Az igazságügyi tárca kikényszerített tájékoztatása szerint ugyanis mindössze 51 adós kezdeményezett magáncsődeljárást, noha korábban a Magyar Nemzeti Bank és a bankszövetség is több tízezerre becsülte azoknak a számát, akiknek mentőöv lehetne családi csőd intézménye. De a csekély érdeklődés nemcsak ezért különösen kínos a kormány számára, hanem azért is, mert a szeptemberben életbe lépett magáncsőd rendszerének felállítása igencsak drága mulatság volt. Három minisztérium mindeddig összesen 626 millió forint állami pénzt költött el az intézkedésre. Az igazságügyi tárca a magáncsődbe jelentkezettek számát régóta titkolta, ugyanakkor hétről hétre egymásnak ellentmondó adatok jelennek meg, főként a jogszabályt a parlament elé terjesztő Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetőjétől. Mint arról lapunk beszámolt, szeptember közepéig senki nem jelentkezett a magáncsődbe. Majd nem sokkal később Harrach Péter már azt közölte, hogy ötszázan kérelmezték a családi csődöt, ám ez a szám is változott.
A frakcióvezető ugyanis újabb meglepő adattal állt elő. Az állami rádióban azt jelentette be, hogy kevesebb mint százan kérték a családi csődvédelmet. Harrachnak ugyanakkor a lakosság közömbösségére is volt magyarázata. Szerinte azért jelentkeztek a vártnál kevesebben, mert a sajtó rossz hírét keltette az új jogintézménynek. A Magyar Nemzet a KDNP számháborúja után fordult közérdekű adatigényléssel az Igazságügyi Minisztériumhoz, ám a törvényben meghatározott határidő letelte után sem kaptunk válaszokat, így az adatvédelmi hatósághoz fordultunk. A NAIH közreműködésének köszönhetően a tárca végül csaknem két hónap elteltével kiadta a kért adatokat.
Ismert, szeptember elsején lépett hatályba az a jogszabály, amely alapján jelentkezni lehet a családi csődvédelembe. E szerint legalább öt, de legfeljebb hét évig ellenőrzi az adós költekezését a Családi Csődvédelmi Szolgálat által kirendelt vagyonfelügyelő.
A törvény célja, hogy olyan adósságrendezési eljárást tegyen lehetővé, ami segít szabályozott keretek között rendezni a fizetési nehézségekkel küszködő magánszemélyek adósságát. Magáncsődvédelmet az az adós kezdeményezhet, akinek van vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme, de nem elegendő az adósság törlesztésére. A kérelem feltétele egyebek mellett az, hogy az összes tartozás 2 és 60 millió forint között legyen, ne haladja meg a magánszemély vagyonának dupláját, és legyen legalább egy olyan tartozás, amely három hónapja lejárt, mértéke pedig több mint 500 ezer forint. A csődvédelem alatt az adósnak nem kell számolnia végrehajtási, kényszerértékesítési és egyéb igényérvényesítésekkel, végrehajtói költségekkel, és kilakoltatástól sem kell tartania.
