Idén szeptembertől 320 ezer bölcsődés és óvodás étkezhet ingyen a menzán – hirdeti büszkén A magyar reformok működnek című kormánybrosúra, amelyet a magyar családok többsége az elmúlt időszakban megtalálhatott a postaládájában. A kedvezményben részesülő családok természetesen örülnek, mert a törvénymódosításnak köszönhetően gyerekenként akár tíz-tizenötezer forintot is megspórolhatnak havonta. A Magyar Önkormányzatok Szövetségénél (MÖSZ) már nem ekkora az öröm, egyetértenek ugyan a rászorulók támogatásával, de szerintük a módosítás túl magasan szabja meg azt a jövedelmi határt, amely alatt térítésmentesen étkezhetnek a gyerekek. A szervezet szerint ezen túl is több sebből vérzik a jogszabály.
Mint ismert, 2015 szeptemberéig csak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyerekek ettek ingyen, múlt hónaptól azonban rajtuk kívül minden olyan gyerek térítésmentesen kapja az ételt, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér nettó összegének 130 százalékát. Ezzel a korábbi 37 050 forintos (egyedülállók esetében 39 900) jövedelemhatárt idén szeptembertől 89 408 forintban határozták meg. Ingyen étkezhetnek továbbá a három vagy annál több gyermeket nevelő családok csemetéi, illetve azok a gyermekek, akik családjában tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek él. Térítésmentesen juthatnak a menzához azok is, akiknek a nevelésbe vételét a gyámhatóság rendelte el. Az elmúlt tanévben a 26 ezer bölcsődésből 4815-en, a 316 ezer óvodásból pedig 88 ezren, összesen tehát közel 93 ezren élvezhették ingyen a menzát, idén ez a szám már a 320 ezret is meghaladja, ami jó hír a családoknak, ám egyes önkormányzatoknak kevésbé.
Az MNO-nak nyilatkozó Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke úgy értesült, hogy a kormányzat 9,4 milliárdot hagyott jóvá a költségvetésben az ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztéséből származó többletkiadásra, a fennmaradó összeget pedig a bevétellel rendelkező önkormányzatoknak kell állniuk. A szövetség elnöke, aki egyben Gödöllő polgármestere, elmondta, hogy ez éves szinten 50 milliós kiadást jelent a városnak. Ettől ugyan nem fog eladósodni a település, de ennyivel kevesebb jut majd fejlesztésekre. Szemléltetésként elmondta, hogy ebből az összegből két 600-800 méteres utcát lehetne leaszfaltozni.
Szomorú, hogy az önkormányzatoknak saját bevételükből kell kigazdálkodniuk a kormányzati döntésből származó többletterhet – emelte ki Gémesi, hozzátéve: az egy főre jutó közel 90 ezer forintos jövedelemhatár szerinte túlzott mértékű, nem tekinthető szociálisan rászorult kategóriának. További probléma, hogy a törvénytervezetben foglalt rendelkezések alapján a jogosultság megállapítása a jövedelem vizsgálata nélkül történik, szülői nyilatkozattal tett önbevalláson alapul. A jövedelem igazolására csak a háromnál kevesebb gyermeket nevelő, továbbá a tartósan beteg, fogyatékos gyermeket nem nevelő, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosult családok esetében van szükség. Gödöllő polgármestere szerint ez azt eredményezheti, hogy olyan személyek és családok gyermekei is ingyen étkezhetnek, akik erre nincsenek rászorulva. A MÖSZ elnöke ezért indokoltnak tartaná a jövedelemvizsgálatot annak érdekében, hogy kizárólag a szociálisan rászorult családok részesüljenek támogatásban.
Gémesi jelezte: az önkormányzatoknak nincsen joguk ellenőrizni, hogy valóban rászoruló-e, aki ingyen étkezik. Akkor is el kell fogadniuk a – sokszor valótlanul állított – 90 ezer forintos egy főre eső jövedelemről benyújtott formanyomtatványt, ha a magukat rászorulónak állítók háza előtt három Mercedes áll – hangsúlyozta az elnök.
Mint ismert, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége még áprilisban írásban eljuttatta véleményét az akkor még tervezetnek számító módosításról, de a kormányzat nem építette be javaslataikat a jogszabályba, és nem is méltatta a MÖSZ-t válaszra. Az önkormányzatok szövetsége akkor azt javasolta, hogy csak azok a gyermekek étkezhessenek ingyen, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek, és akiknek a családjában az egy főre eső jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 180 százalékát, ami idén 51 300 forint, de az ő esetükben is jövedelem- és vagyonvizsgálathoz kötné a MÖSZ a jogosultsági feltételt. Ettől csak a tartósan beteg és a súlyosan fogyatékos gyermekek esetében tekintenének el. Javaslatuk szerint féláron kaphatnák az ételt azok a gyerekek, akik családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 250 százalékát, ami jelenleg 71 500 forint. Ilyen kedvezményben részesülhetnének azoknak az egyedülálló szülők, akiknek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a 74 100 forintot. Azoknak a családoknak, ahol ez az összeg meghaladja a 128 250 forintot, a MÖSZ javaslata szerint az étkezés nyersanyagköltségén túl a dologi és a személyi kiadások száz százalékát is állniuk kellene.
Az ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztéséről szóló törvénymódosítással kapcsolatosan megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát is. Kíváncsiak voltunk többek között arra, hogy egészen pontosan hány óvodás és bölcsődés számára ingyenes az étkezés szeptembertől, illetve hogy mennyi pluszköltséget jelent ez a költségvetésnek. Azt is szerettük volna megtudni, hogy Gödöllőhöz hasonlóan hány önkormányzatnak kell állnia a kedvezményből származó többletterhet és ez átlagosan mekkora költséget jelent a településeknek, illetve hogy az állam megfinanszírozza-e ezt az összeget azok helyett az önkormányzatok helyett, amelyek nem rendelkeznek bevétellel. Az MNO arra is rákérdezett, hogy az önbevalláson alapuló jogosultságot ki ellenőrzi és milyen szankciókkal sújtják azokat, akik jogosulatlanul veszik igénybe a támogatást. Választ szerettünk volna kapni arra is, hogy történt-e már szankcionálás, és ha igen, hányszor, illetve milyen módon. Bővebb információkat szerettünk volna arról is szerezni, hogy tervezik-e feloldani azt az igazságtalannak tűnő helyzetet, hogy akár a tehetős háromgyerekes családok gyerekei is ingyen étkezhetnek, tekintve, hogy a módosítás nem köti jövedelemigazoláshoz a jogosultságot. Mint ismert, Lázár János még februárban egy lakossági fórumon szólt arról, hogy igazságtalan lenne, ha a leggazdagabb családoknak sem kellene fizetniük az étkezésért, és keresik, miként lehetne ezt megoldani. Szerettük volna megtudni a minisztériumtól, hogy a kérdést lezártnak tekintik-e, vagy foglalkoznak-e még vele. A több mint egy hete elküldött levelünkre egyelőre nem érkezett válasz.
