Megváltoztatta a Kúria Baka András vezette tanácsa tegnap a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) 2014-es tisztújításának öszszes határozatát megsemmisítő korábbi jogerős ítéletet, és kimondta: az első- és másodfokú bíróságok jogsértő módon adtak helyt a 19 kamarai tag által benyújtott keresetnek. A Kúria szerint a tisztújítás jogszerű volt, és ha voltak is általa „kisebbnek” minősített jogszabálysértések, azok nem számítanak, mert sokkal fontosabb a civil szervezetek, így a kamarák önkormányzatisága, belső autonómiája. A volt főbíró vezette tanács az európai bíróságok esetjogára hivatkozva azt állította: az államnak és az igazságszolgáltatásnak szűk a mozgástere a civil szféra önkormányzatiságával kapcsolatos ügyekben, és csupán „nagyobb” jogsértések esetén léphet fel. Vagyis ami nincs konkrétan szabályozva egy civil szerveződésnél, abba a bíróság nem szólhat bele.
A 19 felperes egy része az Ügyvédi Összefogás Egyesület tagja. Az egyesület elnöke, Bártfai Beatrix lapunknak kijelentette: nem értenek egyet az ítélettel, mivel szerintük a másodfokú bíróság jogerős döntése minden vonatkozásában jogszerű és megalapozott volt. Hozzátette: megvizsgálják, hogy az ítélet nem vet-e fel alkotmányossági aggályokat, illetve nem sért-e alapjogokat, aminek következtében az illetékes európai bírósághoz fordulhatnak. Felidézte: az ügyvédi összefogás eredeti céljai – úgymint a kamarai nyilvánosság kiterjesztése, a korszerű és tisztességes eljárási szabályok megalkotása és a kamarai tisztségviselés valódi közmegbízatásként történő kezelése – nem változtak. Az elnök hangsúlyozta: egyesületük minden jogi eszközt igénybe vesz, és eddig is minden rendelkezésre álló jogi lehetőséget kimerített azért, hogy az ügyvédi társadalmat érintő súlyos jogi anomáliákat orvosolják, a Kúria azonban másképp döntött, ugyanakkor a végső ítéletet az ügyvédek a kamara közgyűlésein és választásain maguk tudják meghozni.
Ismert, a Fővárosi Ítélőtábla tavaly szeptemberben jogerősen helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék elsőfokú döntését, megsemmisítette a BÜK 2014-es tisztújításáról szóló határozatokat, és a választás megismétléséről döntött. Az ítélőtábla is úgy találta, a kamarai szavazatszámlálásban arra nem jogosult személyek is részt vettek, illetve a választási bizottságban olyanok is szerepeltek, akiknek bizottsági tagsága összeférhetetlenség miatt jogsértő volt. Ám míg az elsőfokú tanács csupán apróbb formai szabálytalanságok miatt semmisítette meg a határozatokat, addig másodfokon úgy ítélték meg, súlyos szabálysértések történtek.
Az Ügyvédi Összefogás Egyesület a tegnapi döntés előtt elfogultsági kifogást nyújtott be Baka András ellen, akit korábban idő előtt – a Kúria életre hívásakor – távolítottak el a Legfelsőbb Bíróság éléről, s ezért a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán beperelte a magyar államot. A perben olyan ügyvéd képviseli, akit a vitatott tisztújításon a fegyelmi bizottság tagjává választottak, tehát elemi érdeke fűződött a kúriai eljárás eredményéhez. Ennek ellenére az elfogultsági indítványt elutasították.
