Terrorveszélyhelyzet: Péterfalvi több dolgot tisztázna

A NAIH elnöke szerint különleges jogrend idején is tiszteletben kell tartani az alapvető jogokat.

Ismert, a kormány az Alaptörvény hatodik módosítására készül, és más jogszabályokat is átírna, hogy a különleges jogrendek közé bekerüljön a terrorveszélyhelyzet. Az Alaptörvény-módosításhoz azonban kétharmados többség kell, ami nincs meg, mivel jelenlegi formájában sem az ellenzék, sem a független parlamenti képviselők nem támogatják a tervezetet.

Ajánlásában Péterfalvi Attila kiemelte: különleges jogrend esetén sem lehet eltekinteni attól, hogy „alapvető jog csak más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható”.

Komoly jogértelmezési és jogalkalmazási dilemmát vet föl a NAIH vezetője szerint, hogy miközben az Alaptörvény (1) cikk (3) bekezdése csupán a „feltétlenül szükséges” mértékű jogkorlátozást engedi meg, addig az 54. cikk (1) bekezdése különleges jogrend idején lehetővé teszi egyes alapvető jogok feltétlenül szükséges mértéken túli korlátozását is. Alkotmánybírósági (Ab) határozat híján szerinte „nem válaszolható meg az a kérdés, hogy különleges jogrendben meddig terjed a demokratikus jogállam szabályozási mozgástere, amelynek határain belül kell maradnia, hogy a hatalomgyakorlás ne váljon önkényessé”. Ezért Péterfalvi Attila azt javasolja az alapvető jogok biztosának, hogy kezdeményezze az Ab-nál e jogkorlátozásra adott felhatalmazás értelmezését. Amíg ez a határozat megszületik, a NAIH elnöke szerint „célszerű lenne, ha szakmai-közléti vita bontakozna ki a legszükségesebb mértéket meghaladó alapjog-korlátozás alkotmányos értelmezési kereteiről”.

Az ajánlás külön kiemelte, hogy az államnak különleges jogrend esetén is be kell tartania a nemzetközi jogi egyezményekben vállalt kötelezettségeit. Így például a Római Egyezmény nem teszi lehetővé a „szükséges mérték” túllépését a magán- és családi élethez, valamint a lakás és a levelezés tiszteletben tartásához fűződő jog korlátozásakor. Ez arra int – mutatott rá a NAIH elnöke –, hogy ha a magyar jog a különleges jogrendben át is lépi a „feltétlenül szükséges” jogkorlátozási mértéket, akkor messzire nem távolodhat tőle, hiszen az emberi jogi egyezményeknek való megfelelés okán a „szükséges” mértéket továbbra is meg kell tartania.

Péterfalvi Attila szerint rögzíteni kell a terrorveszélyhelyzet lényegi meghatározását és azt, hogy melyek azok a küszöbfeltételek, amelyek esetén a terrorveszélyhelyzet elhárításához szükséges rendkívüli intézkedések hatályba léptethetők. A jogbiztonság szempontjából fontosnak nevezte, hogy formalizált eljárással jelentsék be a terrorveszélyhelyzet kezdetét és megszűnését. Szerinte egyértelművé kell tenni, hogy mely állami szerv jogosult a rendkívüli intézkedés alkalmazására, mire terjed ki a hatásköre, mi az általa alkalmazható rendkívüli intézkedés lényege és milyen célból, kivel szemben, miként, milyen feltételekkel alkalmazható az. Kiemelte: világosan meg kell határozni, hogy a különleges jogrendben bevezetett rendkívüli intézkedések joghatása (például kisajátítás, elkobzás, szabadságvesztés) fennmarad-e a különleges jogrend megszűnése után.

Bár a Novák Előd (Jobbik) által az interneten közzétett törvénytervezet fejlécén a „2016. 01. 12-től 30 évig NEM NYILVÁNOS!” felirat olvasható, Péterfalvi Attila szerint az irat közérdekű adatnak minősül, és a nem nyilvános jelölés alkalmazásának feltételei nem állnak fenn. Ezért a NAIH elnöke fölkéri a Magyar Honvédség vezérkari főnökét, hogy intézkedjen a jelölés törléséről.