Még mindig kevés a tornaterem

Az iskolák több mint egyharmadában gondot okoz a testnevelésórák megszervezése.

Csókás Adrienn
2015. 10. 01. 5:42
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nemzetmentő szerepe van a mindennapos testnevelésnek, de az egész intézkedés veszélyben van az infrastrukturális feltételek hiánya miatt – mondta lapunknak a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének (MTTOE) elnöke. Istvánfi Csaba szerint a tornaórák tárgyi, dologi feltételeinek megteremtése nem követi a szükségleteket, ezért mind állami, mind helyi szinten további beruházásokra van szükség.– Ebben a tanévben már az általános és középiskolák összes évfolyamán kötelező a mindennapos testnevelés, becsléseink szerint ugyanakkor az iskolák 30-40 százalékában még mindig nem tudnak megfelelő körülményeket teremteni, azaz vagy egyáltalán nincs, vagy fejlesztésre szorul a tornaterem, az öltöző, a fürdő, esetleg az iskolaudvar. Megfelelő helyiség híján sok intézményben ma is csak a folyosón vagy szabadtéren tudnak mozogni a diákok, ami hosszú távon nem megoldás, ráadásul az órák menetét így nagyban befolyásolja az időjárás is – magyarázta Istvánfi Csaba.Az MTTOE vezetője ugyanakkor úgy látja: a személyi feltételekkel nincs gond, általánosságban elég a köznevelésben dolgozó testnevelő tanárok száma, esetleg a továbbképzésükre volna érdemes nagyobb hangsúlyt helyezni.A kormány igyekszik lépést tartani a szükségletekkel – ez már Rétvári Bence tájékoztatásából derül ki, aki szerint tavaly és idén összesen 6 milliárd forintot adtak tornatermek és tornaszobák létrehozására, jövőre pedig újabb 3 milliárdot különítenek el e célra. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az LMP-s Ikotity István írásbeli kérdésére közölte: 25 településen – többek közt Dabason, Konyáron, Érden és Kistarcsán – már megkezdték az építkezéseket. Három helyen tornaszoba, mindenhol máshol pedig tornaterem készül.Hozzátette: országszerte az iskolák 14 273 feladatellátási helyén összesen 4408 tornaterem, 4297 tornaszoba és 4011 sportpálya van, de területi bontás szerinti adatok nem állnak rendelkezésre. Ahol semmilyen mozgásra alkalmas helyiség nincsen, ott Rétvári Bence szerint civil szervezetekkel, sportegyesületekkel, más helyi intézményekkel fognak össze az iskolák, de alternatív megoldásként olyan játékokat és mozgásformákat is kidolgoztak, amelyek kis helyen is megtarthatók. Az államtitkár az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikónak válaszolva beszámolt róla: azok a tornateremprojektek, amelyek már megkapták az építési engedélyt, 2016. október végéig befejeződhetnek, emellett még ebben a hónapban elindulnak a tanuszoda-építések is, elsőként 23 településen. Utóbbi létesítményekkel kapcsolatban egyébként újdonság, hogy míg tavaly a 3 milliárdos állami forrás mellett szükség volt 1 milliárd önrészre is, addig a mostani építkezések már teljes mértékben központi költségvetésből valósulnak meg, vagyis az önkormányzatoknak nem kell saját forrással beszállni. Ami a pedagógusokat illeti, kiderült, hogy jelentősen nőtt a testnevelői pályára készülő fiatalok száma: 2015-ben 633 hallgatót vettek fel ilyen képzésre a felsőoktatási intézmények, míg 2012-ben csak 284, 2010-ben pedig 302 hallgató iratkozhatott be tornatanári szakra. Hozzátette: a pedagógusok iránti kereslet a következő években előreláthatóan emelkedni fog, ezért a Klebelsberg képzési ösztöndíj is kiemelten kezeli a testnevelőszakra felvett hallgatók pályázatát. Az ösztöndíjasok 806 fős összlétszámából jelenleg 94-en vesznek részt tornatanárképzésben.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.