Van-e vajon kockázatosabb annál, mint hogy valaki 2008-ban, a gazdasági világválság első évében cégalapításra adja a fejét? Nem nagyon mérlegelte ezt az egymást 24 éve ismerő Hídvégi Borbála és Porst Réka. Fogták magukat, és beledobták az egyedire csiszolt óriási követ az asztalpénzzel és sokszor az anyagárat is alig fedező bevétellel terhelt vásárok unalmas állóvízébe. Ebből lett a Meska, Magyarország első online kézműves piactere. Pár héttel a sok pénzt elnyelő indulást követően egy nem várt fordulat miatt ismét a nulláról kellett kezdeniük, egyikük fel is akarta adni. Finoman szólva is jól sült el, hogy végül átlendültek a holtponton, azóta 3600 eladóval, 216 ezer regisztrált felhasználóval, több mint 100 ezer elérhető termékkel, éves szinten 68 millió oldalletöltéssel büszkélkedhetnek. Jelenleg legalább száz olyan eladóról tudnak, akiknek új munkahelyet teremtett a piactér, mivel a havi megélhetésüket teljes egészében biztosítja, és ennél jóval többen vannak, akik bevételük oroszlánrészét a cégnek köszönhetik. Réka és Bori büszkék arra, hogy rengeteg gyesen lévő anyának és számos nyugdíjasnak adtak új perspektívákat. Arról, hogy mekkora bevétellel gazdálkodik a Meska, csak vonakodva, de végül mégiscsak beszéltek.
Borinál a gimiben kezdődött az alkotás iránti szerelem, már akkor stílusos, egyedi ékszerek kerültek ki a kezei közül, és mivel nem volt zsebpénze, egy idő után eladásra is készített termékeket. Jól ismerte tehát a galériák és vásárok eladói szemmel sokszor igencsak elkeserítő világát. „Van, hogy az ember kitelepül, kifizeti az asztalpénzt, az utazást, és jó, ha anyagárban el tudja adni az ékszereit, s így nullára kijön.” Bori az elszomorító helyzet ellenére rendíthetetlenül készítette ékszereit, amikre ugyan volt kereslet, de abban mégsem hitt, hogy csak a szenvedélyéből meg is tudna élni.
Ekkor azonban felbukkant a színen a környezete szerint folyamatosan ötletelő és nem mindennapi energiákkal bíró Réka, a régi gimis barátnő, aki két diplomával a zsebében és három, folyamatosan körülötte zsibongó kisgyerek mellett úgy érezte, „végre van ideje” valami hasznosat is csinálni. Mivel családjától nem volt idegen a vállalkozói lét, ezt az irányt választotta. Ahányszor találkoztak, mindig szóba került, hogyan tudna Borinak segíteni az eladásban. A sok közös ötletelésből született a terv, hogy egy online felülettel mozdítják elő a külkereskedelmi főiskolát végzett barátnő és a többi kézműves boldogulását. Az eredeti szakmáját tekintve közlekedésmérnök és MBA menedzser Réka a vásárlók fejével gondolkodott. Úgy látta, a ritka alkalmaktól eltekintve – karácsonyi vásárok, Művészetek Völgye, WAMP – nagyon kevés lehetőség nyílik egyedi tárgyak vásárlására, ezt a piaci rést pedig érdemes betölteni.
Keresőoptimalizálás, online fizetési rendszerek, programozás – ilyesmivel kapcsolatban semmi tapasztalata nem volt az alapítóknak. Bár nem konyítottak a webes piachoz, ráadásul még írott üzleti tervük sem volt, de hittek a sikerben, és a szerény kétmillió forintos megtakarításukkal együtt fejest ugrottak a bizniszbe. Meghívókat kezdtek írni, felkeresték Bori vásáros ismerőseit, és tematikus oldalakon kézműves alkotók után kutattak, akik majd az oldal indulása előtt fejenként minimum húsz színvonalas terméket feltöltenek a portálra. Legalább ötven eladói ígéret volt a céljuk, úgy gondolták, hogy ennyivel már érdemes reklámozni. Futótűzként terjedt az oldal indulásának híre, pár hét elteltével a tervezettnél kétszer több árucikk közül választhattak a vásárlók. „El sem hittük, az oldal gyerekbetegségeivel voltunk elfoglalva” – mesél a startról Réka. Két héttel az indulást követően ugyanis a site nem bírta a terhelést, összeomlással fenyegetett. Ez volt az a pont, amikor azt gondoltam, itt a vég, az abbahagyás is eszembe jutott – emlékszik vissza Bori, majd maga is meglepődik, hogy ez a mondat elhagyta a száját. Réka nem kevésbé, ugyanis ezt most hallotta először, majd leszögezi: benne ilyesmi soha nem merült fel. Mindig arra gondolt: lehetetlen, hogy ne sikerüljön. Az ő karakánsága kellett ahhoz is, hogy Bori kiszabaduljon a multicéges állása – jól fizető – fojtogatásából, és merjen kreativitásának élni. „Komoly döntés volt. A vállalkozás egész más, mint egy kényelmes munka, előfordult, hogy az éjszaka közepén kellett a géphez ülni, mert elromlott a számlaprogram” – érzékelteti az érintett, hozzátéve, hogy ennek ellenére ma már nem tudnák visszarángatni az irodai környezetbe.
