Az elmúlt három esztendőben 17,3 millió forintnyi bírságot szabott ki az Orangewayshez köthető cégekre a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) – tudtuk meg az állami szervtől. Tájékoztatásuk szerint 2013 márciusa óta (amióta az NKH hatáskörébe került az autóbuszos utaspanaszok kivizsgálása) 57 bejelentés érkezett hozzájuk a nemzetközi utakat szervező fapados busztársasággal kapcsolatban, és ezek csaknem felét megalapozottnak találták. Az NKH 27 esetben bírságolta meg, figyelmeztette, kötelezte a menetjegy árának visszafizetésére vagy átalány-kártérítésre az Orangeways-csoport valamely cégét. A közlekedési hatóság a kiszabott bírságok behajtására a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) eljárását kezdeményezte, ám ezek eredményéről hiába érdeklődtünk a NAV-nál: adótitokra hivatkozva nem árultak el semmit.
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságtól megtudtuk: hozzájuk is érkeztek panaszok az Orangewaysre, ám azokat áttették az elsőfokú hatósághoz, tehát az illetékes kormányhivatalhoz. Budapest Főváros Kormányhivatalánál megkeresésünkre azt közölték: 2010 óta körülbelül hetven beadvány érkezett hozzájuk a busztársaság ügyében, ám ezek egyikében sem volt hatáskörük eljárni.
Aki azt gondolná, a gonosz hatóságok kekeckedése vagy balszerencsés véletlenek összejátszása miatt kapott 17 millió forintnyi bírságot a fapados busztársaság az elmúlt években, annak érdemes elindítania egy internetes keresést. A világhálón se szeri, se száma az olyan híreknek, blogbejegyzéseknek, kommenteknek, amelyek az Orangeways kritikán aluli szolgáltatásairól szólnak. A legnagyobb internetes közösségi oldalon már 2012-ben megalakult az Orangeways-károsultak csoportja. Évek óta visszatérő panasz, hogy az ügyfélszolgálaton nem veszik föl a telefont, az e-mailekre nem válaszolnak, a járatokat előzetes értesítés nélkül törlik, a lerobbant buszok helyett nem küldenek mentesítő járatot, vagy a műszaki hibák sokszor azután derülnek ki, hogy az utazásért már beszedték a pénzt. Amit aztán olykor még hosszas huzavona után sem fizetnek vissza. Ízelítőül néhány eset az elmúlt fél évből. Tavaly decemberben, röviddel az ünnepek előtt derült ki, hogy a fapados társaság mégsem indít járatokat Erdélybe és Prágába, ám a befizetett pénzt nem hajlandó visszaadni. A hoppon maradt utasokat SMS-ben értesítették a járatok törléséről, ám az interneten tovább hirdették az utakat. Volt, aki a rendőrséghez fordult, azonban lapunk megkeresésére az Országos Rendőr-főkapitányság sajtószolgálata azt közölte: nem nyomoznak az ügyben.
Októberben a Bécsből Budapestre tartó buszjáratot töröltek, miután hatósági ellenőrzés során kiderült: a cégnek nincs engedélye utasok szállítására. Később, csaknem egyórányi várakozás után az utasokat leszállították a buszról, és azt tanácsolták nekik, válasszanak másik céget, vagy menjenek vonattal. Ezek szerint nincs személyszállítási engedélye az Orangewaysnek? – tehetnénk föl a kérdést. Erre magyarázatot az NKH-tól kaptunk: „Az Orangeways nem konkrét gazdasági társaság, hanem egy nemzetközi brand, amelyhez többféle társaság tartozik, különböző tevékenységi körrel, korábbi nyilatkozataik alapján a weboldal és az elnevezés használatát biztosítják a személyszállítási szolgáltatások hirdetéséhez. A közös név alatt hirdetett szolgáltatásokat nem ugyanaz a személyszállító cég nyújtja, a szervezett utakat az egyes szolgáltatók egyedi szerződések alapján teljesítik.” Vagyis az említett, Bécsben ragadt buszt feltehetőleg olyan cég üzemeltette, amelynek nem volt engedélye, ám ettől még a többi Orangeways-járatnál akár minden a legnagyobb rendben is lehetne.
Aztán itt egy augusztusi eset: órákig várakoztatták a Krakkó–Budapest járat utasait. Később mentesítő jármű helyett egy balesetet szenvedett buszt küldtek értük, de az olyan állapotban volt, hogy a rendőrök leszedték a rendszámtábláját. Az utasokat sorsukra hagyták, így voltak, aki vonattal, voltak, akik – a szerencsésebbek – autóval indultak haza egy-két nap múlva. A NOL.hu-nak nyilatkozó egyik károsult azt mondta: nem kapta vissza a viteldíjat, de még csak bocsánatot sem kértek tőle.
