Áder János szerint logikus volt, hogy a párizsi klímacsúcs előtt váltsanak V4-szinten néhány szót ennek a konferenciának a majdani szerepéről és reménybeli sikeréről. A pénteki napon a migráció kérdéséről beszéltek.
– Egyetértettünk abban, hogy ez a kérdés, ami hónapok óta nyomasztja az Európai Uniót, humanitárius, bűnügyi és biztonságpolitikai kérdés. Az ide érkezők egy része háború elől menekül. Ezekről az emberekről kötelesség gondoskodni, de egy részük olyan országból jön, ahol semmilyen polgárháború nincs, csak a jó élet reményében indulnak útnak – tette egyértelművé a V4-ek közös álláspontját Áder, hozzátéve: a tél közeledik, a rászorulókon segíteni kell, de súlyos politikai hibát követnének el, ha a nemzetbiztonsági vonatkozást figyelmen kívül hagynák. Megítélése szerint új bűnözési ág fejlődött ki az embercsempészéssel, sokan mások nyomorán gazdagodnak meg. – Így lehetnek olyanok is az érkezők között, akik valamilyen küldetést teljesítenek – húzta alá.
A teendőkről szólva elmondta, az EU határait meg kell védeni, a létező határvédelmet meg kell erősíteni.
– Ellenőrizetté és jogszerűvé kell tenni a beléptetést, ahogy ez minden országban az EU-n kívül is normális – hívta fel a figyelmet Áder. A hotspotokat szerinte a görög–török határvidéken kell megépíteni. – Egyetértettünk abban – folytatta –, hogy a menekülttáborok ellátásához több forrást kell biztosítani az eddiginél. Ne csak élelmiszert és vizet, de a gyerekeknek oktatást és egészségügyi, szociális ellátást is biztosítani kell. Vissza kell szorítani az embercsempészbandákat. Egyetértettünk, hogy ez nem nemzeti probléma, és nem is tudja egy-egy ország megoldani. Az EU sem tudja egyedül, nagyobb nemzetközi összefogás kell. Arra is pénz szükséges, hogy az elhagyott területeket újjáépítsük, és a menekültek visszatérhessenek hazájukba – zárta összegző szavait Áder János, aki szerint az eddigi halogatást egy sokkal határozottabb cselekvésnek kellene felváltania az unióban.
Milos Zeman cseh államfő részvétét fejezte ki Göncz Árpád halála miatt. A migrációval kapcsolatban határozott fellépést sürgetett, az EU-t nullás hatékonyságúnak tartja.
– Nem lehet tudni, hányan menekülnek, és azt sem, hány dzsihadista van. Olykor úgy érzem, „mindenki szíriai”, de aztán látjuk, hogy mennyien járnak-kelnek hamis szír útlevéllel – hívta fel a figyelmet.
Andrej Kiska szlovák elnök megköszönte a találkozó megszervezését Áder Jánosnak, ugyanakkor megengedhetőnek tartja, hogy ne mindenben értsenek egyet, de a tárgyalás fontos egymás empatikus megértése miatt. Párizzsal kapcsolatban hangsúlyozta, minden országnak joga van saját „energiamixhez”, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az energiadíjak Szlovákiában a legdrágábbak az EU országait tekintve, az kétszerese az USA-énak. A migrációra térve elmondta, olyan országokban kell megoldani a problémákat, ahol fellép a válság.
– Otthon félelem van az emberekben, ezzel kapcsolatban is van feladat, meg kell nyugtatni őket. Partnereinkkel kapcsolatban pedig fontos, hogy szolidaritást mutassunk, nem szabad, hogy megint kettészakadjon Európa, nyugatra és keletre – zárta szavait.