Réka és Bori már a gimiben is elválaszthatatlanok voltak egymástól – meséli Porst Pál, Réka édesapja. Középiskolásként – hogy kis zsebpénzre tegyenek szert – statisztának álltak egy kosztümös filmben, és mivel nagyon kevés szerepük volt, a lassan vánszorgó időt azzal töltötték, hogy a forgatási helyszínen lévő lovak kifésült farkszőréből ékszereket készítettek. „A filmben szereplő neves amerikai színészek is adtak le rendelést az ékszereikre, a lányok nem győzték kiszolgálni az igényeket, éjszakánként készítették a termékeket” – emlékszik vissza az édesapa. A spontán jött bizniszből végül több pénzt tettek zsebre, mint a filmszerepből.
Pál elmondása szerint Réka már kislányként is nagyon önálló volt, később pedig tudatosan törekedett erre, az egyetemválasztás egyik legfontosabb szempontjának tekintette például, hogy az intézmény ne a fővárosban legyen. „Hihetetlenül zizegős csaj, nagyon erőteljes személyiség, amit elhatároz, meg is csinálja” – így jellemzi párja, György Róbert. A háromgyerekes édesanya és cégalapító szerinte azért tud sikeres lenni, mert már akkor látja maga előtt a megvalósulást, amikor még csak rálépett az útra, és egyszerre rengeteg dolgot képes csinálni. Réka is úgy véli, nem mindennapi energiákkal van megáldva, ezért is tudja jól összeegyeztetni az anyaságot a cégvezetéssel. Igaz, voltak őrültebb időszakok, egy időben bébiszittert is alkalmazott, de emiatt nem volt hajlandó utálni magát, úgy volt vele: legalább a gyermekei egy kiegyensúlyozottabb anyát kapnak vissza.
Míg Réka világa inkább az üzlet és a folyamatos ötletelés, addig Bori igazi művészlélek. A szavak embere ő, magáról mégsem nagyon beszél az interjú alatt, inkább barátnőjét jellemzi, vagy a cégről mesél. „Úttörő személyiség” – így látja Sütő Ágnes, a Meska-alapító legrégebbi barátnője. Már akkor megjárta Amerikát, amikor mások még ábrándozni sem kezdtek erről, Sütő szerint sok újító ötletet is onnan hozott. A kézművességen túl szerelme még a lovaglás és a barlangászat, előbbit versenyszerűen is űzte. Ágnes szerint barátnője érzékenysége, dinamizmusa és empátiája kiválóan passzol ahhoz a sporthoz.
Már az elején látszott, van igény a Meskára, pörgött az üzlet, alig bírták felvenni a ritmust. A vezetők képezni kezdték magukat, elvégeztek több, nőknek szóló vállalkozásfejlesztő kurzust, és rengeteg szakirodalmat olvastak. Leterhelte őket a sokfajta munka, és mivel eleinte mindketten belefolytak mindenbe, hamar ráeszméltek, hogy nincs még egy annyira bürokratikus cég, mint az övék. Azóta főállásban öten, alkalmi jelleggel pedig további négyen dolgoznak a Meska égisze alatt. Volt olyan időszak, amikor a két alapító egymást hetente váltva vitte a hátán a céget, később kialakult a szereposztás: Bori lett a minőségelbírálás, a tartalomfrissítés, az oldalmoderálás és a napi működéshez elengedhetetlen tennivalók felelőse, Réka koordinál és összefogja a munkatársakat, a stratégiai döntéseket pedig továbbra is együtt hozzák meg.
Főleg baba- és gyerekszobába való, ám a habos-babos giccsparádés vonalat messzire elkerülő kiegészítők kaphatók a portál legnépszerűbb boltjában. A Meskán egyébként a lakberendezési portékától elkezdve a konyhafelszereléseken, a ruhán és a cipőn át egészen a játékokig minden megtalálható, tizenhétféle kategóriára lehet keresni. Az eladók és a vevők többsége is nő, de folyamatosan gyarapszik az erősebbik nem képviselőinek tábora.
