A Nemzetközi Energiügynökség tavaly publikált, a kritikus ásványkincsek globális kilátásai című kiadványának nettó nulla kibocsátású forgatókönyve szerint a réz iránti kereslet 2040-re ötven százalékkal növekszik, míg a nikkel, a kobalt és a ritkaföldfémek kereslete megduplázódik, a grafité pedig négyszeresére nő. Vagyis ezek az anyagok jelentik jövő aranyát, de hagyományos aranyból és platinából is akad bőven a sarkvidéken, csakúgy, mint a karbonmentes áramtermeléshez szükséges uránból.
Kína és India is partner
– Oroszország stratégiai célja, hogy 2035-re az útvonalon már több száz millió tonna áru haladjon át. Az érdeklődés egyre növekszik, hiszen míg 2012-ben nem érte el az áruforgalom a négymillió tonnát, addig 2024-ben már 38 millió tonna utazott atomjégtörők nyomában. Emellett több előrejelzés szerint évente átlagosan négy százalékkal növekszik a globális konténerszállítás volumene 2031-ig – magyarázta a szakértő, rátérve arra, hogy a növekedést meglovagolná Ázsia két vezető nagyhatalma, Kína és India is, és ezért készek részt vállalni az útvonal fejlesztésében. Tervezik például egy tengeri folyosó létrehozását az indiai Csennai kikötőtől Vlagyivosztokig.
Az oroszok pedig a meglévők mellé további 15-17 jégtörőt építenének, és a 33 tagból álló sarkvidéki osztályú teherhajóflottát is jelentősen bővítenék, hosszabb távon több mint száz járművel.
Az északi útvonal jelentőségét mutatja az is, hogy nemrégiben az Egyesült Államok is bejelentette, hogy három új, hagyományos meghajtású jégtörőt épít. A globális felmelegedés persze felvetheti, hogy szükséges-e ennyi jégtörő, de az előrejelzések szerint legalább 2050-ig még biztosan. Nemcsak a kereskedelmi hajók útvonalának biztosítása miatt, hanem a tudományos expedíciók és a jég fogságába került hajók mentése érdekében is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!