Kezd bemelegedni az Északi-tenger áruszállítása

A forgalom csaknem megkétszereződött 2018 óta, hamarosan egy új atomjégtörő segít biztosítani az utat.

Fotó: NICK GRIGOREV Forrás: Roszatomflot

– Az északi-tengeri hajózási útvonal teljes áruszállítási forgalma 34,85 millió tonna volt 2021-ben – közölte Makszim Kulinko, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern északi-tengeri útvonal igazgatóságának igazgatóhelyettese. A tavalyi forgalom kétmillió tonnával haladta meg a 2020-ban elért 32,97 millió tonnás eredményt.

A bővülést jól jelzi az is, hogy 2016-ban még csak 7,47 millió tonna árut szállítottak. Ez volt az az év, amikor a forgalom először haladta meg a Szovjetunió fennállása során elért legnagyobb értéket: 1987-ben 6,57 millió tonna árut továbbítottak a Föld legészakibb hajózási útvonalán. A forgalom csaknem megkétszereződött 2018 óta, miután a hajózási útvonal infrastruktúrájának üzemeltetője a Roszatom lett. Az orosz állami atomenergetikai konszern látja el egyben az északi-tengeri hajózási útvonal fejlesztési szövetségben a projektirányító tisztséget. Tavaly egyébként csaknem hárommillió tonnával sikerült túlteljesíteni a 2021 végére előirányzott 32 millió tonnás célszámot.

Az északi-tengeri hajózási útvonal fejlesztését célzó projekt mindenekelőtt infrastruktúra-fejlesztést irányoz elő, ami ahhoz szükséges, hogy az áruforgalmat nyolcvanmillió tonnára növeljék 2024-ig, illetve 110 millió tonnára 2030-ig. A célelőirányzat szerint az útvonal mentén fekvő kikötők kapacitását 115 millió tonnára kívánják növelni.

Ugyanebben a régióban kezdi meg rövidesen a munkát az első sorozatgyártású orosz atomjégtörő, a Szibir (Szibéria), amely készen áll arra, hogy az északi-tengeri hajózási útvonal vizein biztosítsa a hajók áthaladását – tájékoztatta lapunkat az orosz atomjégtörő-flottát üzemeltető Atomflot. A hajó csütörtökön elhagyta a gyártóüzem, a szentpétervári Balti Hajógyár dokkját, és Murmanszkba tart, az útvonal a Skandináv-félsziget megkerülésével nyolc-kilenc napot vesz igénybe.

Fotó: Nick Grigorjev/Roszatomflot

– A Szibir univerzális atomjégtörő személyzete tapasztalt és jól ismeri a Szentpétervárról Murmanszkba vezető útvonalat – közölte Leonyid Irlica, az Atomflot hajózási igazgatója. Az Északi- és a Norvég-tengeren jelenleg kedvezőtlenek az időjárási viszonyok: a széllökések sebesége meghaladja a száz km/órát. Az Atomflot murmanszki központjából ezért folyamatosan ajánlásokat tesznek a kapitánynak a biztonságos haladáshoz.

A következő hónapokban is folytatódik a hajó különböző rendszereinek üzemi tesztje. A tervek szerint a Murmanszkba érkezés után néhány nappal a Szibir máris megkezdi első szolgálati útját. A hajó az Északi-sarkvidék nyugati részén, a Kara-tengeren az Ob és a Jenyiszej folyók torkolata között, illetve a folyótorkolatokban töri majd a jeget.

A hajótestet 2017. szeptember 22-én bocsátották vízre, és a teljes körű beüzemelés után 2021. december 24-én adták át a kész atomjégtörőt az Atomflotnak. Főbb paraméterei:

• Hossz: 173,3 méter
• Szélesség: 34 méter (a vízvonalnál mérve 33 méter)
• A fedélzet magassága: 15,2 méter
• A hajócsavarok tengelyén mért teljesítmény: 60 MW
• Maximális sebessége jégmentes vízen: 22 csomó
• Merülése (változtatható): 10,5 és 9,03 méter
• Legvastagabb leküzdhető jégtorlasz: 2,9 méter
• Vízkiszorítás: 33 540 tonna
• Tervezett élettartam: 40 év
• Személyzet: 54 fő

A Szibirt a forgalomból 1992-ben kivont azonos nevű atomjégtörő hajó tiszteletére nevezték el Szibériáról. Az előd Szibir 1978-ban az első olyan atomjégtörő volt, amely Murmanszk és Dugyinka kikötője között egész évben folyamatosan biztosította a hajókaravánok áthaladását a Jeges-tengeren. Az elődhajó nevéhez fűződik, hogy 1987 májusában felvette, illetve a helyszínre juttatta az Északi-sark 27-es, illetve az Északi-sark 29-es, jégtáblán sodródó kutatóállomások személyzetét és felszerelését, miután a kritikus jégviszonyok miatt egyetlen más hajó sem tudta annak idején megközelíteni az Északi-sarkot.

Borítókép: A Szibir elhagyja a Balti Hajógyárat (Fotó: Nick Grigorjev/Roszatomflot)