A Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere által benyújtott salátatörvény-javaslat szerint a hátrányos helyzetű, illetve a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére kell majd térítésmentesen megadni a napi egyszeri szünidei étkezést. Eddig a nyári gyermekétkeztetésre pályázati úton nyerhettek el forrást az önkormányzatok, a települések mintegy fele azonban nem is pályázott, és az önkormányzatok mintegy 40 százaléka kapott pénzt. Az őszi, téli és tavaszi szünetek alatt szinte sehol nem kaptak enni a rászoruló gyermekek.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára azt ígéri, az állam megteremti majd az étkeztetéshez szükséges fedezetet. Czibere Károly a tegnapi sajtótájékoztatóján kiemelte: az ingyenes intézményi gyermekétkeztetés kiterjesztésével ma már az óvodások és bölcsődések 90 százalékának nem kell fizetnie a menzáért, a szociális kormányzat most azt vizsgálja, miként lehet ezt kiterjeszteni az iskolák alsó és felső tagozataira is.
A törvénycsomag fontos újdonsága az is, hogy jövő januártól a pedagógus-életpályamodellt és a hozzá kapcsolódó bérrendszert kiterjesztenék a bölcsődei dolgozók egy részére is. Az előterjesztés szerint a tanárok előmeneteli rendszere és az emelt fizetés a felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelőkre, szakemberekre (gyógypedagógus, pszichológus, szaktanácsadó), illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által foglalkoztatott örökbefogadási tanácsadókra vonatkozna, azzal a garanciával, hogy az érintettek jövőbeni új illetménye semmiképp nem lehet kevesebb, mint a 2015. december havi illetményük. Novák Katalin, az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára szerint a lépés havi 40-60 ezer forintos pluszt jelent. Ez igen jelentős emelés, csakhogy lapunk információi szerint nagyon kevesen fogják megkapni, miután a gondozók zöme sosem járt főiskolára, egyetemre.
– Üdvözöljük a pedagógus-életpályamodell kiterjesztését, de az intézkedés valójában csupán a bölcsődei kisgyermeknevelők 10-11 százalékát érinti. A jelenlegi létszámadatokkal számolva összesen 767 diplomás kolléga kapna béremelést, miközben a bölcsődei nevelők összlétszáma 7126, a bölcsődei dolgozók pedig összesen 11 ezren vannak – mondta lapunknak Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) elnöke.
Az érdekvédő szerint nagy kérdés, hogy mi lesz az emelésből kimaradók körével, ha ugyanis az ő helyzetüket nem rendezi a kormány, akkor bérfeszültség várható az intézményekben. – Egy bölcsődei kisgyermeknevelő, akinek szakirányú felsőfokú OKJ-s szakképesítése is van, még a két ágazati pótlékkal együtt is mindössze nettó 87 200 forintot keres pályakezdőként. Ez az összeg tíz év munkaviszony után 91 300 forintra, húsz év elteltével 97 500 forintra változik, és a dolgozónak még negyven év után is be kell érnie 111 ezer forinttal – mondta Szűcs Viktória, hozzátéve, hogy a diplomás kollégák ennél valamivel többet keresnek, de kiugróan magas eltérés nincs a különböző végzettségűek között. Mint mondta, azt szeretnék elérni, hogy a pedagógus-életpályamodell bértáblázatának középfokú végzettségűekre vonatkozó illetménye kiterjedjen a nem diplomás bölcsődei nevelőkre is, valamint hogy a kormány segítse az ágazatban dolgozók diplomához jutását.
Az ágazatot érintő további változás, hogy 2017-től új ellátási formákat is bevezetne a kormány: mint megírtuk, a három év alatti gyermekek az eddig megszokott intézmények mellett mini-, családi és munkahelyi bölcsődékbe is járhatnak majd, a családi napközik ugyanakkor jelenlegi formájukban megszűnnének 2017-től.
Balog Zoltán javaslatába bekerült az is, hogy a jövőben egyoldalú nyilatkozattal önként, indoklás nélkül le lehet majd mondani a családi pótlékról, emellett törvénybe foglalnák, hogy a szeptemberben esedékes családtámogatásokat mostantól minden évben néhány héttel korábban, már augusztusban kiutalja az állam.
