Magyarország említésével csak fenyegetni akartak?

A dzsihadista csatornákat figyelő MEMRI szerint feltehetően csak hangsúlyozni akarták: semelyik európai ország sincs biztonságban.

Magyarországot is név szerint említette egy friss fenyegető üzenetében az Iszlám Állam nevű terrorszervezet. A The Washington Times hívta fel a figyelmet a dzsihadista alakulat fenyegetéseire, amelyet annak médiaszervezete, az al-Vafa adott ki. „Ma Brüsszel és repülőtere, holnap akár Portugália vagy Magyarország kerülhet sorra” – olvasható a címben, majd a szöveg azt is egyértelművé teszi, „egy európai nemzet vagy főváros sincs biztonságban az Iszlám Állam támadásaival szemben”.

A Magyar Nemzet megkereste a Middle East Media Research Institute (MEMRI) nevű szervezetet, amely a dzsihadista kommunikációs csatornákat figyeli. Kérésünkre lapunknak is elküldték a fenyegető üzenet fordítását. Tájékoztatásuk alapján a Magyarországot megemlítő cikk március 23-án keletkezett, szerzője pedig egy bizonyos Al-Kurtubi al-Kurasi volt. Megerősítették, hogy Magyarország és Portugália csak az írás címében szerepelt, a cikk szövegében nincs utalás hazánkra, azaz feltehetően azért használták, hogy hangsúlyozzák, semelyik európai ország sincs biztonságban. Steven Stalinsky, a MEMRI ügyvezető igazgatója lapunkkal azt is közölte, minden egyes, a dzsihadista szervezettől érkező fenyegetést komolyan kell venni, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy közvetlen támadás veszélye áll fenn. Kérdésünkre azt is hozzátette, tegnapi lapzártánk idején az al-Vafa közösségi médiacsatornái még működtek. Az üzenetet egyébként vélhetően a Twitteren keresztül posztolták a világhálóra.

A magyar kormány komolyan veszi az Iszlám Állam Magyarországra vonatkozó fenyegetéséről szóló információt – közölte Bakondi György. A miniszterelnöki megbízott, belbiztonsági szaktanácsadó szavai szerint elemzik, értékelik és figyelemmel kísérik azt a nemzetközi partnerekkel szoros együttműködésben. A közepes, azaz III. szintű terrorkészültséget ugyanakkor nem emelik. Bakondi György beszélt arról is, hogy a belga nyomozati eredmények szerint a terroristasejt, amely Párizsban és Brüsszelben követett el támadásokat, a tömeges migrációt kihasználva jutott vissza Európába.

Az ellenzéki pártok is komolyan veszik az Iszlám Állam fenyegetését. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s elnöke megkeresésünkre kifejtette, a most megismert üzenet nem azt jelenti, hogy Magyarországon akár már egy célpont kiválasztása is megtörtént volna, de az egyértelművé vált, hogy az eddig periférián lévő országok is felkerültek a terrorszervezet térképére. Molnár Zsolt emlékeztetett: egyetlen demokratikus, uniós és NATO-tagország sem lehet százszázalékos biztonságban, főként, ha részt vesz a kurdisztáni misszióban. Márpedig Magyarország éppen ilyen állam. Mirkóczki Ádám (Jobbik), a nemzetbiztonsági bizottság tagja pedig azt hangsúlyozta, egy ilyen fenyegetést egyértelműen komolyan kell venni, főként az elmúlt időszak terrorcselekményeinek fényében. Nagyon alapos vizsgálatra és az informá-ciók ellenőrzésére van szükség, reményei szerint ezekről „minél hamarabb” tájékoztatást kaphatnak a bizottság zárt ülésén.

A kormány terrorellenes intézkedési csomagjáról egyébként pénteken egyeztetne a parlamenti pártokkal a Belügyminisztérium. Terveiknek egyelőre csak az irányai ismertek, az ellenzék egyelőre nem kapott komplett szövegtervezetet. Az MSZP azt közölte, minden olyan javaslatról készek tárgyalni, amely jogállami és alkotmányos garanciák mellett alkalmas a terror elleni harc fokozására. A Jobbik is nyitott a tárgyalásra, de nem fognak támogatni olyan elképzeléseket, amelyek a terrorizmusból fakadó félelemre alapozva a kormányt túlhatalommal ruháznák fel. Az LMP ugyancsak kész az eszmecserére.

Úgy tudjuk, a pénteki tárgyalás után a Honvédelmi Minisztérium is egyeztetne, mégpedig az alaptörvényt módosító javaslatukról. Ezzel tennék lehetővé a honvédség bevetését, ugyanakkor a javaslat számos jogkorlátozó intézkedésre is lehetőséget adna a kormánynak. Az ellenzék korábban egyöntetűen ellenezte ezeket a terveket.

Tálas Péter: Az Iszlám Államtól való félelem jórészt azokban az országokban hatásos, ahol jelentős muzulmán kisebbség él. Ezekben ugyanis létrejöhet egy nagyon szűk, szélsőséges nézeteket valló réteg, amelyben végül kialakulhat a terrorizmust is elfogadó még kisebb sejt. Mivel az Iszlám Állam egész Európát akarja fenyegetni, olyan országokat is említenie kell, ahol nincs számottevő muzulmán kisebbség, ez pedig érvényes hazánkra ugyanúgy, mint például Portugáliára. Hangsúlyozandó, hogy a párizsi és brüsszeli támadások után a szakértők túlnyomó többsége francia nyelvű metasejtről beszél, kimondottan francia és belga szélsőségesekről. Ezen a nyelven pedig Magyarországon vagy éppen Portugáliában a toborzás igen súlyos nehézségekbe ütközne. Mindenesetre a titkosszolgálatoknak minden ilyen fenyegetést nagyon komolyan kell venniük, társszervekkel és szakértőkkel is egyeztetniük kell.
Georg Spöttle: A mostani üzenet absztrakt fenyegetés, nem konkrétumokra irányul, a Terrorelhárítási Központ és az Alkotmányvédelmi Hivatal pedig akkor tud elkezdeni nyomozni, ha konkrét információi vannak. Nyilván ahogy eddig, ezután is célzottan figyelik majd azokat a csatornákat, amelyek informá-ciókkal szolgálhatnak egy esetleges tervezett támadásról, az Iszlám Állam vagy más dzsihadisták tevékenységéről. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a terrorszervezetet az elmúlt időszakban kemény csapások érték, tehát a híveinek valamit produkálnia kell ahhoz, hogy mutassa erejét. Célja továbbra is a permanens félelem fenntartása, és ez meg is valósul, amikor az emberek beszélnek a terrorról, vagy félelemből nem szállnak fel egy repülőgépre. De a dzsihadisták nagyon jól tudják azt is, hogy ilyen események és fenyegetések közepette a különféle országok rengeteg pénzt költenek a biztonság fenntartására. (K. M.)