Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes előterjesztésében kiemelte, az új járműveknek a metrófelújítás kezdetén, vagyis 2016 júliusában kell forgalomba állniuk, ezért a beszerzési eljárásban 2015. decemberi szerződéskötéssel számolnak.
Az elfogadott előterjesztés szerint a BKV a versenypárbeszéd módszerét használja majd a kölcsön versenyeztetési eljárásában. Az új buszok beszerzésére a főváros összesen 13,7 milliárd forintos kölcsönösszeget tart rendelkezésre, legfeljebb tízéves futamidővel.
A javaslat elfogadása előtti vitában Tokody Marcell, a Jobbik képviselője azt mondta, a kormánynak részt kellett volna vállalnia az új buszok megvásárlásának finanszírozásában azt követően, hogy a 3-as metró felújításához csak hitelgaranciát adott.
Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció (DK) képviselője helyes útnak nevezte, hogy a BKV új buszokat vásárol és nem „irreális áron” bérel járműveket a feladatra.
A testület döntését 21 igen szavazattal, egyhangúlag hozta meg.
Tarlós István főpolgármester, Kocsis Máté önkormányzati és rendészeti tanácsnok, valamint Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes előterjesztése szerint egy olyan gazdálkodó szervezet létrehozását javasolják, amelynek feladata a Fővárosi Önkormányzat és a Főpolgármesteri Hivatal, valamint az önkormányzat egyéb intézményei meghatározott értékű közbeszerzési eljárásainak lefolytatása lenne.
A terv az, hogy a Fővárosi Önkormányzat és a Főpolgármesteri Hivatal esetében a 100 millió forintos értékhatárt meghaladó közbeszerzéseket a cég bonyolítja majd le. A fővároshoz tartozó cégek esetében az értékhatár 300 millió forint lenne.
A szervezet végezné a nem általa bonyolított beszerzések, szerződések és szerződésmódosítások indokoltságának vizsgálatát, minőségbiztosítását, szabályosságának ellenőrzését, tanúsítását is. Valamennyi beszerzési eljárás, a megkötött szerződések, az esetleges jogorvoslati eljárások ismertté válnak, biztosítva a transzparens, gyors és megfelelő információáramlást.
A koncepció szerint a főpolgármester javaslatára a Fővárosi Közgyűlés dönt majd a társaság vezető tisztségviselői – az ügyvezető, a felügyelőbizottság elnöke és tagjai – esetében a megbízásról és a visszahívásról, a díjazás megállapításáról.
Tarlós István közölte, a cég megalapításáról várhatóan a következő közgyűlési ülésen döntenek.
A koncepciót 26 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett támogatta a Fővárosi Közgyűlés.
Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes előterjesztésében kifejtette: Budapestnek a hitelkeretre a 2014–2020-as uniós költségvetési időszakban megvalósuló fejlesztésekhez szükséges önerő előteremtésekor lehet szüksége, más fontos, az unió által nem támogatott beruházások finanszírozása mellett. A politikus a javaslatban emlékeztetett arra, hogy Budapest 2014-ben kezdett tárgyalásokat a hitelkeretről.
A testület egyhangúlag fogadta el a hitelkeret-megállapodásról szóló előterjesztést.
A főváros teljes közlekedési hitelkerete 350 millió euró, amelyből szerdán 200 millió eurót hagytak jóvá a képviselők, míg az egyéb ágazati beruházásokra vonatkozó hitelkeret összesen 200 millió eurót tesz ki, ebből a mostani döntés 100 millió eurót érint. Utóbbi hitelkeret környezetvédelmi, energiahatékonysági, szennyvíz- és hulladékgazdálkodási, városrehabilitációs, valamint az információs társadalomhoz köthető fejlesztésekre vonatkozik.
Az elfogadott előterjesztésben utaltak arra, hogy a hitelkeret projekttípusokhoz és nem nevesített beruházásokhoz tartozik, a folyósított hitelekről az uniós bank szakemberei minden esetben a konkrét fejlesztést megvizsgálva döntenek majd.
Az EIB a közlekedési hitelkeretet 30 éves, a városfejlesztésit 25 éves futamidővel, mindkét esetben 3 éves türelmi időszakkal, rendelkezésre tartási és szerződéskötési díj felszámítása nélkül biztosítja. Bagdy Gábor elmondta, hogy a hitelkeret biztonsági tartalékot jelent.
Horváth Csaba (MSZP) arról beszélt, hogy Tarlós István főpolgármester tartozik egy bocsánatkéréssel, mert évek óta ostorozza a korábbi városvezetést, hogy rossz fejlesztési hitelcsomagot hoztak létre. Szerinte a mostani hitelcsomag lényegében nem különbözik a korábbitól.
Tarlós István erre válaszul azt mondta, hogy Horváth Csaba „fordítva ül a lovon”. Lényeges különbségnek nevezte, hogy korábban a hitelt felvették és a nagy részét a 4-es metróra elköltötte a korábbi városvezetés. Az 1000 milliárdból erre 500 milliárdot tékozoltak el – jelentette ki a főpolgármester, hozzátéve, hogy a mostani városvezetés még nem vette fel a hitelt.
A közösségi közlekedés zavartalan működése érdekében szerdán a közgyűlés arról is döntött, hogy az állami támogatás megérkezéséig finanszírozza a fenntartáshoz minimálisan szükséges és jelenleg hiányzó forrást. Az erről szóló elfogadott előterjesztés szerint erre azért van szükség, mert a központi költségvetésben meghatározott 24 milliárd forint állami támogatást október 15-éig nem utalták át.
