Politikai értelemben Magyarország nem fog antiiszlám álláspontot elfoglalni, és a nyugat-európai esetekkel szemben hazánk nem is kíván az iszlám természetéről vitázni – jelentette ki Orbán Viktor hétfő délelőtt a misszióvezetői értekezleten. Mint mondta, saját etnikai-kulturális összetételünk megőrzésének szándékáról van szó, Törökország és az öbölmenti államok viszont a barátaink, és „szeretnénk Iránnal is megtalálni a hangot”. A kormányfő hozzátette, hogy a magyarországi iszlám közösséggel sincs baj, „ezt a közösséget meg fogjuk becsülni, [ ] örülünk, hogy kebabosok vannak a körúton”.
A miniszterelnök szerint viszont nem szabad a magyar álláspontból engedni, „minél jobban támadják önöket, annál erőteljesebben fogalmazzák meg álláspontjukat”. Orbán úgy véli, képmutató világban élünk, és a francia külügyminiszter Magyarországot támadja a kerítés miatt, miközben a francia miniszterelnök kerítést avat. Emlékeztetett, hogy nem előzmények nélküli folyamatról van szó, egyebek között Líbia összeomlása, a líbiai rezsim megtámadása vezetett ide. Orbán szerint Berlusconi is világosan megmondta, hogy nem szabad a nyugati nagyhatalmaknak lerombolniuk Líbiát. „És itt nem mások felelősségéről van szó, hanem a miénkről is, azon közösségéről, amelyhez mi is tartozunk” – tette hozzá.
A kormányfő kijelentette, hogy nincs semmilyen európai terv a válsághelyzet kezelésére, a kvótarendszer sem a következményeket nézi, miközben a valódi probléma, hogy Európa a külső határait nem tudja megvédeni. Szerinte először ezzel kell foglalkozni, különben tízmilliók érkezhetnek még. Orbán azt sem érti, hogyan valósítanák meg a kvótarendszert. „Nyomkövetőt fogunk szerelni a lábukra? És ha nem akarnak odamenni? Odakötjük őket?”
Inkább abban kellene segíteni, hogy helyben tudjanak boldogulni, mivel aki egyszer bejött, nem fog visszamenni – mondta a miniszterelnök. Szerinte az sem világos, hogyan lehetne majd százezreket, milliókat visszaküldeni.
Orbán ostorozta a sajtó működését is, mint fogalmazott: senki ne mondja, hogy Nyugat-Európában nincs irányított újságírás. A politikai vezetők és az emberek véleménye között eltérés van Nyugaton, nálunk viszont a nemzeti konzultációval felmérték, mit gondolnak a választók – jelentette ki. Szerinte ezért volt fontos a konzultáció.