Kulturális antropológus, filmgyártó, édesanya, nyugdíjas, lengyel irodalomtanár, belső építész, karikaturista, marketingmenedzser, nyugdíjas – rengetegféle ember árul a Meskán, és szinte minden alkotót valami izgalmas élethelyzet terelt a tudatos kreativitás útjára. Mind közül Bori szerint a legmeghatóbb történet egy anya-lánya társulásé, akik azután nyitottak boltot a neten, hogy az eredetileg statisztikusként dolgozó édesanya agyvérzést kapott, és pont a számolásért felelős agyterülete sérült. A lánya unszolására végül kötni kezdett, igényes munkák lepték el a házat, majd csatlakoztak a Meskához. „Sapkát vásároltam a lánytól, aki nem tudta, ki vagyok, lelkesen mesélte, hogy az édesanyja életkedvének visszatérését köszönheti a cégnek, én meg próbáltam visszafojtani a könnyeimet” – osztotta meg Bori.
„Ki kell tűnni egy kicsit, hogy odafigyeljenek rád” – ezt már a Ritzy nevű Meska-bolt alkotója mondja. Az Iránt is megjárt, ruhaszakon végzett iparművész elárulta, nem volt könnyű az indulás, perzsa motívumokkal díszített ékszerei eleinte nem hozták lázba a vásárlókat, így abba is hagyta. A cég vezetői azonban nem hagyták, hogy eltűnjön a süllyesztőben a tehetséges művész, azt tanácsolták, próbáljon jobb minőségű képekkel hirdetni. A tipp bejött, az üzlet beindult, és azóta is pörög, visszajáró vásárlók is keresik a termékeket. Mint mondja, az ékszerek kellékeit többnyire Iránból, Jordániából, Törökországból és Kínából szerzi be. Amikor arra kérjük, mondjon valami rosszat a kézműves piactérről, hosszas gondolkodás után sem jut eszébe semmi, még az oldal használatának díját sem tartja soknak. Merthogy a Meska fizetős: minden termék feltöltése 30 forintba kerül az eladóknak, amiért cserébe négy hónapig vagy eladásig lehet fent az oldalon. Ha gazdát cserél a portéka, attól függően, hogy késztermék volt-e, vagy megrendelésre készült, négy, illetve hat százalék jutalékot számít fel a rendszer. A barátnők – nagy nehezen – elárulják, félmilliárd forint értékben cserélnek gazdát a termékek évente a felületen, aminek tehát négy százaléka marad náluk. Az általunk kérdezett iparművész elmondta: a galériák többnyire az ékszerek értékének legalább száz százalékára tartanak igényt, egy 15 ezres ékszert legtöbbször dupla annyiért adva el. A galériákban ott kell hagyni az alkotást is, és még akkor nem beszéltünk a polcpénzről és az utazás költségeiről. Nyilatkozónk így ma már inkább meskázik.
Mégiscsak egyedi ékszerekről és kiegészítőkről lévén szó felmerül a kérdés, hogyan tudott az eladó és a vevő személyes kapcsolatát nélkülöző internetes felület már 2008-ban sikereket elérni. „Pont a korai indulás miatt lehettünk sikeresek, mi voltunk az első kézműves termékeket gyűjtő és közvetítő oldal” – mondja Réka. A konkurenciáról szólva hozzáteszi, jelenleg leginkább a közösségi oldalakkal és a vásárokkal kell felvenniük a versenyt. A hasonló elven működő – nagyrészt a Meskával elégedetlen eladók vezetésével indult – website-ok ugyanis sosem tudták elérni a Meska forgalmát, pedig Kovács Lóránt termékfejlesztő szerint a konkurencia hasznos, mert ösztönöz.
Bori szerint, bár az internetes közeg miatt személytelennek hihetnénk, mégsem az a cég. Sokat is dolgoznak ezért, például rendszeres interjúkban mutatják be az alkotókat, akik arcukat adják termékeikhez, és az sem ritka, hogy a portéka átvételekor örökre szóló barátságok köttetnek.
Van, aki a siker titkát abban látja, hogy az alkotások képesek „megérinteni a vevők lelkét”. Róbert szerint inkább a jó piacválasztás miatt képes virágozni a Meska, szerinte jól be tudták lőni az indulásig elhanyagolt részpiacot, és bár tapasztalat nélkül indultak, képesek voltak organikusan fejlődni. Mint mondja, „mindig volt ember, akihez passzolt az aktuális lépcsőfokok meglépése”. Sütő Ágnes, Bori már említett barátnője, nem mellesleg a Magyar Marketing Szövetség alelnöke az újító szándékban és az értékteremtésben, valamint a Magyarországon ritka, spontán, szívből jövő reklámtevékenységben éri tetten a jó teljesítmény legfontosabb összetevőit.
