Kósa: Kapunk nyitva áll, de a kerítésünk nem

Az ország több pontján emlékeznek meg a politikusok az 1956-os eseményekről.

Debrecenben a nagyerdei ’56-os szobornál tartott megemlékezésen, Kósa Lajos arról beszélt, ahogy 1956-ban a magyarok nem haboztak megvédeni az országunkat, úgy ma mi sem habozhatunk: meg kell védenünk Magyarországot, Európát és az európai értékeket – vont párhuzamot múlt és jelen között Kósa Lajos. Úgy fogalmazott: „kapunk nyitva áll, de a kerítésünk nem”. A kerítés – tette hozzá – nem vasfüggöny, utóbbi ugyanis börtönrács, míg a kerítés a szabadság védelmét szolgálja.

Hódmezővásárhelyen Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy az elmúlt huszonöt évben elmaradt az igazságszolgáltatás az 1956-ban, majd az azt követő években, a megtorlások idején elkövetett bűnök ügyében. Mint mondta: szégyen, hogy úgy végeztek ki több száz, és börtönözhettek be több tízezer embert 1956-ban és 1957-ben, hogy annak 1990 után semmilyen következménye nem volt, a valódi bűnösök megbüntetése elmaradt. Szégyen, hogy megtorlások egyik főszereplőjének, Biszku Bélának csak most, huszonöt évvel a rendszerváltás után és „nevetséges körülmények” között kell bíróság elé állnia – hangoztatta a politikus.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Budapesten a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épülete előtt azt emelte ki, hogy magyarok válasza ma is az, ami 1956-ban volt: Magyarország megvédi magát, a határait és a szabadságát.

Áder János köztársasági elnök pénteken Münchenben köszönetet mondott Horst Seehofer bajor miniszterelnöknek az ’56-os magyarok támogatásáért. A Köztársasági Elnöki Hivatal sajtóigazgatója, Altorjai Anita magyar újságíróknak elmondta: Áder János hangsúlyozta, hogy Magyarország soha nem felejti el azt a segítséget, amelyet Bajorország nyújtott „oly sok honfitársunknak 1956-ban”.

Vona Gábor a Jobbik október 23-i ünnepi rendezvényén a fővárosi Corvin közben egész Európa második világháború utáni legdicsőbb tettének nevezte 1956-ot, amely szerinte éppen attól szép, hogy már fellobbanása pillanatában reménytelen volt. Szerinte a forradalom szabadságharcosai a Horthy-rendszer hazaszeretetéből vették az erőt reménytelen harcvállalásukhoz.

A pártelnök kifejtette: a reménytelen harcvállalásokból a magyarok mindig erkölcsi győztesként kerültek ki a történelemben, a Kárpát-medencéért kiontott vérből pedig később élet sarjadt. Éppen ezért a Corvin közben nem „hullaszagot, hanem a dicsőség illatát” érzi – fűzte hozzá az ellenzéki politikus.

Az Együtt – a Korszakváltók Pártja szerint nem lehet elfeledni, hogy az elmúlt évtizedek kisajátítási törekvéseivel ellentétben 1956 forradalma és szabadságharca mindenkié – mondta a fővárosi Vértanúk terén tartott pénteki ünnepi megemlékezésen az ellenzéki párt elnöke. Szigetvári Viktor úgy fogalmazott: az 1956-os forradalom és szabadságharc nemzeti ünnepén az Együtt politikai közössége ’56 hőseire, a közelmúltban elhunyt Göncz Árpád volt köztársasági elnökre és a magyar szabadságra emlékezik. Utóbbira azért csak emlékezik, mert ma, 2015-ben a szabadság ügye rosszul áll Magyarországon – tette hozzá. Szavai szerint az Együttben tudják, hogy sokféle ’56 él egymás mellett ma is és élt a forradalom idején is.

A Párbeszéd Magyarországért szerint 1956 igazi tartalma az a köztársasági politika volt, amelyben a szabadság és az egyenlőség egybeforrt – mondta a párt budapesti, ünnepi megemlékezésén az ellenzéki párt társelnöke. Karácsony Gergely úgy fogalmazott: 1956 számos új hőst hozott, akik között mindenki megtalálhatta volna a saját politikai világlátásának a legkedvesebbet, de nem alakult ki egységes nemzeti hagyomány. Ma „mindenki válogat”, mindenki kiemeli közülük a világlátásának legmegfelelőbb szereplőt, pedig ’56 sokkal gazdagabb volt annál, hogy privatizálni kelljen belőle különböző részeket – mondta.

A mai magyar politika kevéssé tud építkezni 1956 hagyományaiból, pedig a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltásával minden olyan biztatóan indult – mondta. 1989-ben úgy tűnt, hogy ’56 hagyománya és történelmi hőstette hozzásegít ahhoz, hogy egy stabil, új köztársaságot alapítsunk. A szovjet katonák elvonultak, de ’56 örökségével nem tudtunk mit kezdeni, nem tudtunk belőle egy stabil, új köztársaságot felépíteni – jelentette ki. Szerinte a magyar jobboldal soha nem tudott mit kezdeni azzal, hogy ’56 törekvései között sok nemzeti érték mellett a baloldali értékek is szerepeltek. A baloldal pedig nem tudott mit kezdeni azzal, hogy ’56 éles szembefordulást jelentett a kommunista hatalmi gépezettel, „és megpróbáltak Nagy Imre személye mögé bújva (...) felzárkózni az ünneplőkhöz” – tette hozzá.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke szerint a szabadság csak akkor válhat sokaknak valósággá, ha együtt jár a felemelkedés lehetőségével. A volt miniszterelnök a fővárosi 1956-os emlékmű előtt tett pénteki ünnepi sajtónyilatkozatában úgy fogalmazott, Magyarország szabad és független, ebben az értelemben 1956 eszményei életre keltek, azonban mindazok, akik akkor utcára mentek, ennél többet is igényeltek: jobb életet.

Hangsúlyozta, ha a történelem nagyszerűsége nem találkozik a hétköznapok nagyszerűségével, akkor előbb-utóbb drámai konfliktusok alakulnak ki. Gyurcsány Ferenc ezért pártja nevében azoknak ígért új politikát, akik reménytelenségben élnek és a rendszerváltozás után joggal elhagyatottnak érzik magukat.

Az Orbán-kormány által kiépített rendszer leváltása érdekében összefogást szorgalmaztak az Új Magyar Köztársaság Egyesület által szervezett demonstráción a felszólalók pénteken Budapesten, a Nemzeti Múzeumnál. A mintegy háromszáz demonstráló előtt Vajda Zoltán, az egyesület ügyvivője arról beszélt, hogy mozgalmat építenek annak érdekében, hogy Magyarország megszabaduljon „fogvatartójától”, Orbán Viktor miniszterelnöktől. Hazánkat Orbán Viktor túszul ejtette, és Magyarország Stockholm-szindrómában szenved. Rá kell szánnunk magunkat a szabadulásra – hangoztatta.