Rászorulók három Mercedesszel: ingyenmenza kicsit másképp

Gödöllő polgármestere szerint több sebből is vérzik a jogszabály.

Gémesi jelezte: az önkormányzatoknak nincsen joguk ellenőrizni, hogy valóban rászoruló-e, aki ingyen étkezik. Akkor is el kell fogadniuk a – sokszor valótlanul állított – 90 ezer forintos egy főre eső jövedelemről benyújtott formanyomtatványt, ha a magukat rászorulónak állítók háza előtt három Mercedes áll – hangsúlyozta az elnök.

Mint ismert, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége még áprilisban írásban eljuttatta véleményét az akkor még tervezetnek számító módosításról, de a kormányzat nem építette be javaslataikat a jogszabályba, és nem is méltatta a MÖSZ-t válaszra. Az önkormányzatok szövetsége akkor azt javasolta, hogy csak azok a gyermekek étkezhessenek ingyen, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek, és akiknek a családjában az egy főre eső jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 180 százalékát, ami idén 51 300 forint, de az ő esetükben is jövedelem- és vagyonvizsgálathoz kötné a MÖSZ a jogosultsági feltételt. Ettől csak a tartósan beteg és a súlyosan fogyatékos gyermekek esetében tekintenének el. Javaslatuk szerint féláron kaphatnák az ételt azok a gyerekek, akik családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 250 százalékát, ami jelenleg 71 500 forint. Ilyen kedvezményben részesülhetnének azoknak az egyedülálló szülők, akiknek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a 74 100 forintot. Azoknak a családoknak, ahol ez az összeg meghaladja a 128 250 forintot, a MÖSZ javaslata szerint az étkezés nyersanyagköltségén túl a dologi és a személyi kiadások száz százalékát is állniuk kellene.

Az ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztéséről szóló törvénymódosítással kapcsolatosan megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát is. Kíváncsiak voltunk többek között arra, hogy egészen pontosan hány óvodás és bölcsődés számára ingyenes az étkezés szeptembertől, illetve hogy mennyi pluszköltséget jelent ez a költségvetésnek. Azt is szerettük volna megtudni, hogy Gödöllőhöz hasonlóan hány önkormányzatnak kell állnia a kedvezményből származó többletterhet és ez átlagosan mekkora költséget jelent a településeknek, illetve hogy az állam megfinanszírozza-e ezt az összeget azok helyett az önkormányzatok helyett, amelyek nem rendelkeznek bevétellel. Az MNO arra is rákérdezett, hogy az önbevalláson alapuló jogosultságot ki ellenőrzi és milyen szankciókkal sújtják azokat, akik jogosulatlanul veszik igénybe a támogatást. Választ szerettünk volna kapni arra is, hogy történt-e már szankcionálás, és ha igen, hányszor, illetve milyen módon. Bővebb információkat szerettünk volna arról is szerezni, hogy tervezik-e feloldani azt az igazságtalannak tűnő helyzetet, hogy akár a tehetős háromgyerekes családok gyerekei is ingyen étkezhetnek, tekintve, hogy a módosítás nem köti jövedelemigazoláshoz a jogosultságot. Mint ismert, Lázár János még februárban egy lakossági fórumon szólt arról, hogy igazságtalan lenne, ha a leggazdagabb családoknak sem kellene fizetniük az étkezésért, és keresik, miként lehetne ezt megoldani. Szerettük volna megtudni a minisztériumtól, hogy a kérdést lezártnak tekintik-e, vagy foglalkoznak-e még vele. A több mint egy hete elküldött levelünkre egyelőre nem érkezett válasz.