A bíróság a vádlottakat a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértésének vádja alól is felmentette – írja az MTI. A törvényszék szerint a 2010. október 4-én bekövetkezett katasztrófa oka „altalaj eredetű stabilitásvesztés\" volt, ami miatt a töltés tönkrement. Szabó Györgyi, a büntetőtanács elnöke az ítélet indoklásában azt hangsúlyozta, hogy a perben a Mal Zrt. „nem ül a vádlottak padján\". A cég ellen indított polgári, közigazgatási és egyéb ügyek nem azonosak a büntetőeljárásban vizsgált objektív felelősséggel. A törvényszék személyek büntetőjogi felelősségét vizsgálta, így született meg a felmentő ítélet – hangsúlyozta.
A katasztrófát okozó 10-es számú kazetta körüli közveszélyokozás a kazetta létesítését célzó „első kapavágással\" kezdődött, amikor alapozás nélkül kezdték el kialakítani, majd 1998 decemberében, amikor megkezdték a betöltését. Ellentmondásos, a kazetta és a hozzá tartozó egyéb építmények létesítésével kapcsolatos engedélyek kiadása is, hiszen nem volt egyértelmű, hogy melyik hatóság hatáskörébe tartozott – közölte Szabó Györgyi. A szakértők a tervezés körében felmerült hibaként értékelték az altalaj tönkremenetelét, azt állapították meg, hogy nem történt alapozás az építés során. A szakértői csoport szerint a kazetta a kezdetek kezdetétől halálra volt ítélve, úgy fogalmaztak, hogy „ketyegő bombán ültek”, a katasztrófa bekövetkezte csak idő kérdése volt ilyen altalajjellemzők, tervezés és az építés során történt hiányosságok miatt – ismertette a bíró.
Nem volt megfelelő a monitoringrendszer sem, de a szakértők véleménye szerint ha az lett volna, akkor sem akadályozta volna meg a katasztrófát – közölte. Bár az addigi élettartama alatt a legnagyobb terhet a tragédia bekövetkeztekor hordta a kazetta, nem volt benne az engedélyezettnél több anyag.
A büntetőtanács elnöke az indoklás további részében arról is beszélt, a vádlottak tevékenysége nem idézhette elő a katasztrófát, hiszen annak idején, a megrepedt 10-es kazetta létesítésekor nem dolgoztak még a Mal Zrt.-nél.
Kifejtette: egyetlen terv sem számolt azzal, hogy a gátszakadás nem csak természeti okból és szándékos cselekedet hatására valósulhat meg, mulasztás, hogy nem voltak védelmi rendszerek, szabályozási intézkedések, védművek a területen. Hozzátette: a törvényszék megállapítása szerint azonban a vádlottaknak nem róható fel, hogy e mulasztásokat nem ismerték fel, hiszen ez az ezzel foglalkozó szakértők feladata lett volna.
Kiemelte, hogy a 10-es kazetta karbantartását 2010 nyarán elvégezték, így annak elmulasztása a vádlottak terhére nem róható fel.
A bíróság azt állapította meg, hogy a gyár leállítása a katasztrófa után szükséges volt, az elsődleges kárelhárítás pedig elvárható időn belül megkezdődött – mondta Szabó Györgyi.
A bíró felidézte: a per elsőrendű vádlottja 2010. október 5-én úgy fogalmazott a sajtónak tett nyilatkozatában, hogy a vörösiszap nem jelent veszélyt a környezetre. Hozzátette: ez a kijelentés visszatetszést kelthet, de a katasztrófa következményeinek elhárítása szempontjából nincs jelentősége.
Összességében elmondható, hogy a bíróság által megállapított szabályszegések és a katasztrófa bekövetkezte között nincs ok-okozati összefüggés – hangsúlyozta a büntetőtanács elnöke.
Az ítélet indoklását követően Fejes Péter ügyész fellebbezést jelentett be minden vádlott esetében, a vádlottak és védőik pedig tudomásul vették az ítéletet. Az ügyben másodfokon a Győri Ítélőtábla jár el.
