Másfél éven belül megszűnhetnek Budapest egyik legforgalmasabb útján a közlekedési dugók, ha a fővárosnál jut elég forrás az újbudai Bocskai út Petőfi híd felé vezető sávjainak az átalakítására – mondta el lapunknak Szabó Gábor, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) infrastruktúra-igazgatója.
Az egykori Skála áruház helyén álló bevásárlóközpont megközelítési nehézsége jó példa arra, hogy egy-egy, akár csak rövidke sáv hiánya mekkora galibát okozhat egy ilyen nagyvárosban. A Petőfi híd irányába három sáv vezet, míg a csaknem hat évvel ezelőtt felépült új épület mélygarázsához Buda felől kizárólag egyetlen balra kanyarodó sávon lehet eljutni. Ez a sáv napközben, főként csúcsidőben rendkívül leterhelt, hiszen jóval több autó vár arra, hogy a túloldalra jusson, mint amennyit a jelzőlámpa átenged. Aki a feltorlódott kocsisorba be akar állni, értelemszerűen a másik, egyébként a híd felé azon a szakaszon egyenesen vezető sávban várakozik. Szokás szerint egyre nagyobb dugókban, s emiatt a pesti oldalra igyekvők számára nap mint nap rémálom az átjutás.
Az igazgató elmondta, a BKK még a nyár elején tervezői szerződést kötött a csomópont átépítésére. – Előreláthatóan 2016 első felére elkészülnek az engedélyes tervek, s amennyiben a fővárosi önkormányzat ad forrást erre a feladatra, akkor még jövőre átalakulhat a forgalom, és megszűnnek a torlódások. Két balra kanyarodó sávot fogunk létrehozni, viszont a Bercsényi utcánál át kell alakítani a parkoló bejáratát, hogy egyszerre két autó hajthasson be oda. Ezzel párhuzamosan a gyalogátkelőnek is új helyet kell találni – mondta Szabó Gábor, aki a költségeket 30 és 60 millió forint közé becsülte, mert a munkákhoz kapcsolódva az Október huszonharmadika utca jelentős részét is újra kell majd aszfaltozni.
Mint megtudtuk, a 2009-es forgalomszámlálási adatok, illetve a többi dél-budai bevásárlóközpont látogatottsága alapján a főváros akkori illetékesei azt feltételezték, hogy elég lesz az egy balra kanyarodó sáv a számos más irányból is megközelíthető plázához.
– Forgalmi változást egyébként bárki kezdeményezhet, nemcsak a kerületi önkormányzatok, hanem a tömegközlekedési szolgáltatók, így a BKV vagy a buszos VT-Transman, valamint a lakosság is. A közútkezelőktől vagy más szakterületek illetékeseitől is érkeznek jelzések, jelentések, javaslatok. Ezeket mindig elemezzük, vizsgáljuk, és végül a BKK Infrastruktúra-igazgatóság dönt. Egész Budapest területén a mi feladatunk a forgalmi rend meghatározása, és a legtöbb esetben a BKK Közút Zrt. felelős annak végrehajtásáért – fűzte hozzá az igazgató. Szerinte a város közlekedésének másik sokat vitatott szabályozója, a jelzőlámparendszer működésének összehangolása rendkívül összetett feladat.
Megkérdeztük, mi indokolja az ugyancsak forgalmas Könyves Kálmán körút–Kőbányai út kereszteződésben az Üllői úti zöldhullám megállítását, vagy az Elnök utcából balra kanyarodók, az említett csomópont felé tartók piros lámpás blokkolását. Az infrastruktúra-igazgató részben az 1-es villamos felújításával, az azzal párhuzamosan végrehajtott – a villamosok és a gyalogosok igényeit is figyelembe vevő – forgalmi változtatásokkal magyarázta mindezt. Hozzátette: a jelzőlámpákat döntően a fő irányra hangolják, nem a mellékirányból a főútvonalra kanyarodókra.
Szintén kemény vitaforrás, meddig tartson a gyalogosok zöld jelzése, s meddig az autósoké. Szabó Gábor válasza: – A jelzőlámpa kíméletlen eszköz: bárkinek ad akár csak egy másodperccel többet, azt a többektől veszi el. Amennyit javítunk az egyik irány hangolásán, a másikén éppen annyit rontunk. Ahol villamosvonal vagy autóbusz-forgalom is van, ott még több tényezőt kell figyelembe venni, s egy-egy ilyen forgalmi terv legalább olyan bonyolult, mint egy Burda-szabásminta. Ráadásul a villamosközlekedésnek nemcsak a dinamikája tér el az autókétól, hanem figyelembe kell venni a megállásokat, a le- és fölszállást is, amely napszakonként változik. Nem mindegy, hogy milyen a hangolás reggel, napközben vagy a délutáni csúcsidőben, netán éjszaka.
Az úgynevezett sárga csíkos kereszteződésekben sok autós tart attól, hogy lámpaváltáskor a csomópont közepén marad, és ezzel nemcsak akadályozza, veszélyezteti a keresztirányú forgalmat, de még meg is bírságolhatják. Szabó Gábor kiemelte: a jelzőlámpák hangolásával, újraprogramozásával próbálják ennek elejét venni. Nemrég az Andrássy út és a Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződésében vezettek be egy új technológiát. Ebben detektorok érzékelik, meddig tart a sor, s ha az olyan hosszú, hogy belógna a kereszteződésbe, automatikusan elveszi a zöld jelzést a torlódó iránytól. Ilyen lámpát helyeztek már ki a Nyugati térre, illetve az I. kerületi Attila út–Váralagút kereszteződésbe is.
– A Hercegprímás utca és a József Attila utca középszigetes kereszteződésénél pedig trükkös jelzőlámpát helyeztünk ki. Úgy adjuk meg a zöld jelzést a gyalogosok számára, hogy azok semmiképpen ne szoruljanak a gyalogos középszigeten a kétirányú forgalom közé. Ugyanezt a programot és szabályozást használjuk a Váci utcának és az Erzsébet híd felhajtójának a találkozásánál is, ahol szintén tömegek kelnek át naponta – magyarázta az igazgató, aki kitért a korábbi évek egyik fő vitakérdésére, a nagykörúti villamosok forgalmi szabályozására is. Szerinte a 4-es és a 6-os villamos vonalának jelentős részén, a Nyugati pályaudvar és a Petőfi híd között a sűrű megállók és a jelentős keresztforgalom miatt soha nem lesz harmonikus a kötött pályás és a közúti forgalom viszonya. Néhány éve az volt a fő téma, hogy a villamosok vagy az autók kapjanak-e zöldhullámot, ami azonban dugókban egyik járműfajtának sem segít. Ezért inkább átállították a villamosok periódusidejét, a követési időket, ráadásul a jelzőlámpák finomhangolásával a Margit körúttól a Nyugati pályaudvarig emelték a közúti átbocsátóképességet. – Ma már nem fordulhat elő, hogy jön egy villamos tömötten, amelyre fel sem lehet szállni, majd két üres szerelvény jár fantomként a síneken. Az autósok számára csúcsidőn kívül pedig az egész Nagykörúton kedvezőbb a hangolás – hangsúlyozta Szabó Gábor.
