Ehelyett szakmai alapon új koncepciót kellene kidolgozni, jelentette ki lapunknak Szenes Zoltán volt vezérkari főnök, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője azzal kapcsolatban, hogy kedden négypárti egyeztetés történt a terrorveszélyhelyzet fogalmának bevezetéséről. A kabinet az alaptörvényben a különleges jogrendről szóló részt egy hatodik, minősített időszakkal egészítené ki: a terrorveszélyhelyzettel. Ez érdemi eltérést nem jelentene az alaptörvényben meghatározott veszélyhelyzettől: egyes törvények alkalmazását felfüggeszthetnék, a honvédség is bevethető lenne, bár nem 15, hanem 60 napig maradnának hatályban az intézkedések.
Azt azonban nem tudni, hogy az alaptörvény módosítása után a honvédelmi törvényben pontosan mit változtatnának meg, hírek szerint a részletszabályok például az internet ellenőrzését és kijárási tilalmat is lehetővé tennének.
– Torzónak tűnik így a tervezett új szakasz, a különleges jogrend mostani szabályozása egyébként is a régi világot idézi – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Szenes Zoltán. Utalt rá, a rendszerváltás előtt három minősített helyzet volt, a rendkívüli állapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet. Amikor létrehozták az önkéntes haderőt, jött a megelőző védelmi helyzet, majd a váratlan támadásról szóló szakasz, most pedig a tömeges migráció nyomán a terrorveszélyhelyzet következne. Ahelyett, hogy szakmai alapon, különféle modellek és forgatókönyvek kidolgozásával lényegileg új előírásokat alkotnának, foltozgatják a jelenlegieket. Ennek viszont nem látni az értelmét – mondta. Szerinte egyébként a veszélyhelyzetről vagy a váratlan támadásról szóló rész tartalmi bővítésével is ugyanazt elérhették volna, mint a hatodik minősített időszak bevezetésével, de akár alacsonyabb szintű jogszabályban is rögzíthették volna, mi a teendő terrorveszély esetén.
Szenes azt nem vitatja, hogy bizonyos esetekben szükség van a katonai erő alkalmazására, ahogy az már a 2004-es madridi, illetve a 2005-ös londoni terrorakciók után is nyilvánvalóvá vált. – De mi értelme az internet ellenőrzését rögzíteni, ha ezt most is megtehetik, vagy a kijárási tilalom bevezetését külön beleírni a részletszabályokba, miközben a tavaly novemberi párizsi terrorakciók után is látható volt, hogy amikor a hatóságok arra kérték az embereket, hogy ne menjenek ki az utcára, az emberek otthon maradtak. A mostani tervekkel csak a kormány kaphat különféle kivételes felhatalmazásokat, amitől viszont érthető módon ódzkodik az ellenzék – tette hozzá a szakember.
