Több száz önkormányzatnak kell majd bölcsődét létrehoznia a következő három évben – derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által jegyzett törvénytervezetből. Az előterjesztés szerint – szemben a jelenlegi szabályozással – a jövőben már nemcsak a tízezer fő feletti településeknek kell bölcsődei szolgáltatásról gondoskodniuk, hanem azoknak is, ahol legalább öt három éven aluli gyermek családja igényt tart az ellátásra, vagy a 0–2 éves kor közötti lakosok száma meghaladja a negyven főt. A kötelezettségnek 2018 decemberéig kell eleget tenniük az önkormányzatoknak. A tervezet a bölcsődei ellátás területén a bölcsőde mellett három ellátási formát vezet be: az úgynevezett minibölcsődét, a munkahelyi bölcsődét, illetve a családi bölcsődét. A minibölcsőde személyi és tárgyi feltételeiben eltér a klasszikus bölcsődétől, jóval egyszerűbb követelmények vonatkoznak majd rá, mint a hagyományos intézményekre.
A minibölcsikben legfeljebb hét három éven aluli gyermek tartozhat egy csoportba, és a szükséges személyzet létszáma is kevesebb, elegendő lesz csoportonként egy kisgyermeknevelő és egy bölcsődei dajka. A munkahelyi bölcsőde szolgáltatási formát csak munkahelyen vagy a cég által biztosított ingatlanban lehet majd létrehozni, a foglalkoztató fenntartásában. A családi bölcsődék saját otthonban vagy más, e célra kialakított helyiségben, például bérelt ingatlanban működhetnek majd, és legfeljebb öt kisgyermeket láthatnak el. A három éven aluli gyermekek ellátását megszervező fenntartó a központi költségvetésből támogatásra lesz jogosult, de az a törvénytervezetből nem derül ki, mennyi pénz jár majd az új intézményeknek a gyermekek után.
Az előterjesztés szükségszerűségét Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere azzal indokolja, hogy – miként arról lapunk tegnap beszámolt – a három éven aluli gyermekeknek mindössze 16 százaléka számára biztosított a napközbeni felügyelet, a települések több mint 80 százaléka semmilyen ellátást nem biztosít a három éven aluli gyermekek számára. Kormányzati célkitűzés, hogy 2018-ig a kisgyermekek nappali ellátását biztosító intézményekben 17 ezerrel kell növelni a férőhelyek számát, ehhez pedig szükséges a bölcsődei ellátás fejlesztése.
A tervezetből az is kiderül, hogy az új szabályozás bevezetésével párhuzamosan a családi napközi jogintézményének kivezetését javasolják 2017. január elsejétől. Ennek a lépésnek a szükségszerűségét az Emmi szerint többek között az indokolja, hogy az iskolákban ma már kötelező a diákok számára a délutáni iskolai foglalkozásokon való részvétel, valamint idén szeptembertől 3 éves kortól minden gyereknek óvodába kell járnia, így az óvodások és az iskolások nem is tudják igénybe venni a családi napközi szolgáltatásait.
A családi napközik széles korcsoport számára nyújtottak szolgáltatást egészen mostanáig, jelenleg az oda járó gyermekek 63 százaléka 3 éven aluli. Mátay Katalin, a Magyarországi Családi Napközik Országos Egyesületének elnöke szerint azokból a családi napközikből jönnek majd létre a családi bölcsődék, amelyek vállalják, hogy kizárólag három éven aluli gyermekeket látnak majd el. A jelenleg működő, körülbelül 1300 családi napközi tehát választás előtt áll: vagy betagozódnak és vállalják, hogy kizárólag három éven aluli gyermekeket látnak el, vagy átalakulnak teljes mértékben piaci alapon működő napközbeni gyermekfelügyeletté. Ez utóbbi esetben bármilyen korcsoporttal foglalkozhatnak, le kell mondaniuk azonban a normatív támogatásról. A családi bölcsődék ugyanakkor a tervek szerint továbbra is kapnak normatív támogatást, ez valamivel még több is lesz, mint amennyiben jelenleg a családi napközik részesülnek.
Az elnök rámutatott, a családi napköziknek már idén tavasszal jelezniük kellett a kormányhivataloknak, hogy a jövőben milyen korú gyerekeket szeretnének ellátni. Az önkormányzatoknak 2018. január elsejéig kell eldönteniük, hogy milyen szolgáltatástípussal váltják ki a bölcsődét.
– Én huszonöt évvel ezelőtt a családi napközik születésénél bábáskodtam, s akkor ez a szolgáltatás a kistelepüléseken a három éven aluli gyermekek ellátására lett kitalálva. Az idők során azonban változott a szerepük. Úgy látom, hogy jelenleg tulajdonképpen visszatérünk a gyökerekhez – mondta az elnök. Hozzátette, szerinte a három éven aluli gyermekek ellátásában nagyobb szerepet tudnak betölteni a családi napközik olyan településeken, ahol nincsen annyi gyermek, hogy bölcsőde vagy minibölcsőde jöjjön létre. Úgy vélte, ha a családi bölcsődéket az állam és az önkormányzatok valóban támogatják majd a terveknek megfelelően, a szülők nemcsak jó, de anyagilag is megfizethetőbb szolgáltatáshoz juthatnak.
Mint arról lapunk beszámolt, 2014-ben Magyarország településeinek több mint nyolcvan százalékában, 2592 faluban, városban nem volt sem bölcsődei, sem családi napközis ellátás. Az adatok szerint a három évnél fiatalabb gyermekek 22 százaléka, vagyis közel az érintett kicsik negyede él olyan településen, ahol helyben nem biztosított semmilyen napközbeni ellátás. A bölcsődével rendelkező települések közül 2014-ben 174 településen 100 és 110 százalék között volt a kihasználtság, 29-ben pedig még ennél is magasabb leterheltséggel működtek az intézmények.
