Hiba csúszott a helyi iparűzési adókról (hipa) szóló törvény decemberi módosításába. A „gazdaságélénkítő” salátatörvény részeként módosították a főváros és a kerületek közötti forrásmegosztást (a főváros az idén és jövőre 1,5-1,5 százalékkal kap többet az adóbevételből), de a felhasználást szigorító kitételt nem sikerült megfelelően megfogalmazni – olvasható a cikkben.
Mint írják, a második paragrafus értelmében az iparűzési adóból származó bevételt a „helyi közösségi közlekedési feladatok ellátására” kell költeni. Csakhogy az agglomerációs járatok nem tartoznak a „helyi közlekedés” körébe, a helyközi avagy elővárosi vonalakról pedig nem szól a fenti szabályozás.
Tarlós István főpolgármester rögtön jelezte: ezek mellett a feltételek mellett a főváros lemond az agglomerációs vonalak üzemeltetéséről, majd miután egyeztetett a miniszterelnökkel, úgy pontosított, hogy megállapodtak a HÉV-ek állami kezelésbe vételéről. A lap online felülete megjegyzi, hogy ez azért fontos az önkormányzatnak, mert a HÉV-szerelvények állapota vetekszik a 3-as metró vagonjainak a lepusztultságával.
Tarlós ezzel együtt bízott abban, hogy január elején folytatják az egyeztetést. A Miniszterelnöki Sajtóiroda nem tud erről, míg a városháza a Népszabadság értesülése szerint továbbra is számít rá.
Karácsony után a Magyar Idők írt arról, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az agglomerációs közlekedés biztosítása ugyan valóban nem kötelező feladata a Fővárosi Önkormányzatnak, de egy hatályos megállapodásban 2022-ig kötelezettséget vállalt rá. Mint írják, az agglomerációs vonalak működtetése évi 15,9 milliárd forintjába kerül a fővárosnak, miközben az ebből származó bevétele alig 4,2 milliárd, vagyis évi 11 milliárdos vesztesége képződik.
A portál szerint a kormány az iparűzési adó „pántlikázásával" oldaná meg a BKV finanszírozását, a hipának azonban már eddig is több mint a felét a közösségi közlekedésre költötte Budapest. Ha ebből kell pótolni a BKV kieső milliárdjait, akkor ezt máshonnan kell elvonni, de erre nincs keret.
