Információink szerint Handó Tündének, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének beosztottja, az igazgatási főosztálynak a vezetője lesz Cserni János bíró. Cserni neve nemcsak a Fővárosi Törvényszék tanácselnökeként ismert – ő bíráskodott a Rohác-perben is –, hanem úgy is, mint a tavaly megszűnt, balliberális Galamus hírportál alapító újságírójáé, akinek a baloldal melletti nyílt politikai állásfoglalásai miatt több botránya volt. Ráadásul bíróként is számos olyan vitatott ítéletet hozott jobboldali újságírók rovására, amelyek nyomán sokan megkérdőjelezték pártatlanságát.
Kérdéseinkre az OBH lapzártánkig nem reagált, az viszont korábban a Bíróság.hu-n közzétett dokumentumból kiderül, hogy Cserni megpályázta a Fővárosi Ítélőtábla elnöki tisztségét, és februárban személyesen Handó Tünde hallgatta meg a terveiről.
Politikai tevékenysége miatt Cserni 2007-ben írásbeli figyelmeztetést kapott a törvényszék jogelődje, a Fővárosi Bíróság elnökétől, Gatter Lászlótól: 2006 őszén aláírt egy Sólyom László köztársasági elnököt bíráló nyílt levelet. Az állásfoglalásban azt nehezményezték, hogy az akkori államfő az őszödi beszéddel kapcsolatban morális fenntartásait hangoztatta. Cserniék levele Gyurcsány Ferenc melletti kiállásként hatott. Utóbb az Országos Bírói Etikai Tanács is elítélte, hogy egy bíró politikai érveket tartalmazó, állami vezetőt bíráló nyílt levelet ír alá. A tanács szerint ez etikátlan, és kiemelték: a bírói etikai kódex szerint a bírák politikai tevékenységet nem folytathatnak.
2010 szeptemberében azért indult fegyelmi eljárás Cserni ellen, mert a Galamuson A mártír harca címmel gúnyos hangvételű cikket írt a 2006 őszén a rendőrök által összevert Révész Máriusz fideszes politikusról. Gatter László szerint az írás egésze „kétséget kizáróan olyan politikai állásfoglalásnak minősül, amely meghaladja a bírák számára is rendelkezésre álló véleménynyilvánítás szabadságának kereteit. Egyértelműen állást foglal az Országgyűlés legnagyobb kormánypártjának tevékenységéről, ezzel megsértve a bírák politikai állásfoglalását tiltó szabályokat”.
Nemzetközi felháborodást váltott ki Cserni egyik 2004-es ítélete, amelyben végrehajtandó fogházbüntetéssel sújtotta a Magyar Demokrata főszerkesztőjét, Bencsik Andrást egy Mécs Imre által indított rágalmazási perben. A Legfelsőbb Bíróság (LB) utóbb pénzbüntetésre enyhítette Bencsik büntetését, és kimondta: az első- és másodfokú bíróság több ponton jogszabálysértő döntést hozott. Cserni az LB döntését törvénysértőnek minősítette – ezért a Magyar Bírói Egyesület etikai eljárásában elmarasztalta, elöljárói pedig eltiltották a médiaügyekben való bíráskodástól.
Vihart kavart az az ítélete is, amelyben az SZDSZ-es Wekler Ferenc családjának botrányos ügyeiről írt cikke miatt úgy marasztalta el lapunk akkori főmunkatársát, Torkos Matildot, hogy nem engedte meg a valóság bizonyítását a cikk szerzőjének.
Mindezek tükrében érdekes, hogy Csernit személyes meghallgatásán az alábbi szavakkal méltatta Handó Tünde: „ítélkezése mind az időszerűség, mind pedig a megalapozottság tekintetében igen magas színvonalúnak mondható”.