Az Orangeways.com internetes oldalon az „utazási feltételekben” többek között az alábbi kitétel olvasható: „Az üzemeltető köteles megtéríteni az elővételben megváltott, menetjeggyel rendelkező utas késésből vagy a járat elmaradásából származó és igazolt kárát, ha azt az üzemeltető szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.” A buszos cégnek ez alapján elég lehet csak azt állítania, hogy nem szándékosan hagyta az út szélén az utast, aki így futhat a pénze után. A közlekedési hatóság lapunk kérdésére azt közölte: ezt a kitételt egyik, általuk jóváhagyott üzletszabályzat sem tartalmazza, mivel ellentétes lenne az autóbusszal közlekedő utasok jogait tartalmazó uniós rendelettel. Hozzátették: a honlapon olvasható, „utazási feltételeknek nevezett dokumentum” nem tekinthető üzletszabályzatnak, ezért a közzétételéhez nem kellett az NKH engedélyét kérni. A panaszok tanúsága szerint az Orangeways nemcsak díszítő motívumnak használja az uniós rendeletbe ütköző passzust, hanem a gyakorlatban is alkalmazza.
Az Orangeways honlapján egyébként impresszum sincs, amelyből kiderülne, ki üzemelteti a honlapot, de arról sem találni adatokat, hogy az Orangeways-brand örve alatt mely cég vagy cégek szállítanak minket mondjuk Krakkóba vagy Marosvásárhelyre. Végül az NKH-tól tudtuk meg, hogy a honlapon az ORW Hungária Kft. folytatott jegyértékesítést, járatszervezést és utaspanasz-kezelést, ám miután nem teljesítette jogszabályi kötelezettségeit, a közlekedési hatóság tavaly januárban eltiltotta a tevékenységtől. Hogy azóta ki látja el ezt a feladatot, a honlapról nem derül ki. Az Orangewaystől pedig sem erre, sem más kérdéseinkre nem kaptunk választ, holott azokat hetekkel ezelőtt elküldtük a honlapon megadott e-mail címre. A jelenleg felszámolás alatt álló ORW egyébként egy angol cég, a Tribune Ventures Ltd. tulajdonában áll, és 2013 óta tíz végrehajtási eljárás indult ellene.
A fapados busztársaság eredeti tulajdonosa, Kedves Ferenc milliárdos vállalkozó 2010-ben szállt ki a cégcsoportból. A brand hazai zászlóshajója jelenleg az Orangeways Holding Nyrt., amelynek elnök-vezérigazgatója Kovács Miklós, aki nem mellesleg a Kubatov Gábor (Fidesz) vezette Ferencvárosi Torna Club elnökségi tagja is. (A Ferencváros futballcsapatának néhány évvel ezelőtt még az Orangeways volt a hivatalos szállítója.) A cég igazgatóságában foglal helyet Móró Lajos, a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozó HM EI Zrt. vezérigazgatója is. Tehát úgy tűnik, a fapados busztársaság vezetésében a fideszes holdudvar is megjelent. (Emlékezetes, 2009-ben még az SZDSZ-es Kóka János kezdeményezett törvénymódosítást a parlamentben, hogy az Orangeways szerepet vállalhasson a belföldi autóbuszos személyszállításban.)
A holding 98 százalékos tulajdonosa egy angol cég, a londoni bejegyzésű West Block Ltd., egy-egy százalékban pedig két, Kovácshoz köthető, felszámolás alatt álló társaság. A cégadatbázisban az Orangeways névre rákeresve tizenkilenc találatot kapunk. Ezek közül hat társaság ellen felszámolási, kettő ellen pedig kényszertörlési eljárás folyik.
Tavaly januárban még úgy tűnt, az Orangeways-csoport egyik cége, a Kovács Miklós felesége, Kovács Miklósné vezette Orangeways Hungária Kft. nyerte a várbeli midibusztendert. Júniusban a BKK-val szerződést is kötöttek, amelynek értelmében 35 darab Rába–S91-es dízel midibuszt üzemeltettek volna ez év júniustól a fővárosban. A szerződéskötés után Kovács Miklós, az Orangeways Holding elnök-vezérigazgatója a VS.hu-nak még lelkesen azt ecsetelte: a magyar tulajdonú vállalkozás azzal, hogy magyar busszal pályázott, feléleszti a magyar buszgyártást, erősíti a magyar ipart, végső soron azonban a budapesti utasok a nyertesek, akik új és korszerű midibuszokkal utazhatnak. Ám őszre kiderült, a céggel szemben nemcsak az utasoknak, hanem a pénzintézeteknek is vannak fenntartásai, ezért nem kaptak hitelt a buszokra, így meg sem kezdődhetett a gyártás. Tehát úgy tűnik, a budai Várban egyelőre nem „élvezhetjük” az Orangeways szolgáltatásait.
