Politikai akció lehet a Klik megszüntetése

Bejött a szalámitaktika, csökkenhet a tiltakozó akciók súlya.

Hoffmann Rózsa volt közoktatási államtitkár valódi sikertörténetnek minősítette a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik) annak alakulásakor. A 2013-ban az iskolák fenntartására létrehozott szervezetet kezdetektől sok kritika érte – ezeket azonban eleinte a kormány hárította. Hoffmann ugyanannak az évnek a nyarán még a fenntartás átvételének gyorsaságát dicsérve arról beszélt: a diákok, pedagógusok tízezrei semmit sem vettek észre abból, hogy az iskolák fenntartása az önkormányzatoktól az államhoz került, miközben az ügyintézés gyorsabbá, rugalmasabbá vált, és javult a szakmai munka színvonala. Az akkori államtitkár egy évvel később is dicsérte a Kliket, mondván „jól és olcsón” látja el feladatait, ráadásul megszabadította az iskolaigazgatókat az adminisztratív feladatoktól, akiknek több idejük marad a pedagógiai munka irányítására.

A pedagógusok egyre hangosabb zúgolódásának hatására 2014 szeptemberében azonban már ő maga is azt állította: egy központból 198 tankerületet közvetlenül lehetetlen jól irányítani. A Klik felszámolása az idei év elején indult pedagógustiltakozások egyik legfontosabb követelése, ennek ellenére a kormány mindeddig igyekezett elkerülni az óriásszervezet megszüntetését. Még február elején is arról beszélt Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője, hogy a Klik nem szűnik meg, de átalakul, Orbán Viktor pedig úgy nyilatkozott alig több mint három hete: „ha elbírtunk az IMF-fel, akkor egy Klik sem foghat ki rajtunk.”

Ehhez képest e hét kedden Rétvári Bence, az Emmi államtitkára bejelentette: nyárra megszűnik az óriásszervezet. Ám mindez egyelőre inkább csak politikai fogásnak tűnik a kormány részéről, mintsem valódi változtatásnak, és a lépés célja az lehet, hogy okafogyottá tegyék az oktatási változásokért küzdő civilek által jövő szerda reggelre meghirdetett polgári engedetlenségi mozgalmat, és még inkább megosszák az egyébként sem teljesen egységes pedagógustársadalmat.

A kormány utóbbi törekvésébe illik a fideszes Pósán László tegnapi nyilatkozata is, mely szerint azok a szervezetek, amelyek a gyerekekért felelősséget éreznek, részt vesznek a köznevelési kerekasztal munkájában. Ezzel a kormánypárti politikus többek közt a Pedagógusok Szakszervezetére (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetére (PDSZ), a több tízezres tüntetést szervező Tanítanék Mozgalomra, illetve az ötven szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platformra utalt, amelyek nem hajlandók a kerekasztalnál tárgyalni.

A PSZ vezetője, Galló Istvánné tegnapi sajtótájékoztatóján is arra utalt, hogy a Klik megszüntetése nem hoz valódi változást. Mint mondta, jól hangzik, hogy megszüntetik a Kliket, de valójában csak más nevet fog kapni, az állami fenntartás nem szűnik meg, és azt sem tudni, hogy hány „kicsi Klik” lesz helyette. Gallóné a pedagógusok sztrájkbizottságának tagjaként a kormánnyal folytatott tárgyalásairól is azt mondta, 25 pontos követelésükből 18 esetén közeledtek az álláspontok. Bár nem sok konkrétumot akart elárulni, annyit azért megosztott, hogy a pedagógusok munkaterhelése kapcsán a 22 kötelező óra visszaállításához ragaszkodnak, és bár kemény a csata, a 32 órás kötelező munkaidőt valószínűleg megszüntetik majd. Gallóné leszögezte azt is: egy esetleges sztrájk megszervezéséről sem mondtak még le, ha nem sikerül megállapodni.

Ugyanakkor a PSZ nem támogathatja a Tanítanék Mozgalom március 30-i polgári engedetlenségi felhívását, hiszen az jogkövetkezményekkel járhat. Azt viszont hangsúlyozta: a szakszervezet és a civilek céljai is megegyeznek, így az ügy fontossága miatt visszavonják korábbi javaslatukat, amelyben kezdeményezték, hogy jövő szerdán inkább 16 óra után fejezzék ki elégedetlenségüket a dolgozók az iskolák előtt. Kezdeményezésük visszavonását azzal indokolta, nem akarta megosztani a pedagógusokat. Arra a kérdésre, hogy miért nem próbálnak a tiltakozással egy napra sztrájkot hirdetni, azt legálissá téve, úgy felelt: miután nagyon rossz a sztrájktörvény, több időre van szükség a munkabeszüntetés szabályos szervezésére.

Hasonló álláspontot képvisel a PDSZ is, amely szintén nem támogatja a civilek engedetlenségét. Igaz, a szakszervezet a rövid határidő ellenére megpróbál március 30-ra figyelmeztető sztrájkot szervezni, ám egyelőre kétséges, hogy sikerül-e nyélbe ütniük. A PDSZ sztrájkbizottsága is tárgyalást kezdeményezett a kormánnyal két hete, ám egyelőre erre nem kaptak választ. Az időhúzás újabb ütőkártya lehet a kormányzat kezében a pedagógusok felszalámizására, hiszen egymás ellen fordíthatja a szakszervezeteket, ha csak az egyiket tekintik partnernek.

A Klik megszüntetésének hírét a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is üdvözölte. Gémesi György szövetségi elnök lapunknak ugyanakkor leszögezte: húsvét után konzultációt indítanak a civilek, az önkormányzatok, a kormány és a két reprezentatív szakszervezet – a PSZ és a PDSZ – bevonásával. Céljuk, hogy sikerüljön megteremteni a közoktatás versenyképességét biztosító hosszú távú alapokat. A felvetésre, hogy a kormány szerint az önkormányzati fenntartás megbukott, azt felelte: a rendszer 23 évig működött, míg a Klik mindössze három év után bukott meg. Az önkormányzatok legnagyobb problémáját az okozta, hogy folyamatosan csökkent az iskolákra fordítható állami támogatás. A Klik megszűnéséről Hoffmann Rózsát is szerettük volna megkérdezni, de lapzártánkig nem reagált megkeresésünkre.