Az ítélet indokolása előtti percekben Kepli Lajos országgyűlési képviselő, a katasztrófa körülményeinek vizsgálatára létrehozott korábbi parlamenti bizottság jobbikos elnöke „Ennyit ér tíz ember élete” feliratú táblát mutatott fel a tárgyalóteremben. Miután bírói felszólításra nem hagyta el a termet, a biztonsági őr kísérte ki.
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három falut öntött el. Az ügyben halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt emeltek vádat tizenöt ember ellen.
Nagy robaj rázta meg Kolontár környékét 2010. október 4-én nem sokkal dél után. Akik hallották, nem tudták mire vélni a szokatlan morajt. Néhány perc múlva azonban világossá vált: vörös áradat indult meg a község irányába. Akiknek volt akkora szerencséjük, hogy észlelték a bajt, a település magasabban fekvő része felé vették az irányt. Nem volt sok idejük, talán ha tíz percük. Ha nem figyeltek föl a szokatlan hanghatásra, még annyi sem.
Azt, hogy igazából mi történt, hogy a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Kolontár melletti, X. számú vörösiszap-tározó kazettájának fala átszakadt, csak később, a híradásokból tudták meg. Amit tapasztaltak, az szavakkal nehezen írható le, a kiömlő lúgos zagy ugyanis percek alatt elöntötte a kicsiny település alacsonyabban fekvő részeit. A vörös áradat vitt mindent, ami az útjába került: embert, állatot, fát, autót, hidat, épületeket.
Nem telt bele sok idő, a zagyhullám elérte a pár kilométerre fekvő Devecser városát. Az utcán sokan kiabáltak, „Vigyázz, jön az ár!”, ám sokan azt gondolták, a Torna patak öntött ki. Az irányt eltalálták; a vízfolyás völgye hamar megtelt a gyilkos pirosló árral, így a mélyebben elterülő városrészt, a mellette fekvő parkot gyorsan elöntötte a lúgos víz, amelynek utánpótlása csak nem akart szűnni.
Sokan a házukban rekedtek, becsukták az ablakokat, ám a víz utat tört magának, beszivárgott az otthonokba. A falak közé szorult emberek előbb az ágyukra, majd ha tehették, a szekrényekre próbáltak felkapaszkodni. A szerencsésebbek, akik emeletes épületben laktak, a második szintre vagy a tetőtérbe menekültek, mások a tetőre kapaszkodtak fel, ha sikerült. Ott vártak több órát a tűzoltókra.
A magyar környezetvédelem legsúlyosabb, 138 milliárd forintos hulladékgazdálkodási bírságát szabta ki a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Mal Zrt.-re a vörösiszap-katasztrófa miatt.
Felháborítónak, megdöbbentőnek és elképesztőnek nevezte a vörösiszapperben született felmentő ítéletet a katasztrófa körülményeinek vizsgálatára létrehozott korábbi parlamenti bizottság jobbikos elnöke a Veszprémi Törvényszék előtt csütörtökön.
Kepli Lajos újságíróknak úgy fogalmazott: a katasztrófát vizsgáló parlamenti bizottság már évekkel ezelőtt bebizonyította jelentésében, hogy „a Mal Zrt. vezetőit egyértelmű felelősség terheli azért, hogy ekkora mennyiségű lúg volt a tározóban”, amelynek kiömlése tíz ember halálát és a milliárdos anyagi károkat okozta.
Az ellenzéki politikus azt mondta: nincs a világon ország, ahol ilyen katasztrófának ne lenne felelőse.
Megdöbbentőnek tartja a Fidesz–KDNP parlamenti frakciója a vörösiszapperben született felmentő ítéletet – közölte a nagyobbik kormánypárt alelnöke. Németh Szilárd azt mondta: „elfogadhatatlannak tartjuk azt a döntést, hogy az ilyen típusú ügyeknek nincs felelőse”. A kormánypártok természetesen tiszteletben tartják a független bíróságot – folytatta –, de azt akarják, hogy a magyar bíróságokon ne csak jog-, hanem igazságszolgáltatás is legyen.
