Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította a kormány a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium budai Várnegyedbe költöztetését – derült ki a Magyar Közlönyből. A rendelettervezet szerint a belügyi tárca az Országház utca 28–32., illetve az Úri utca 49–51. szám alatti ingatlanegyüttesbe költözik, a nemzetgazdasági pedig a Szentháromság tér 6. szám alá. Azzal, hogy kiemelt beruházássá tették, jelentősen leegyszerűsödik a szóban forgó épületek felújítása és átépítése, nem kell például építészeti és műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni, továbbá nem lesz településképi véleményezési eljárás sem.
A kormány a Nemzeti Hauszmann-tervvel összhangban döntött a két minisztérium költözéséről – közölte lapunkkal a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK). Mint írták: az a cél, hogy a budai Várnegyedet történelmileg hitelesen helyreállítsák, megújítsák, tehát a Hauszmann-terv nem pusztán a budai Vár épületeinek felújításáról szól, hanem értékmentésről, a magyarság ezeréves államiságának bemutatásáról is. A kormány a Várnegyedet reprezentatív, kulturális és turisztikai központtá szeretné fejleszteni, a minisztériumoknak kiválasztott épületek pedig történelmileg mind kötődnek az adott tárcához, illetve a magyar államiság történetéhez.
Az Országház utca 28–32.-ben (ahová a belügyi tárca költözik) volt például a régi budai Országház, a gazdasági tárcának szánt Szentháromság tér 6. pedig az egykori Pénzügyminisztérium épülete. A tervek szerint 2017 végéig befejeződhet a két tárca költözése. Hogy mi lesz a Várba menetel nyomán fölszabaduló állami ingatlanokkal, arról még nem döntött a kormány.
Orbán Viktor miniszterelnök még tavaly, a terv meghirdetésekor úgy nyilatkozott: a Várnegyed rekonstrukciója nemcsak a kormány, hanem minden magyar ügye, amelyre a 2015-ös költségvetésben másfél milliárd forintot különítenek el. Ugyanakkor a KTK most lapunkkal azt közölte: a beruházás előkészítési feladataira a kormány 180 millió forintot biztosított az idei büdzséből.
Hogy mennyibe kerül majd a teljes projekt, egyelőre rejtély: a központ közlése szerint ez csak a beruházás tartalmáról szóló későbbi kormánydöntés után derül ki. Mindenesetre a korábbi hivatalos becslés 200 milliárd forintról szólt, L. Simon László, a Várnegyed fejlesztéséért felelős kormánybiztos pedig még márciusban azt mondta: jövő év végéig 7,9 milliárd forintot költenek el. Az sem világos még, ki hova költözik. Hiába írta meg több sajtóorgánum is már tavaly, hogy a Miniszterelnökség a Karmelita kolostorban kapna helyet, a KTK csak a belügy és a nemzetgazdasági tárca költözését erősítette meg.
A Hauszmann-terv alapján elsőként a Budavári Palota épületegyüttese újulhat meg. A Vár Tabán felőli oldalán a következő években visszaépül az egykori lovarda és istállói, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a lovarda mögötti feljáró. A lovarda az 1944–45-ös ostrom során találatot kapott, de sokkal könnyebben helyreállítható lett volna, mint a Sándor-palota, mégis elbontották.
A beruházás során megerősítik az Ybl-féle támfalakat, illetve felújítják és funkcióval látják el a Karakas pasa tornyát is – közölte szeptemberben a koncepciót bemutató Potzner Ferenc építész. A palota egykori enteriőrjei közül először a Budapesti Történeti Múzeum főbejárata fölötti Szent István-terem műemléki helyreállítása kezdődhet meg, ezt követi majd a trónterem és a Mátyás-terem.
A Hauszmann-tervhez kapcsolódóan nemcsak a beköltözések, hanem a Várból való kiköltözések is érdekesek: például az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) távozása a palota krisztinavárosi szárnyából. Ám mint azt Tüske László főigazgatótól megtudtuk: ők egyáltalán nem bánják a költözést, sőt tizenöt éve erre várnak. Tájékoztatása szerint újra közel szeretnének kerülni törzsolvasóikhoz, az egyetemi diáksághoz, ezért a Magyar Nemzeti Múzeum mögötti úgynevezett Palotanegyedbe költöznének. Tüske ismertetése szerint az intézmény a Pollack Mihály tér, Bródy Sándor utca, Szentkirályi utca és Múzem utca között elhelyezkedő palotákban, illetve az itt felhúzandó új épületben kapna helyet. Legtöbb olvasójuk a közeli egyetemek diákjai, oktatói közül kerül ki, akiktől így karnyújtásnyi távolságra lennének – mondta a főigazgató. Ám kiemelte: ez csak az egyik oka a költözésnek. Tüske László ismertetése szerint legalább ennyire fontos érv, hogy a jelenlegi, várbeli székhelyük infrastruktúrája elavult, a gépészeti berendezések harminc-negyven évvel ezelőttiek, hatalmas összegeket emészt föl az intézmény fenntartása, és ha a helyén maradna a közgyűjtemény, akkor is teljes fölújításra szorulna. Emlékeztetett: már 2000-ben megtelt az OSZK raktára, átmeneti megoldásként 2003 óta egy úgynevezett pufferraktárat használnak Csillaghegyen. Ezért egy új raktár építése is tervben van, amelynek egyik lehetséges helyszíne a főigazgató szerint Piliscsabán lenne.
Tüske László arra is kitért: az OSZK eredetileg is a Magyar Nemzeti Múzeum hátsó részében volt, és csak harminc évvel ezelőtt helyezték át a Várba. A visszaköltözés tehát egyúttal a gyökerekhez való visszatérést is jelentené – mutatott rá az intézmény vezetője.
Januárban ötletpályázatot írnak ki az új könyvtárra, a főigazgató a maga részéről modern, nyitott, átriumos, több helyszínes, ifjúsági és kulturális központként is működő intézményt képzel el. Kiemelte: a tervezés, a tulajdonviszonyok rendezése, az építés és a rendkívül öszszetett egyéb feladatok miatt szerinte a 2020-as évek közepére valósulhat meg a teljes átköltözés. Addig is rendbe kell tenni a könyvtár informatikai rendszerét, hogy magas színvonalon tudják kiszolgálni a napi ötvenezer látogatót.
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a napokban jelentette be: az OSZK költözésének előkészítése a 2018-ig megvalósuló első ütemben 14-15 milliárd forintot emészthet föl. L. Simon László kormánybiztos még márciusban azt mondta: a könyvtár felszabaduló helyét kulturális célokra hasznosítják majd, mert „eszünk ágában sincsen a Horthy által az F épületben állami reprezentáció céljára használt tereket ismét ilyen célokra hasznosítani”.
