„Azt vélelmezem, hogy 2012-ben széplelkű állatvédők, jóindulatú állatvédelmi szervezetek nyomást gyakoroltak a kormányra az agrártárca segítségével, hogy módosítsák azt a 2010-es kormányrendeletet, amely a kedvtelésből tartott állatokra vonatkozik” – mondta el az MNO-nak Czerny Róbert. Az állatvédelmi szakjogász hozzátette: ennek legfontosabb tartalmi eleme, hogy 2016-tól ne legyen már hatályban az a szabály, miszerint ha a kutya tartósan ki van kötve, akkor legalább négyméteres láncon tartsák. Az állatvédelmi szakjogász kiemelte: ennek elérése egy különösen fontos eredménye az állatvédelemnek, csakhogy azok az állatvédelmi szervezetek, amelyek jót akartak, de nem ismerték a jogterületek összefüggéseit, valamint a jogágaknak az egymásra való hatását, teljesen átgondolatlanul, kevés kommunikációval egy olyan jogszabály-módosítást kényszerítettek rá a magyar társadalomra, amely ellentétet fog szítani állatvédők és a láncról elengedett kutyák károkozását elszenvedő emberek között.
Czerny Róbert hangsúlyozta: az állatvédelem kevesebbet nyert és többet veszített a módosítással. Az állatvédők és az állatok szenvedik meg ezt az átgondolatlan jogszabály-módosítási technikát. Mint mondta, ha az állatvédelmi törvénybe kerültek volna be ezek a szabályok (melyeket most kormányrendelet – 41/2010. (II. 26.) – ír elő), akkor egy parlamenti vita keretén belül a politikai pártok az általuk megismert társadalmi helyzetet felvázolva érvelhettek volna például a hatályba léptetés megfelelő dátumáról vagy a láncon tartás helyett egyéb ebtartási körülmények alapvető előírásainak törvénybe iktatásáról. Azt sem tudni ma pontosan, hogy van-e a kormánynak statisztikája a láncon tartott ebekről. Számok röpködnek állatvédő berkekben: több tízezer kutyáról.
A módosítás egy sor újdonságot vezet be: az állatot a gazdájának naponta legalább egy alkalommal ellenőrizni kell, továbbá a kormány állatvédelmi hatóságként a jegyzőt és a megyei kormányhivatal járási hivatalát jelöli ki. A kérdés az, hogy az új szabályozás és annak következményei mekkora terhet rónak az önkormányzatokra és hogyan lehet ellenőrizni azt, hogy az állattartók betartják-e a jogszabályban foglalt kötelezettségeiket.
Minden települési jegyző rémálma ez a jogszabály-módosítás – mondta el az MNO-nak egy Heves megyei kistelepülés jegyzője. A névtelenül nyilatkozó forrásunk szerint képtelenség betartatni a rendeletet, hiszen már a kötelező oltásokat, csipelést, zárt portán tartást sem lehet települési szinten végigcsinálni.
Az általunk megkérdezett jegyző hangsúlyozta: nemcsak a városokban, hanem falvakban, kisebb településeken is hatalmas probléma a rengeteg kóbor állat. Ezek egy rész gazdátlan, a másik része pedig mélyszegénységben élő családokhoz tartozó félkóbor jószág. Ezek az állatok nincsenek bezárva, a ház körül és a településen kószálnak és oltásaik sincsenek. Forrásunk szerint ezt azért fontos megjegyezni, mert ugyanitt bukott el a csip-oltás-nyilvántartás kérdés is. Hozzátette: ha hatósági ellenőrzés keretében számon kérik az állattartókat, akkor azzal a válasszal szembesülnek, hogy „a kutya nem az övé, csak erre kóborol”. A jegyző arra hívta fel a figyelmet, hogy épp ezért képtelenség eljárni szinte minden esetben, ami az állatvédelmi törvény keretén belül jegyzői hatáskörbe került.
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Szövetségének (TÖOSZ) elnöke az MNO-nak úgy nyilatkozott, csak bejelentés alapján ellenőrzik, hogy a kutyatartás szabályai megvannak-e. Hangsúlyozta, hogy nem fognak házról házra járni és ellenőrizni. A Magyar Önkormányzatok Országos Szövetségének (MÖOSZ) elnöke is hasonló álláspontot képviselt.
