függőség tárgyához. Jelenleg van egy ilyen részleg a Nyírő Gyula Kórházban, de további szakemberek kellenek, országos ellátóhálózat, felvilágosítás, prevenció, ahogy például a hozzátartozóknak is kellene biztosítani a tájékoztatást. Jelenleg viszont e téren a spórolás látszik, nincsenek megfelelő programok, kutatások, és az ellátóhálózat, a szakemberképzés is fejlesztésre szorul.

A szerencsejáték-függőség mértékéről Demetrovics Zsolt tájékoztatása szerint jelenleg keveset tudunk. Egy 2007-es vizsgálat a függők arányát a 18–64 év közötti korosztályban 1,4 százalékra tette, azokét a „problémás” esetekét pedig, amelyeknél már láthatók a tünetek, további 1,9 százalékra. A probléma tehát százezres nagyságrendben érinti az embereket.

Ezt vélhetően a politikusok is látják, és a maguk eszközeivel próbálnak lépni. A napokban a Magyar Hírlap idézte Tállai András nemzetgazdasági minisztériumi államtitkárt, aki szerint ősztől nagyobb szigor várható, és megvalósulhat „a játékkaszinóba járás differenciált – a szerencsejáték káros hatásainak való kitettség mértékétől és a játékos sérülékenységétől függő – korlátozása”. Ennek megfelelően a személyes azonosításhoz kötött játékfajták, így a kaszinó, a kártyaterem, a távszerencsejáték és az online kaszinójáték esetében „a szervező a játékos azonosítása során a játékosvédelmi nyilvántartás adatait elektronikus úton lekérdezi, és a sérülékenynek minősülő játékos részére belépést nem biztosíthat”. Vagyis játékosvédelmi nyilvántartást hoznak létre, amelyet az adóhatóságnál vezetnek majd, és ez alapján szelektálnak. Az államtitkár megjegyezte, jövő januártól a kaszinók játékadójának már 3 százalékát játékosvédelmi célra használják fel.

Ehhez is vannak ugyanakkor további javaslatok. A Szerencsejátékosok Országos Érdekvédelmi Egyesülete például azzal szeretne tisztább viszonyokat teremteni, hogy a kaszinók pénztárgépeit is bekötné az online kasszarendszerbe, illetve nemcsak a tiszta játékbevételt, hanem a téteket és a nyereményeket is megadóztatná. Jelenleg a piacon körülbelül 1400-1600 pénznyerő automata működik, 64 élőjátékos asztal mellett. A játékosok által bedobott összeg éves szinten 110 milliárd forint körüli az egyesület adatai szerint.

– A függőséghez két dolog kell: a függőség tárgya és az ember – hívta fel a figyelmet Demetrovics Zsolt. – A függőknél jelen van egy genetikai sérülékenység, vagyis vannak olyanok, akiknél nagyobb a kockázata a függés kialakulásának. De a függőség pszichológiai probléma is, és annak is van jelentősége, hogy az egyes játékok mennyire kockázatosak. A gyors lefolyású játékoknál, ahol szinte azonnali a nyeremény, nagyobb a kockázat. Például a lottó, ahol csak napok vagy éppen egy hét múlva derül ki, hogy nyert-e valaki, nem tartozik az addiktív játékok közé – fogalmazott az ELTE professzora. Demetrovics Zsolt beszélt arról is, hogy sok függ a játékszervezőktől, hiszen vannak, akik a legveszélyesebb, legnagyobb kockázatú játékokat nem forgalmazzák, vagy különösen figyelnek arra, hogy a legveszélyeztetettebb, a törvény által is védett 18 év alattiak valóban ne játsszanak.

Magyarországon a szerencsejátékozás stigmatizál, a játékban sok európai országtól vagy az USA-tól eltérően a többség nem a kikapcsolódást, a szórakozást látja, hanem a függőséget. Ez azzal jár, hogy „ciki” bemenni egy ilyen helyre. Ez viszont a játékszervezőket is könnyen arra a stratégiára ösztönzi, hogy a viszonylag kevés betérőből próbáljanak sok pénzt kiszedni. Ha kisebb lenne a stigmatizáltság, változtatni lehetne ezen, hiszen sokkal többen térnének be olyanok, akik nem a havi vagy többhavi jövedelmüket, hanem csak kisebb összeget játszanának el. A függőség egyébként a kikapcsolódástól a súlyos addikcióig elég széles skálán mozoghat, és mindig az a lényeg, hogy az adott személlyel az élet más területén mi történik. A függő számára ugyanis mindez nem játék, számára kényszerről van szó, nem tud ellenállni, működik a „kognitív torzítás”.

– A függő két helyzetben nem tudja abbahagyni a játékot: ha nyer, illetve ha veszít – mondta a professzor. Ha nyer az illető, akkor újabb téteket rak fel, még többet akar nyerni, ha veszít, akkor pedig azért folytatja, mert mindenáron vissza akarja szerezni a pénzét, „hajszolja a veszteséget”. Vannak olyan helyek, ahol önkorlátozási lehetőségekkel próbálnak segíteni a függőknek, tehát vagy csak bizonyos ideig játszhat az illető, vagy az elveszthető összeget maximálják. Demetrovics Zsolt kiemelte: a függő sok esetben nagyon sokáig nem ismeri fel, hogy milyen helyzetbe került. Sokszor csak akkor tűnik fel neki, hogy baj van, ha már a párja vagy a családja elhagyta, teljes az egzisztenciális összeomlás, az uzsorás szorongatja. – A függőségben vannak kedvező szakaszok és visszaesések. De megfelelő körülmények között és akaraterővel meg lehet gyógyulni – magyarázta a szakember.