MNB- és postaügy: húsvét után dönt az Alkotmánybíróság

Ha a testület alkotmányellenességet állapít meg, a jogszabályt újra kell tárgyalnia a parlamentnek.

Az MNB-törvény kivételes eljárásban elfogadott módosítása akár tíz évig korlátozná az nemzeti bank tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok adatainak megismerhetőségét. Az alapítványok esetében az előterjesztő ezt azzal indokolta, hogy létesítésükkel a vagyon olyan mértékben különül el, amely alapján az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét. Ezután éles vita alakult ki arról, hogy közpénznek tekinthetők és így megismerhetők-e a jegybank alapítványai által kezelt források. Kövér László házelnök egy interjúban úgy vélekedett, hogy a források közpénznek tekinthetők. Ellenzéki képviselők mellett Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetője is alaptörvény-ellenességet vetett fel. Álláspontja szerint az alaptörvény, az infótörvény és a nemzeti vagyongazdálkodásról szóló törvény egyértelműen meghatározza, hogy az MNB-nek és vállalkozásainak, alapítványainak a tevékenysége közfeladatnak minősül, így tehát nemzeti vagyonnal gazdálkodnak. A postatörvény megváltoztatása a Magyar Posta piaci alapú szolgáltatásaira vonatkozó adatszolgáltatást korlátozná.