Ha panasztétel után az állatvédelmi hatóság – feltéve, hogy a csip meglétét az állatban ellenőrizték – azzal szembesül az adott ingatlanon, hogy az ott lévő kutya azé a gazdáé, aki korábban ezt tagadta, akkor bírságot szabhat ki – tájékoztatott Czerny Róbert. Így tehet abban az esetben is, ha az a helyzet áll elő, hogy nincs nyilvántartásban a jószág. A kutyák annak is az áldozatai, ha lánc és a csip miatt bírságolják a gazdát, valamint annak is, ha a szabadon engedés miatt kárt okoznak. A gazda bűncselekményt követ el akkor, ha kutyáját szélnek ereszti, tejesen mindegy, hogy van-e benne csip vagy nincs. A szakjogász hangsúlyozta: az állatok járnak a legrosszabbul a kormányzati kommunikáció nélkül, hibásan hatályba léptetett jogszabály-módosításnak köszönhetően.
A bírság összegének alakulásáról is érdeklődtünk Czerny Róberttől: a kormányrendelet szerint a díj alapösszege 15 ezer forint, és ezt szorozzák fel az adott jogsértő cselekménytől függően. A jegyző mint a helyi állatvédelmi hatóság szabadon rendelkezik a szorzó használatával, melynek felső határa 150 ezer forint. Ennél magasabbra is rúghat az összeg, ha több jogellenes cselekményt együtt követett el a gazda. Ilyenkor a bírság összege összeadódik, amelyet államigazgatási eljárás keretében szab ki a jegyző.
A korábban lapunknak nyilatkozó kutyapszichológus úgy látja, az emberek többsége kényszerből vagy tudatlanságból tartja láncon a kutyáját, ezért ő elsősorban azt tartaná fontosnak, hogy a megfelelő tartásról oktatást, felvilágosítást szervezzenek, és csak ezután szankcionálják a törvény megsértését. A szakértő aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a láncon tartott ebek gazdái valószínűleg utcára fogják tenni kutyájukat, hogy elkerüljék a bírságot, és vélhetően több házi kedvenc fog megszökni a gazdájától lánc hiányában.
Gémesi György, a MÖOSZ elnöke szerint nem lesz magasabb a gazdátlan állatok száma a településeken, mint a szabálymódosítás előtt. A kóbor kutyák befogása az önkormányzatok kötelezettsége – emelte ki Schmidt Jenő. Mint elmondta: a hivatal ezt megoldhatja saját maga is vagy szerződés útján. Ennek összege két-három kutya befogása esetén 80-100 ezer forint. A TÖOSZ elnöke hangsúlyozta: nincs címkézett feladatalapú költségvetési támogatás erre, de meg kell oldaniuk. Tab városában, ahol Schmidt Jenő polgármester, a kutyák befogása éves szinten már most egymillió kétszázezer forint. Gödöllőn pedig ez tízmilliós kiadást jelent a városnak – tudtuk meg Gémesi Györgytől.
Gergely Lajos, Szamosszeg első embere érdeklődésünkre elmondta: érkeznek panaszok arról, ha kóbor állatot látnak a településen, de ez nem egy kardinális probléma. Az viszont annak nevezhető, ha az ebrendészetet kell hívni és telepre kell szállítani a kutyát. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kistelepülés polgármestere úgy nyilatkozott, hogy egyrészt nincs olyan hely a térségben, ahová el lehetne vinni a kutyákat, másrészt pedig az eb elszállítása tetemes költséget jelent az önkormányzatnak, amire pedig nincs forrásuk, hiszen ennek összege esetenként elérheti a húsz-harmincezer forintot is.
2016. január 1-jétől tilos ebet tartósan kikötve tartani. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szeretné felhívni a figyelmet a rendelettel kapcsolatos néhány, nagy publicitást nyert félreértésre. A legfontosabb, hogy helytelen az az értelmezés, mely szerint a kutyákat mostantól egyáltalán nem lehet láncon tartani. Szintén fontos tisztázni, hogy az, aki vét a rendelet ellen, nem követ el bűncselekményt, mivel az előírás nem esik a Btk. hatály alá. Probléma esetén nem a rendőrséget, hanem a jegyzőt, illetve a hatósági állategészségügyi szolgálatot kell értesítenie.
Az állatvédelmi hatóság továbbra is hangsúlyozza, hogy ha valaki kutya tartására vállalkozik, tartsa szem előtt a felelős állattartás szabályait és mérlegelje, hogy meg tudja-e teremteni mind a háziállata személyes szükségleteit, mind a saját környezetének jogos elvárásait kielégítő körülményeket.
