Migráció: a V4-ek beálltak a magyar álláspont mögé

„Súlyos hibát vétenénk, ha a nemzetbiztonsági vonatkozást figyelmen kívül hagynánk.”

– Nem lehet tudni, hányan menekülnek, és azt sem, hány dzsihadista van. Olykor úgy érzem, „mindenki szíriai”, de aztán látjuk, hogy mennyien járnak-kelnek hamis szír útlevéllel – hívta fel a figyelmet.

Andrej Kiska szlovák elnök megköszönte a találkozó megszervezését Áder Jánosnak, ugyanakkor megengedhetőnek tartja, hogy ne mindenben értsenek egyet, de a tárgyalás fontos egymás empatikus megértése miatt. Párizzsal kapcsolatban hangsúlyozta, minden országnak joga van saját „energiamixhez”, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az energiadíjak Szlovákiában a legdrágábbak az EU országait tekintve, az kétszerese az USA-énak. A migrációra térve elmondta, olyan országokban kell megoldani a problémákat, ahol fellép a válság.

– Otthon félelem van az emberekben, ezzel kapcsolatban is van feladat, meg kell nyugtatni őket. Partnereinkkel kapcsolatban pedig fontos, hogy szolidaritást mutassunk, nem szabad, hogy megint kettészakadjon Európa, nyugatra és keletre – zárta szavait.

A kibővített tanácskozásra meghívott Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő fontosnak nevezte a megbeszéléseket, ő is nagy várakozással tekint a párizsi klímakonferenciára. Szerinte nem szabad lebecsülni a klímaváltozás problematikáját, ami újabb migrációs hullámot indíthat el a jóléti államok irányába. A migrációról Horvátország elnök asszonya elmondta, most már ők is célország. Ő is elmondta, Törökország, Libanon és Jordánia területén kell színvonalas menekülttáborokat létrehozni, emberhez méltó körülményekkel. Értékelése szerint az EU nem rendelkezik olyan kapacitásokkal, hogy mindenkit fogadjon, aki ide akar jönni, közben viszont a védelmi és diplomáciai képességet is növelni kell. Egyetértett kollégáival abban, hogy jöhettek és jöhetnek terroristák az öreg kontinensre, ezért Törökországgal azonnal tárgyalásba kell kezdeni a helyzet megoldása érdekében, szét kell választani a migránsokat azokra, akik menekültek, és azokra, akik nem.

Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök jó hangulatúnak és kiválóan szervezettnek nevezte a találkozót, sürgetve kifejezve együttérzését a magyarokkal Göncz Árpád halála miatt. Megerősítette, a fontos kérdésekben nem volt semmilyen véleménykülönbség a felek között, sem az energiapolitika, sem a migránshelyzet terén. A migrációs helyzetet részletezve elmondta, ők is őriznek 1200 kilométernyi uniós határt, az EU-s jogszabályok szerint: akiknek segítségre van szükségük, azoktól ezt Lengyelország nem fogja megtagadni. A menekültek ugyanakkor rettenetesen nagy számban érkeznek, ezért úgy kell megközelíteni a jelenséget, mint az unió egészének a problémáját.

– Nem szabad megengedni, hogy valamely országot egyedül hagyjuk ebben. A határvédelem az unió határának védelme. Emellett hatékony EU-s „külpolitika” kell, humanitárius politika formájában. Olyan körülményeket kell a menekülteknek adni, hogy a háborúk befejeződésével visszatérhessenek otthonaikba.

Kemény szavakat használt: „hatékony uniós politika gyakorlatilag nem létezik”.

Az éghajlat védelmezéséről szólva elmondta, nem uniós szintű megállapodás kell, hanem olyan szabályozás, amelyet betartanak mindenhol a világon.

– Csak ilyenbe egyezhet bele az Európai Unió. Lengyelországról szólva elmondta, nem fognak lemondani a tulajdonukban nagy mennyiségben előforduló szén használatáról, viszont jelezte, a technológiai fejlesztésbe sokat fognak invesztálni, hogy ezt túlzó környezetkárosítás nélkül megtehessék.

Ismert, kétnapos tanácskozásra Balatonfüredre jöttek csütörtökön a visegrádi csoport (V4) államfői és a horvát elnök. A találkozó fő témájaként a bevándorlást, a klímaváltozást és a nyugat-balkáni helyzetet jelölték meg. Először a visegrádi országok vezetői tárgyaltak, a horvát elnök később csatlakozott hozzájuk. Áder János magyar, Milos Zeman cseh, Andrzej Duda lengyel, Andrej Kiska szlovák és Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő péntek délelőtt folytatta a megbeszélést, ezt követte a közös sajtótájékoztató.

Áder János és Kolinda Grabar-Kitarovic már szerdán tárgyalt a budapesti Sándor-palotában, a konzultáció fő témája a migrációs válság volt. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón a két államfő egyetértett abban, hogy nem Magyarország vagy Horvátország problémájáról van szó, az EU-nak és a nemzetközi közösségnek is lépéseket kell tennie az ügyben. Emellett hangsúlyozták a két ország kapcsolatainak jelentőségét.

A visegrádi csoport Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország együttműködéseként jött létre 1991. február 15-én, hogy segítse a kelet-közép-európai térség három rendszerváltó országának euroatlanti integrációját. Csehszlovákia kettéválásával, a Cseh Köztársaság és Szlovákia létrejöttével 1993-ban négytagúvá vált a szerveződés. A visegrádi együttműködés elnevezés arra az 1335-ös találkozóra utal, amelyen a visegrádi királyi palotában a magyar, a cseh és a lengyel uralkodó politikai és kereskedelmi célú stratégiai döntéseket hozott a régió szerepének erősítésére.