Németh Szilárd arra kérte az illetékes hatóságot, hogy nyújtson be fellebbezést a tíz halálos áldozatot követelő katasztrófa ügyében. A parlamenti képviselő szerint igenis meghatározható a felelősi kör.
A Párbeszéd Magyarországért a vörösiszapperben hozott ítéletből az a következtetést vonta le, hogy a magyar hatósági és szabályozási gyakorlat sem a környezeti balesetek megelőzésére, sem a felelősségi viszonyok tisztázására nem alkalmas. Jávor Benedek közleményében azt írta, a valódi felelősök megtalálásához hiányzik a szándék, a valódi megoldás azonban a nagy környezeti kockázatú ipari tevékenységek átfogó európai szabályozása lenne.
Az EP-képviselő úgy fogalmazott: annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy kik és mit rontottak el, biztosan nincs szükség hat évre. Már a baleset utáni hónapokban elkészült első független jelentés felsorolta, hol hibáztak az erősen lúgos vörösiszapot tévesen besoroló és a gátszakadás előtt műszakilag mindent rendben találó hatóságok, illetve a helytelen technológiákat alkalmazó és a környezeti kármentesítést elmulasztó tulajdonosok – emelte ki. Mindebből a bíróság előtt semmi sem állt meg: a hatósági felelősséget nem is vizsgálták, az érintett vállalat illetékeseit pedig felmentették, tette hozzá.
Jávor Benedek arra is kitért, hogy a bírósági döntés rámutat a hazai szabályozási és hatósági gyakorlat hiányosságaira: sem a környezeti károk megelőzése, sem a kárfelelősség érvényesítése nem működik, a terhek minden hasonló esetben az adófizetők közösségére hárulnak. A PM bízik benne, hogy a felsőbb jogi fórumok közelebb jutnak majd a valódi felelősökhöz, egyben tovább küzd azért, hogy az Európai Parlamentben minden tagállamra érvényes, a nagy kockázatú ipari üzemeket biztosítékadásra és felelősségbiztosítás megkötésére kötelező szabályozás szülessen – jelentette ki az EP-képviselő.
Az LMP jogszabályváltozást és felelősségre vonást sürget a vörösiszapperben született felmentő ítélettel kapcsolatban. A párt szerint az ügy ismét nyilvánvalóvá teszi, hogy a hazai jogrendszer nem alkalmas a környezeti katasztrófák megelőzésére és kezelésére, ezért szabályozás-változást és az okozott kárral szinkronban lévő felelősségre vonást sürgetnek – írta Sallai R. Benedek, a fenntartható fejlődési bizottság elnöke közleményében.
Szerinte vörösiszapperben született felmentő ítélet is azt bizonyítja, hogy Magyarországon sem a „szennyező fizet” elv, sem a megelőzés elve, sem az elővigyázatosság elve nem érvényesül, de még csak az illetékes hatóságnál sem felel senki azért, mert mindent rendben talált a katasztrófát megelőző ellenőrzéseknél.
Korábban az államigazgatásban, most pedig az érintett vállalatnál sem sikerült megtalálni a tíz emberéletet követelő, 40 négyzetkilométer területet elszennyező és 38 milliárd forintos közvetlen kárt okozó környezeti katasztrófa felelőseit – írta a politikus. Sallai szerint az LMP által már többször beterjesztett, de a Fidesz részéről mindig elutasított kötelező környezeti felelősségbiztosítási törvény elfogadásával lehetne változtatni a helyzeten.
„Magyarország nem maradhat olyan ország, ahol csak a profitnak van gazdája, a károk rendezése viszont mindig a társadalomra marad – ez elfogadhatatlan!” – írja az LMP képviselője.
