A minisztériumi háttérintézményeknél idén húsz százalékos létszámleépítést tervez a kormány, a most nem érintett helyeken jövőre a munkavállalók tíz százalékától válnának meg – tudta meg az Index az általuk megszerzett, bürokráciacsökkentésről szóló előterjesztésből. A portál úgy tudja, hogy a 73 érintett intézmény sorsáról maga Orbán Viktor miniszterelnök dönt majd.
Amint arról mi is beszámoltunk, a miniszterek meglepődtek, milyen háttérintézmények kerültek rá a bürokráciacsökkentési „halállistára”. Az Index szerint Lázár számított arra, hogy a miniszterek lobbizni kezdenek majd az intézményekért, ezért állt elő a legszélesebb listával. Február 10-én döntenek első körben a háttérintézmények sorsáról, ha ott nem határoznak, akkor a végső döntést február végéig hozzák meg a portál szerint. Úgy tudják, nemcsak a megszüntetés jöhet szóba, hanem a létszámleépítéssel kisebbre szabás, vagy a minisztériumokba való beolvasztás is.
Az indoklás szerint az intézmények lassan, átláthatatlanul és pazarlóan működnek, de a tervezetből nem derül ki, hogy a gyorsabb, átláthatóbb és kevésbé pazarló működést hogyan szolgálná a bürokráciacsökkentés.
Az viszont kiderül belőle az Index szerint, hogy a megszüntetés után akarják megvizsgálni, hogy egy adott intézmény feladataira egyáltalán szükség van-e, azaz semmilyen hatástanulmányt nem végezhettek az előterjesztés megfogalmazását megelőzően. Egy névtelenséget kérő miniszterelnökségi forrás az Indexet arról tájékoztatta, hogy most gyűjtik össze a végleges érveket, majd mindent a miniszterelnöknek terjesztenek fel.
A kirúgandó embereknek a végkielégítés három-négyszeresét ajánlják, ha – brit mintára – vállalják, hogy évekig nem vállalnak munkát a közszférában. A leépítés olyan helyeket érint, ahol harmincezren dolgoznak, ennek a húsz százaléka hatezer fő – ennyi embert rúghatnak ki idén, számolgatta az Index.
Másképp kalkulált viszont a Világgazdaság, szerintük huszonnégyezer embert és kétszázmilliárd forint állami támogatást érint a tervezett átszervezés, amely sokkal inkább a források újraelosztásáról, mint a spórolásáról szól – véli a lap.
