Az érintett igazgatók általános tapasztalata, hogy a menekültek nagyon bizonytalan időre, sokszor csak napokra csatlakoznak az osztályokhoz, ráadásul szinte minden tanévben mindössze néhány főről van szó, ezért nem is lehetne nekik külön csoportot elkülöníteni. A befogadó intézményben tartózkodó menekült gyerekek közoktatási költségeit a vonatkozó jogszabályok szerint átvállalja a menekültügyi hatóság, beleértve az utazási, étkezési költségeket és adott esetben a kollégiumi elhelyezés díját is.
Mivel az illegális bevándorlók nem terveznek hosszú távra Magyarországon, a Pedagógusok Szakszervezete szerint lehetetlenség valódi integrációt megvalósítani az iskolákban. – A magyar iskolarendszer nincs felkészülve arra, hogy ennyi különböző anyanyelvű gyermeket oktasson, ráadásul mivel jobbára nem nyugati nyelvekről van szó, még a tolmácsolás biztosítása is komoly nehézségekbe ütközne. Nem tudom, a menekült gyerekek mit tudnak csinálni órán a magyar diákok között, valószínű, hogy semmit sem értenek abból, ami körülöttük történik – fogalmazott lapunk megkeresésére Galló Istvánné elnök, aki szerint megnehezíti a migránsok tanmenetbe való érdemi bekapcsolását az is, hogy szinte kivétel nélkül ideiglenesen itt tartózkodókról van szó, akik az érkezést követő néhány hét alatt családjukkal együtt el is hagyják az országot. – Napi szinten változó gyereklétszámra, ráadásul ennyire különböző összetételű közösségekre nem tudnak készülni a pedagógusok. Svédországban ismerek olyan iskolát, ahol 46 különböző nemzetiségű diákot tanítanak együtt, de ott tartósan ott élő, ott dolgozó családokról van szó, és a fő cél a svéd nyelv elsajátítása – tette hozzá a szakszervezeti elnök.