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) adatai szerint a közlekedésszervezés forrásigénye december 2-áig 13,5 milliárd forint. A Fővárosi Önkormányzatnak „a közösségi közlekedés zavartalan működésének fenntartása érdekében a jelenleg hiányként jelentkező állami támogatásnak megfelelő összeget az előirányzatok közötti átcsoportosítással saját forrásból kell átmenetileg biztosítania”, legfeljebb 13,5 milliárd forint erejéig – írták az elfogadott javaslatban.
Az állami támogatás megérkezése után a BKK-nak ezt a forrást vissza kell majd fizetnie a fővárosnak.
Az előterjesztést 23 igen szavazattal, Gy. Németh Erzsébet (DK) nem szavazata ellenében fogadta el a testület.
A testület ülésére Gy. Németh Erzsébet nyújtott be előterjesztést, hogy a VI. kerületi Nyugati teret nevezzék át Göncz Árpád térre.
Tarlós István főpolgármester elfogadott módosító javaslata értelmében a Fővárosi Közgyűlés egy későbbi ülésén – az ilyenkor szokásos eljárást követve – a főpolgármester előterjesztésére választja ki a végleges közterületet, amiről a főpolgármester szerint a kerületeket is meg kell kérdezni.
A DK politikusa emellett elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány nem utalja át a fővárosi tömegközlekedés finanszírozására azt a 24 milliárd forintot, amely az idei költségvetésben is szerepel.
„Itt lenne az ideje, hogy a főpolgármester felemelje a telefont és beszéljen a miniszterelnökkel” – fogalmazott.
Gy. Németh Erzsébet korrupciónak és lopásnak nevezte továbbá, hogy szerinte a főváros szerdán 75 busz tízéves bérléséhez kíván hozzájárulni mintegy 21 milliárd forint értékben, miközben egy másik javaslatban 300 buszt kívánnak vásárolni körülbelül 27 milliárd forintért.
Az ellenzéki fővárosi képviselő közölte, módosító javaslatában kezdeményezi, hogy a BKV a „fideszes oligarchákhoz köthető cégektől” bérelni szánt 75 buszt is inkább vásárolja meg egy hitelfelvétellel.
Elhalasztották a Dagály Strandfürdő állami tulajdonba történő térítésmentes átadására vonatkozó megállapodás jóváhagyását és megkötését. A javasolt megállapodás az ingatlan tulajdonjogának átruházására és az ahhoz kapcsolódó áfafizetési kötelezettségnek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-re történő áthárítására irányult.
Az előterjesztő, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes az ülésen visszavonta a több ingatlan átadásáról szóló javaslatnak a Dagály Strandfürdőre vonatkozó pontját.
A Fővárosi Közgyűlés szeptember 30-án döntött arról, a Dagály Strandfürdőt térítésmentesen az állam tulajdonába kívánja adni azzal, hogy az ingatlan átadása közérdekű beruházás céljára szolgál. A 2017-es vizes-világbajnokság központi helyszíne a Dagály uszoda lesz.
A testület akkori döntésével elviekben támogatta, hogy a BKV adósságállományának átvállalásával, a fővárosi közösségi közlekedés működési forráshiányának, illetve a közösségi közlekedés hosszú távú finanszírozásának biztosításával összefüggésben, az állam részéről közfeladat-ellátásának elősegítése céljából kért több ingatlant – köztük a Dagály Strandfürdőt – átadják az államnak.
Horváth Csaba (MSZP) a napirendi pont vitájában arról beszélt, hogy a főváros ellentételezés nélkül ad át ingatlanokat az államnak, a Dagály Strandfürdőért nem kapnak semmit.
Tarlós István főpolgármester azt mondta, a BKV hosszú távú működési finanszírozása 26 éve megoldatlan, és azon dolgoznak, hogy erre megoldást találjanak.
„Bízhatunk a kormányban, eddig sem hagyta a BKV-t összeomlani”
– jegyezte meg. A főpolgármester emlékeztetett arra, hogy a kormány több mint 250 milliárd forint adósságtól tehermentesítette a fővárost, továbbá 2010 óta a BKV üzemi eredménye pozitív és nem vett fel működési hitelt.
Tokody Marcell (Jobbik) azt mondta, hogy az ingatlanátadás kapcsán hiányoznak azok a garanciális elemek, amelyek biztosítanák a BKV finanszírozását.
Kocsis Máté, a VIII. kerület fideszes polgármestere, önkormányzati és rendészeti tanácsnok arról beszélt, hogy az elmúlt években a főváros vezetése hatékonyabbá tette a BKV működését, és az érintett felek egy több lábon álló és hosszú távú finanszírozás kidolgozásában érdekeltek.
Az előterjesztés elfogadásával a közgyűlés döntött arról, hogy a Fővárosi Önkormányzat egy VIII. kerületi, Vas utcai, 887 négyzetméteres ingatlanját ingyenesen átadja az államnak. Az ingatlan a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elhelyezéséhez szükséges. Továbbá ingyenesen átadják az államnak egy VI. kerületi, Rippl-Rónai utcai, 4358 négyzetméteres ingatlan tulajdonjogát a Raoul Wallenberg Egészségügyi Szakiskola elhelyezése céljából.
A javaslatot 18 igen és 5 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett fogadta el a Fővárosi Közgyűlés.