A kibővített tanácskozásra meghívott Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő fontosnak nevezte a megbeszéléseket, ő is nagy várakozással tekint a párizsi klímakonferenciára. Szerinte nem szabad lebecsülni a klímaváltozás problematikáját, ami újabb migrációs hullámot indíthat el a jóléti államok irányába. A migrációról Horvátország elnök asszonya elmondta, most már ők is célország. Ő is elmondta, Törökország, Libanon és Jordánia területén kell színvonalas menekülttáborokat létrehozni, emberhez méltó körülményekkel. Értékelése szerint az EU nem rendelkezik olyan kapacitásokkal, hogy mindenkit fogadjon, aki ide akar jönni, közben viszont a védelmi és diplomáciai képességet is növelni kell. Egyetértett kollégáival abban, hogy jöhettek és jöhetnek terroristák az öreg kontinensre, ezért Törökországgal azonnal tárgyalásba kell kezdeni a helyzet megoldása érdekében, szét kell választani a migránsokat azokra, akik menekültek, és azokra, akik nem.
Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök jó hangulatúnak és kiválóan szervezettnek nevezte a találkozót, sürgetve kifejezve együttérzését a magyarokkal Göncz Árpád halála miatt. Megerősítette, a fontos kérdésekben nem volt semmilyen véleménykülönbség a felek között, sem az energiapolitika, sem a migránshelyzet terén. A migrációs helyzetet részletezve elmondta, ők is őriznek 1200 kilométernyi uniós határt, az EU-s jogszabályok szerint: akiknek segítségre van szükségük, azoktól ezt Lengyelország nem fogja megtagadni. A menekültek ugyanakkor rettenetesen nagy számban érkeznek, ezért úgy kell megközelíteni a jelenséget, mint az unió egészének a problémáját.
– Nem szabad megengedni, hogy valamely országot egyedül hagyjuk ebben. A határvédelem az unió határának védelme. Emellett hatékony EU-s „külpolitika” kell, humanitárius politika formájában. Olyan körülményeket kell a menekülteknek adni, hogy a háborúk befejeződésével visszatérhessenek otthonaikba.
Kemény szavakat használt: „hatékony uniós politika gyakorlatilag nem létezik”.
Az éghajlat védelmezéséről szólva elmondta, nem uniós szintű megállapodás kell, hanem olyan szabályozás, amelyet betartanak mindenhol a világon.
– Csak ilyenbe egyezhet bele az Európai Unió. Lengyelországról szólva elmondta, nem fognak lemondani a tulajdonukban nagy mennyiségben előforduló szén használatáról, viszont jelezte, a technológiai fejlesztésbe sokat fognak invesztálni, hogy ezt túlzó környezetkárosítás nélkül megtehessék.
Ismert, kétnapos tanácskozásra Balatonfüredre jöttek csütörtökön a visegrádi csoport (V4) államfői és a horvát elnök. A találkozó fő témájaként a bevándorlást, a klímaváltozást és a nyugat-balkáni helyzetet jelölték meg. Először a visegrádi országok vezetői tárgyaltak, a horvát elnök később csatlakozott hozzájuk. Áder János magyar, Milos Zeman cseh, Andrzej Duda lengyel, Andrej Kiska szlovák és Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő péntek délelőtt folytatta a megbeszélést, ezt követte a közös sajtótájékoztató.
Áder János és Kolinda Grabar-Kitarovic már szerdán tárgyalt a budapesti Sándor-palotában, a konzultáció fő témája a migrációs válság volt. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón a két államfő egyetértett abban, hogy nem Magyarország vagy Horvátország problémájáról van szó, az EU-nak és a nemzetközi közösségnek is lépéseket kell tennie az ügyben. Emellett hangsúlyozták a két ország kapcsolatainak jelentőségét.
A visegrádi csoport Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország együttműködéseként jött létre 1991. február 15-én, hogy segítse a kelet-közép-európai térség három rendszerváltó országának euroatlanti integrációját. Csehszlovákia kettéválásával, a Cseh Köztársaság és Szlovákia létrejöttével 1993-ban négytagúvá vált a szerveződés. A visegrádi együttműködés elnevezés arra az 1335-ös találkozóra utal, amelyen a visegrádi királyi palotában a magyar, a cseh és a lengyel uralkodó politikai és kereskedelmi célú stratégiai döntéseket hozott a régió szerepének erősítésére.
