A buborékok sem nőnek az égig?

Nem csak a Balaton északi partján keres telket a megaprojekt ötletgazdája, az állam bevonását is tervezi.

A terv megálmodójának az a célja, hogy a helyszín csupa leget tartalmazzon, olyan élményelemeket, amelyek máshol nincsenek, vagy nem ekkora méretben. A vízi csúszdák közül az egyik százméteres magasságból indulna – említette példaként –, és akár negyedórát is igénybe vehet, amíg lecsúszik rajta a vendég. A Fit sziget névre keresztelt részlegben a Kárpát-medence összes gyógyvízében lehetne fürdeni egy-egy öt méter átmérőjű pezsgőfürdőben. Emellett lenne török, japán, római fürdő, számos masszázs; létrehoznának húszhektáros karibi hangulatú tengerpartot pálmafákkal, fehér homokkal, e szektorban várnák háromszáz, cölöpökön álló, nádtetős luxusbungalókban a megszállni vágyón vendégeket.

Gulyás Péter gondolt a környezet védelmére is: megújuló energiaforrásokkal működő rendszereket álmodott meg, a vízkezelésbe is csúcstechnológiát építtetne be, és a szennyvíz tisztítása során nem használnának vegyszert, ezt ózon- és titánszűrőkkel oldaná meg. A vízi szórakoztatóközpontot munkatársai jelenlegi számításai szerint 1,8-2 milliárd euróból tudná megvalósítani.

Felvetjük, nem törnek-e túl magasra az általa elképzelt százméteres „buborékok”, amire azt feleli: de igen, s valóban tájsebet okoz, építsék szinte bárhol az országban a fóliával fedett félgömböket. – Tájidegen, nem kérdés, de el kell dönteni, mit miért cserébe! Béklyót, vagy 365 napos idényt? Lehet, hogy az építmények még a napot is kitakarják egyesek számára, az ő helyükben én is berzenkednék, de ezeket az embereket a sopánkodás helyett már most befektetésre buzdítom – fogalmaz Gulyás, és megjegyzi, nem kell a projektről népszavazást kiírni, csak költenék a közösség pénzét.

Hajlandó kompromisszumokra, mondja, de úgy véli: ha ötvenméteres magasságban kellene gondolkodnia, az nem lenne „leg”, nem tenné híressé a helyet, olyat találnak a turisták máshol is. Például Berlin alatt a Tropical Island névre keresztelt parkban. Kevéssel már nem lehet idecsalogatni az embereket, itt viszont, ha a tervek valóra válnak, akár hajnali kettőkor is lehetőség nyílik kötélurgásra, teszi hozzá. – Nézze meg Dubajban a Burdzs al-Arab tornyot: nem sok értelme volt megépíteni, mégis, aki teheti, egyszer elmegy oda megnézni. Ráadásul további fejlesztéseket generált – érvel Gulyás Péter.

Napi 11-12 ezer fizető vendég nagy lehetőség – de ha nem akarják, hogy itt épüljön, az Antarktiszon is meg tudja valósítani, jelenti ki. Olyan messzire azonban, úgy tűnik, nem kell majd mennie, mint mondja, bár továbbra is Fűzfő és Almádi élvez elsőbbséget, a Balaton túlsó partjáról már négy település is megkereste; és az M7-es autópálya miatt ott a park megközelíthetősége könnyebb volna. Ezeknek a helyszíneknek a meglátogatása jelenleg zajlik. A vállalkozó szerint a projekt nagyságrendje miatt logikus elképzelés lenne, hogy az állam is legyen résztulajdonosa a konzorciumnak, és a szükséges kisajátításokat a beruházás egy-másfél százalékának megfelelő befektetéssel végezze, valamint a hatástanulmányokat készíttesse el. Ez a befektetés az államnak később harmincszázalékos részarányt jelentene a konzorciumban, ami nem „rossz pénz”.

