Nyolc év stagnálás után először emeli a gyermekvédelmi szakellátásból kikerülők otthonteremtési támogatását a kormány – derül ki a gyermekvédelmi törvény módosításának lapunk által megismert tervezetéből. A Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár által jegyzett előterjesztés szerint az otthonteremtési támogatás célja, hogy pénzbeli ellátásként az olyan, családi háttérrel nem rendelkező fiatal felnőttet támogassa, aki legalább 3 évet eltöltött gyermekotthonban, és nincs megfelelő vagyona. A tervezet indoklásában az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) maga is elismeri: az otthonteremtési támogatás összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegének arányában van meghatározva, és mivel a nyugdíjminimum emelésére nyolc éve nem került sor, így az sokat veszített az értékéből, a 2008-as összeg 2015-ben mindössze az eredeti érték 77,4 százalékának felelt meg. Leszögezik azt is, hogy így a támogatás egyre kevésbé képes hatékonyan segíteni a tartós lakhatás megvalósítását.
Az állami gondoskodásban nevelkedők nagykorúvá válásuk után járó otthonteremtési támogatás összege a szakellátásban töltött idő hosszától és a fiatal felnőtt vagyonától függ. A vagyonnal nem rendelkező fiatalok eddig négy évnél rövidebb nevelésbe vétel esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének negyvenszeresét, négy évet meghaladó időtartamnál a nyugdíjminimum ötvenszeresét, öt évnél hosszabb szakellátásában töltött időnél pedig a nyugdíjminimum hatvanszorosát kapták otthonteremtési támogatásként. Ez eddig 1 140 000–1 710 000 forint közötti összeg lehetett. Ha a tervezett módosítást az Országgyűlés elfogadja, akkor a négy évnél rövidebb időt a szakellátásban töltő fiatalok az öregségi nyugdíj legkisebb összegének negyvenhétszeresét, négy évet meghaladó időtartamnál annak ötvenhétszeresét, öt évnél hosszabb nevelésbe vételnél pedig hatvanhétszeresét fordíthatják otthonteremtésre. Az emeléssel a támogatási összeg 1 339 500 és 1 909 500 forint közötti összegre nőne.
Az emelés mértéke tehát alig 11-15 százalékos és valamennyi kategóriában 199 500 forintot jelent, vagyis messze nem akkora, mint amennyit 2008 óta veszített az értékéből a támogatás. Márpedig az összeg korábban sem volt elég arra, hogy valamirevaló lakást vehessenek rajta. Vidéken sokan a város területén kívül eső, lerobbant tanyát vesznek a pénzből, azt próbálják felújítani, a fiatalok jó része pedig albérletre költi a pénzt, ami egy év alatt elfogy, így az állami gondoskodásból kikerülők közül sokan a hajléktalanszállókon kötnek ki. A tervezett módosítás számos szigorítást vezet be annak érdekében, hogy a fiatalok a jövőben kizárólag lakáscélra fordítsák a pénzt: a támogatásnak azt a részét, amit nem lakhatásra fordítanak, vissza kell majd fizetniük. Az albérletet ugyanakkor a jövőben is támogatott lehetőségek között sorolják fel, vagyis azok, akik nem saját ingatlanra költenek, ezután is hónapok alatt az utcára kerülhetnek.
Az előterjesztés alapján a támogatás részben vagy egészben a fiatal tulajdonába kerülő vagy tulajdonában lévő lakás, családi ház, tanya lakhatóvá tételére, vásárlására, építésére, felújítására vagy bővítésére, esetleg bérleti díjának kifizetésére használható fel. Ezenfelül önkormányzati bérlakás is felújítható belőle, illetve államilag támogatott lakás-előtakarékossági programban való részvételre vagy lakáshitel egyösszegű törlesztésére is fordíthatják. Ha a fiatal a támogatást lakás, családi ház, tanya bérleti díjának kifizetésére, felújítására vagy bővítésére használja fel, a gyámhatóság a támogatás összegének részletekben történő kifizetéséről dönthet. A következő részlet kifizetésére csak akkor kerülhet sor, ha a fiatal felnőtt az előző részlet cél szerinti felhasználásáról okmányokkal igazoltan elszámolt.
Súlyos következménye lesz annak, ha valaki elherdálja az otthonteremtésre kapott összeget – áll a tervezetben. A fiataloknak legkésőbb a támogatás megállapításától számított egy éven belül, okmányokkal igazoltan kell elszámolniuk a pénzzel. Ha ennek során a gyámhatóság megállapítja, hogy a fiatal az otthonteremtési támogatást vagy annak egy részét nem használta fel, akkor vissza kell fizetnie a fel nem használt részt. Az összegre azonban továbbra is jogosult lesz, ha lakáscélú felhasználásra újabb kérelmet nyújt be. Ha azonban az igénylő a támogatást vagy annak egy részét nem a támogatást megállapító döntésben meghatározott célra használja fel, akkor azt nemcsak vissza kell fizetnie, de örökre el is esik tőle, újabb otthonteremtési kérelmet már nem nyújthat be. A gyámhatóság ugyanakkor a fiatal felnőtt kérelmére méltányosságból elengedheti, csökkentheti a visszafizetendő összeget, illetve arra részletfizetést engedélyezhet.
A méltányosságból történő elengedésnek különösen akkor van helye, ha a fiatal a támogatást megállapító döntésben meghatározott céltól eltérően, de otthonteremtési célra használta fel pénzt, például tanya vásárlására kérte, de végül házbővítésre költötte. Alapesetben a gyermekvédelmi szakellátás 18 éves korig, a gyerek nagykorúvá válásáig nyújt otthont a fiataloknak, utána menniük kell, útravalóul a fent említett szerény összeget kapják, elsöprő többségüknek azonban szüleik nem segítenek az otthonteremtésben. Ha a fiatal kéri, a gyámhivatal utógondozói ellátást rendel el számára legkésőbb 24 éves korig, amennyiben létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy nappali tagozaton tanul, felsőoktatási hallgató, esetleg szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja. Az utógondozottak számára továbbra is biztosítja az állam a lakhatást otthonaiban.
