A testület húsz igen szavazattal, egy tartózkodás mellett döntött az egykori történész, a Horthy-korszak oktatás- és vallásügyi minisztere szobrának ügyében. Cser-Palkovics András polgármester (Fidesz) kiemelte: jogi értelemben az alapítvány a szoborállítás kezdeményezője, a döntés azonban a közgyűlésé. „Meggyőződésem, ha a korábban Székesfehérváron megtartott Hóman Bálint-konferenciák kellő nyilvánosságot kapnak, és az ellenérvek is megjelennek, akkor a folyamat másként alakult volna” – fogalmazott, hozzátéve: a tanulságot a közgyűlés levonta. A döntést megelőzően Cser-Palkovics András hangsúlyozta: a város köznyugalmat és az ügy lezárását szeretné. Örömének adott hangot, hogy az alapítvány a város kérését meghallotta, és ezzel a történet lezárulhat.
A Magyar Nemzet Hétvégi Magazinjának háromrészes vitasorozata Hóman Bálintról:
• Ujváry Gábor: Hómant még a népbíróság sem illette olyan súlyos vádakkal, mint mai bírálói
• Kovács M. Mária: Magyar-e a nagypapa?
• Ujváry Gábor: Hóman és az antiszemitizmus
Ráczné Földi Judit önkormányzati képviselő (DK) szerint javaslatuk révbe ért, és elérték, hogy ne lehessen Hómannak szobra Székesfehérvár egyetlen közterén sem. Felszólította L. Simon Lászlót, a Miniszterelnökség államtitkárát, hogy vállalja a politikai felelősséget, miután egyeztetett a szoborállításról az alapítvánnyal.
Horváth-Tancsa Ágnes (Jobbik) úgy vélekedett, az alapítvány szereti a várost, és emléket akart állítani egy olyan embernek, aki szintén szerette a várost. Becsülendőnek nevezte az alapítvány visszalépését, és azt mondta, hogy a szoborállítás cirkusz, amelyet az elmúlt két-három hétben generáltak.
Márton Roland (MSZP) emlékeztetett arra, hogy már a júniusi közgyűlési döntéskor figyelmeztettek, a szoborállítás meg fogja zavarni a köznyugalmat. Örömét fejezte ki, hogy a tiltakozások eredményre vezettek, és bízik abban, a döntést a jövőben is betartják a város vezetői.
But Sándor (Együtt) úgy vélekedett, hogy a szobor megosztó, és nem buzdít összefogásra. Szerinte nem egy alapítvány döntésének visszavonása miatt kell a szoborállítást visszavonni, hanem közös döntésként a város és az ország érdekében.
A közgyűlési döntést követően a városháza előtt Kováts Gábor, a Hóman Bálint Alapítvány kuratóriumának elnöke sajtónyilatkozatot tett. Ebben leszögezte: a szobor és egyben Hóman Bálint ellenségei ma nyertek, de nem győztek. Kijelentette, hogy „gyalázatos, de várt döntést” hozott pénteken Székesfehérvár. Közölte, hogy a Hóman Bálint Kulturális Alapítvány a bizalom birtokosa, hiszen bizalmat kapott a családtól, a városvezetéstől, a székesfehérvári polgároktól, helyi és nem helyi szervezetektől, a határokon túl élő támogatóktól. Hozzátette: ezt a bizalmat az alapítvány nem játssza el, és nem teszi ki a politikus nevét, munkásságát, az általa Székesfehérváron elért eredményeket, város- és nemzetépítő munkálkodását nemtelen és a történelem által a mai napig nem tisztázott adatokon alapuló becstelen támadásoknak. A szervezet elnöke bejelentette, hogy Hóman Bálint tisztelői ugyanúgy, mint eddig, ezúttal is megemlékeznek a politikusról, és születésének százharmincadik évfordulóján, december 29-én fejet hajtanak „nem bronzból, hanem lélekből készített” szobra előtt.