Az effektív beruházáshoz befektetőcsoport adná a pénzt, Gulyás Péter lapunknak azt mondta: eddig három körrel tárgyalt, amelyek közül kettőt ígéretesnek ítél, bizalmát erősíti, hogy a befektetők az adott országban kormányközeli cégek. A projekt megtérülése szerinte 12-15 év, amit a látogatók átlagos, napi 10 ezer forintos belépőjével kalkulálva kaptak. A 15 ezres befogadóképesség kétharmadával számoltak folyamatos lekötöttséget, ami évente 3,6 millió látogatót jelentene.

– Minket is megkeresett a befektetni vágyó több esetben, érdeklődtek, hogyan tudnánk a település turisztikai koncepciójába illeszteni a beruházást, de mi még nem foglalkoztunk a kérdéssel – mondta érdeklődésünkre Tömör István (Fidesz–KDNP), a szomszédos Balatonkenese polgármestere, amelynek partja éppen szemközt terül el a megálmodott buborékokkal. Úgy véli, az érdeklődéssel csak a támogatásukat akarták megszerezni. A vége esetleg már az lenne: a környékbeli települések ezt akarják.

Úgy látja: a befektetők egy nagyon drága Balaton-parti területen akarják megvalósítani elképzelésüket, ellentétben a cornwalli Edennel. Tömör szerint az almádi és fűzfői önkormányzatok elvi támogatása annyit jelent, hogy „nem vitatkozunk vele; ha lesz, jó, ha nem, úgy is”. Pénzt nem tudnak és/vagy nem akarnak beletenni a gigaberuházásba. Továbbá kérdés még az is, hol parkol és száll majd meg az a több ezer látogató, aki a parkba érkezne.

– Lakatlan, kihasználatlan, ronda, ocsmány, gondozatlan az a terület, értéktelen nadrágszíjtelkekkel, a projekt pedig méreténél és jelentőségénél fogva is világszínvonalú. Hogy idevaló-e vagy sem, nem tudom, azt majd a hatóság eldönti. Ha azt kérdik tőlem mint polgármestertől, hogy akarok-e erre a területre olyan beruházást, amely kapcsán több százmilliárd forint érkezik a településre, létesül ezerkétszáz munkahely, hoz a térségbe évi 3-4 millió látogatót, akkor nem tudok mást mondani: rajtam ne múljék! Ezt jelenti az elvi támogatás – fogalmaz lapunk érdeklődésére Marton Béla, Balatonfűzfő polgármestere.

Hozzáfűzi: hogy hány fát kell kivágni, milyen magas legyen, azt majd a szakhatóság, amelyik ért hozzá, eldönti. A helyi képviselő-testület azonban egyöntetűen azt mondta: végre valami! – Nem „üvegtigris”, ízetlen gulyás, velős pirítós vagy 1200 forintos hortobágyi palacsinta, hanem valami nóvum a magyar viszonyok között – fogalmaz keményen Marton.

Azt mondja, sokan hanyatt esnek az ötlettől, azt mondják, fantazmagória. Viszont szerinte ettől biztosan több vendég lesz, ezért nem gátoljuk meg. Ráadásul útjaink, tömegközlekedésünk megújulna, ingyen wifihálózat épülne ki, fejlődhetnének a szálláshelyek, a turisták étkeznek, költenek, a projekt gerjesztene más fejlesztéseket is a környéken – sorolja a park mellett szóló érveket a polgármester, majd hozzátette: Az értéktelen terület miért ne lehetne világraszóló attrakció helyszíne?

– Mert valaki nem szeretné ezt látni? Azt gondolják ezek az emberek, a világ mindig változatlan, az a terület pedig parlagon marad? Majd a hatóságok eldöntik. Ha elbukik, elbukik. De mi hoz ide még évi hárommillió embert? A lángos? Eddig senki nem toporgott az önkormányzat előtt, hogy szeretne idehozni 1200 munkahelyet. Az attrakció nyilván sért érdekeket, fölkorbácsolja a természetvédők indulatait, biztos indulnak majd perek, de így semmi változás nem lesz – összegzi Marton Béla.