Hogy mennyibe kerül majd a teljes projekt, egyelőre rejtély: a központ közlése szerint ez csak a beruházás tartalmáról szóló későbbi kormánydöntés után derül ki. Mindenesetre a korábbi hivatalos becslés 200 milliárd forintról szólt, L. Simon László, a Várnegyed fejlesztéséért felelős kormánybiztos pedig még márciusban azt mondta: jövő év végéig 7,9 milliárd forintot költenek el. Az sem világos még, ki hova költözik. Hiába írta meg több sajtóorgánum is már tavaly, hogy a Miniszterelnökség a Karmelita kolostorban kapna helyet, a KTK csak a belügy és a nemzetgazdasági tárca költözését erősítette meg.
A Hauszmann-terv alapján elsőként a Budavári Palota épületegyüttese újulhat meg. A Vár Tabán felőli oldalán a következő években visszaépül az egykori lovarda és istállói, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a lovarda mögötti feljáró. A lovarda az 1944–45-ös ostrom során találatot kapott, de sokkal könnyebben helyreállítható lett volna, mint a Sándor-palota, mégis elbontották.
A beruházás során megerősítik az Ybl-féle támfalakat, illetve felújítják és funkcióval látják el a Karakas pasa tornyát is – közölte szeptemberben a koncepciót bemutató Potzner Ferenc építész. A palota egykori enteriőrjei közül először a Budapesti Történeti Múzeum főbejárata fölötti Szent István-terem műemléki helyreállítása kezdődhet meg, ezt követi majd a trónterem és a Mátyás-terem.
A Hauszmann-tervhez kapcsolódóan nemcsak a beköltözések, hanem a Várból való kiköltözések is érdekesek: például az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) távozása a palota krisztinavárosi szárnyából. Ám mint azt Tüske László főigazgatótól megtudtuk: ők egyáltalán nem bánják a költözést, sőt tizenöt éve erre várnak. Tájékoztatása szerint újra közel szeretnének kerülni törzsolvasóikhoz, az egyetemi diáksághoz, ezért a Magyar Nemzeti Múzeum mögötti úgynevezett Palotanegyedbe költöznének. Tüske ismertetése szerint az intézmény a Pollack Mihály tér, Bródy Sándor utca, Szentkirályi utca és Múzem utca között elhelyezkedő palotákban, illetve az itt felhúzandó új épületben kapna helyet. Legtöbb olvasójuk a közeli egyetemek diákjai, oktatói közül kerül ki, akiktől így karnyújtásnyi távolságra lennének – mondta a főigazgató. Ám kiemelte: ez csak az egyik oka a költözésnek. Tüske László ismertetése szerint legalább ennyire fontos érv, hogy a jelenlegi, várbeli székhelyük infrastruktúrája elavult, a gépészeti berendezések harminc-negyven évvel ezelőttiek, hatalmas összegeket emészt föl az intézmény fenntartása, és ha a helyén maradna a közgyűjtemény, akkor is teljes fölújításra szorulna. Emlékeztetett: már 2000-ben megtelt az OSZK raktára, átmeneti megoldásként 2003 óta egy úgynevezett pufferraktárat használnak Csillaghegyen. Ezért egy új raktár építése is tervben van, amelynek egyik lehetséges helyszíne a főigazgató szerint Piliscsabán lenne.
