Nem lesznek menekültiskolák

Jelenleg 158 iskolás- és 47 óvodáskorú menekült gyerek tartózkodik országszerte a táborokban.

Lehetővé teszi a köznevelési törvény, hogy a menekülttáborok területén iskolák működjenek, de jelen helyzetben ez nem indokolt – válaszolta lapunknak az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) köznevelési államtitkársága a bevándorlók beiskolázása kapcsán. Mint írták, az illegális migránsok gyermekei szeptember elsejétől tankötelesek lesznek Magyarországon, feltéve, hogy megfelelnek az életkori és iskolaérettséggel kapcsolatos feltételeknek, illetve ha a tanévkezdés idején még itt tartózkodnak. – Mivel azonban az illegális bevándorlók nem egy vagy két nemzethez tartoznak, ezért a gyermekek anyanyelvi oktatásához nem állnak rendelkezésre a feltételek – szögezte le a szaktárca, hozzátéve: a gyerekek magyar nyelvű nevelését és oktatását a tartózkodási helyük szerinti iskolákban tudják biztosítani.

Lapunk a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól (BÁH) megtudta, hogy a hazai befogadóállomásokon országszerte mintegy 200 gyerek tartózkodik, akiknek ősztől óvodába vagy iskolába kellene járniuk. – A jelenlegi (augusztus13-i) létszámadatok szerint Debrecenben 70, Bicskén 56, Vámosszabadiban pedig 32 tanköteles korú gyermek tartózkodik, óvodások tekintetében pedig Debrecenben 16, Bicskén 22, Vámosszabadiban 9 – írta a BÁH, kiemelve: a mostani számok alapján nem lehet előre megmondani, hányan fogják megkezdeni közülük az 2015– 2016-os tanévet magyar iskolában, hiszen a felnőttekhez hasonlóan a migráns gyereklétszám is folyamatosan változik. Hangsúlyozták: a debreceni állomáson átlagosan 19 napot tartózkodnak a gyermekek, Bicskén 15 napot, Vámosszabadiban pedig 18 napot.

Ismeretes, a tankötelezettség a lakóhelyhez, illetve tartózkodási helyhez igazodik, tehát a befogadóállomások a területileg illetékes iskolákkal működnek együtt. Debrecenben a Pósa Utcai Óvodával és a Csapókerti Általános Iskolával állapodtak meg, a bicskei tábor lakói a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolába, a Bicske Városi Óvoda Kakas Tagóvodájába, illetőleg a fővárosi székhelyű Than Károly Ökoiskolába járhatnak, míg a vámosszabadi befogadóállomásról Győrbe, a Szigeti Tagóvodába és a Fekete István Általános Iskolába küldik a bevándorlók gyermekeit. A fogadó iskolákban a migránsokat a magyar diákokkal együtt nevelik, s főleg a nyelvet tanítják nekik.

Az érintett igazgatók általános tapasztalata, hogy a menekültek nagyon bizonytalan időre, sokszor csak napokra csatlakoznak az osztályokhoz, ráadásul szinte minden tanévben mindössze néhány főről van szó, ezért nem is lehetne nekik külön csoportot elkülöníteni. A befogadó intézményben tartózkodó menekült gyerekek közoktatási költségeit a vonatkozó jogszabályok szerint átvállalja a menekültügyi hatóság, beleértve az utazási, étkezési költségeket és adott esetben a kollégiumi elhelyezés díját is.

Mivel az illegális bevándorlók nem terveznek hosszú távra Magyarországon, a Pedagógusok Szakszervezete szerint lehetetlenség valódi integrációt megvalósítani az iskolákban. – A magyar iskolarendszer nincs felkészülve arra, hogy ennyi különböző anyanyelvű gyermeket oktasson, ráadásul mivel jobbára nem nyugati nyelvekről van szó, még a tolmácsolás biztosítása is komoly nehézségekbe ütközne. Nem tudom, a menekült gyerekek mit tudnak csinálni órán a magyar diákok között, valószínű, hogy semmit sem értenek abból, ami körülöttük történik – fogalmazott lapunk megkeresésére Galló Istvánné elnök, aki szerint megnehezíti a migránsok tanmenetbe való érdemi bekapcsolását az is, hogy szinte kivétel nélkül ideiglenesen itt tartózkodókról van szó, akik az érkezést követő néhány hét alatt családjukkal együtt el is hagyják az országot. – Napi szinten változó gyereklétszámra, ráadásul ennyire különböző összetételű közösségekre nem tudnak készülni a pedagógusok. Svédországban ismerek olyan iskolát, ahol 46 különböző nemzetiségű diákot tanítanak együtt, de ott tartósan ott élő, ott dolgozó családokról van szó, és a fő cél a svéd nyelv elsajátítása – tette hozzá a szakszervezeti elnök.